Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-03 / 40. szám
zsálem tervrajza; Juharfa, Juhok. Juno, Jospita (réznyomás) Juraszisztéma 1. lap, Indigófestés. A terjedelmesebb cikkek közül megemlítendők: India (dr. Brózik), Indigó (Klemp), Indogermánok (dr. Petz G.), Infinitezimál számítás (Kürschák), Ipar (Gaál Jenő), Iparjog (dr. Heil), Iparnövények (dr. Borbás), Iparoktatás (Szterénvi József), Iparpolitika (Gaál Jenő), Irás (dr. Simonyi Zs.) Írország (dr. Brózik és dr. Mangold), Iskola (dr. Radó V.). Iskolai egészségügy (dr. Frank), Isten (dr. Bita), Isteni téletek (Makay), Iszlám (dr, Goldziher), Italmérési jövedék (dr. Földes), ítélet (dr. Imling), Izületi betegségek (dr. Réczey), Japán (dr. Brózik és dr. Mangold), Járgány (Lázár Pál), Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye (dr. Thirring), Jászok (Márki), Jégkorszak (dr. Szterényi), Jegybankok (dr. Földes), Jeruzsálem (Latkőczy M.), Jezsuiták (Huber L,), Jog (Sehwarz G.), Johannitarend (Áldásy A.) stb. ** A debreceni ev. ref. főgimnázium értesítője az 1894/95. évről. Közli Dóczi Imre igazgató. Harminchat nyomtatott ívre terjedő vaskos könyv ez, mely a millennáris értesítők között nemcsak külső terjedelme, de béltartalmánál fogyva is ritkítja párját s méltó a nagymultú és nevű debreceni főiskolához. Óriási méretei s a felölelt idő és anyag nagysága miatt csak most került ki sajtó alól s így amint van a magyar prot. tanügy történetének és ebben a debreceni iskolai életnek egy alaposan kidolgozott, eleven szemléltető képét állítja az olvasó elé, s a hazai kulturhistóriának is kétségkívül egyik legérdekesebb részét képezi. 24 illusztráció van benne fénykép után. Még visszatérünk reá a többi értesítőkkel együtt. Most csak jelezzük e szép könyv megjelenését. EGYHÁZ. A tiszai evang. egyházkerület közgyűlésén Miskolcon szept. 25-én bejelentetlék Zelenka Pál lemondott püspöknek csaknem egyhangú újból való püspökké válasz tását. Zelenka. kit küldöttség kért föl a megjelenésre, megköszönvén az egyházkerület szeretetét, hosszabb beszédben fejtette ki egyház-kormányzati elveit. A zsinati törvények által teremtett új rendre (a kerületek új beosztása) célozva, kijelentette, hogy a kerülethez most csatolt 22 egyházat szeretettel fogadja, soha és sehol faj, nyelv és vidék közt különbséget tenni nem fog. kijelenti azonban másrészt, hogy nem tűr sehol ellenkezést vagy visszavonást az egyházban s a különben türelmes, szeretetteljes szigorával fogja e törvényt amaz eltévelyedettek vagy elbódultak irányában alkalmazni, kik az egyház szentélyét faji vagy nyelvi vásártérül akarják használni. — A közgyűlés, mely nagy tetszéssel fogadta a püspök beszédét, azután több közigazgatási kérdést intézett el. A dunamelléki egyházi értekezlet szept. 24-én Szilassy Aladár elnöklete alatt népes gyűlést tartott. A »Jövel Szent Lélek« buzgó eléneklése után Szász Károly püspök áhítatos imában kérte Isten segítő kegyelmét az értekezlet, hitébresztő és hiterősítő munkájára. Majd Szilassy Aladár elnök tartalmas megnyitó beszédben ismertette az értekezlet célját s egy év alatt kifejtett tevékeny ségét. Szőts Farkas értekezleti titkár évi jelentésében beszámolt az igazgató választmány évi munkásságával ; a mult évi' értekezlet naplójának kiadásával, a választmánynak az egyházmegyék és gyülekezetek, valamint az iskolák őrállóihoz intézett kérelmével, a felkért testületeknek e kérelemre beküldött válaszaival, az egyházmegyék körében szervezett és szervezni szándékolt értekezletek tevékenységével, s a gyülekezetek körében megindult belmissziói munkássággal. Ezután a programúiba felvett értekezéseket hallgatta meg a gyűlés. Komáromy Lajos képezdei tanár szépen írott, magvas értekezése a vallásos nevelésről és különösen a vallástanításról általános tetszést aratott. — Szabó Aladár lelkes felolvasásában a belmissziói tevékenység sikeresebb gyakorolhatása végett utazó missziói lelkészség szervezését sürgette. — Petri Elek tetszéssel fogadott határozati javaslata azt célozza, hogy az egyházkerület lelkészi árvái részére szeretetház állíttassék, mely indítványt eszmei érlelés és szervezeti előkészítés céljából az igazgatóválasztmánynak adtak ki. A felolvasásokat tartalmas eszmecsere követte, melyben Lévay Lajos, Papp Károly, Hegedűs István, Szász Károly, Szabó Aladár. Tóth Sándor, H. Kiss Kálmán s mások vettek részt. Az értekezlet lefolyásáról, felolvasásairól, eszmecserejéről Szász Károly püspök indítványára ismét »Emlékkönyv* fog kiadatni, melynek kinyomatására a jelenvolt tagok azonnal 102 forintot adtak össze. A hangulatos és lélek termékenyítő értekezlet énekkel és Baksay Sándor gyönyörű imádságával rekesztetett be. ISKOLA. A protestáns árvaegyesület igazgató választmánya szeptember 25-én Kovácsy Sándor elnöklete alatt Wagner G., Haberern P., Szőts F., Gsengev Gy. választmányi tagok és Brocskó Lajos igazgató jelenlétében ülést tartott, melyen bejelentették, hogy az egyesület új bérháza a Hunyady-téren szépen épül, az épület már tető alá került, most a belső munka folyik s a folyó évben az egész ház készen lesz. A nyár folyamán az egyesület részére 1957 frt adomány és 3306 frt hagyomány és alapítvány folyt be. Az új iskolai évben felvett növendékek nem mindnyájan jővén el, az elmaradottak helyébe a választmány a következő árvákát vette fel: Kakucsy Erzsébet (Budapest), Bárányos Etelka (Aszód), Morvay Gizella (Budapest), Baphanides Margit (Bagyan) és Pámer Jenő (Vecsés). A most fölvett növendékekkel együtt 46 leány és 58 fiú, összesen 104 árva gyermeket nevel és gondoz az egyesület az árvaházban, míg az árvaházon kívül az ország különböző helyein a komáromi árvák mellett (a kik reszére a Wagner-féle végrendelet értelmében 200 frt évi segélyt küld az egyesület) még 32 árvát segélyez összesen 1600 frttal évenként. A segélyezettek közé most felvétettek : Csete István 50 frttal, Szabó Endre (Brassó) 50 frttal és Pap Aladár (Szigetszentmiklós) 40 frttal. Az