Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-03 / 40. szám
BELMISSZIÓ. A szórványok lelki gondozásáról. Felolvastatott, az »Okor-Szigetvidéki egyházi értekezlet« 1895. szeptember 10-én tartott ülésén B.-Szent-Lőrincen. (Vége.) A feljebb említett általános kívánalommal megfér, azt kiegészíti, egy oly kézikönyvecske létrehozása, mely kizárólag a szórványokat tartva szem előtt, egyúttal a vallás legfőbb igazságait, Jézus ismertetését s a sacramentumokról való reform, nézetet is röviden és világosat' magába foglalja, melyek a ref. szülők kezébe adatván, bárhol iskolázó esetleg nem is iskolázó gyermekeiket arra megtaníthatnák, miből őket alkalom szerint és néha alkalom hiján is hol a lelkész, hol a tanító kikérdenék, útba igazítanák, végre a konfirmáció előtt legalább egy hétre berendeltetvén — a mikor ellátásáról a lelkész is gondoskodhatnék (nem válnék szégyenére) — abba teljesen begyakoroltatnék. s abból vizsgát tévén, konfirmáltatnék. Ez a kis könyvecske védő angyala, vigasztalója és összekötő kapcsa lenne egyházunkkal egész életére nézve. Ily segédeszközzel — melyet egyelőre ingyen kellene osztogatnunk — hiszem, remélem, sőt tudni vélem, hogy a szórványba széledt lelkek gondozása nagy eredményeket mutathatna föl. Megszerettetné velük a jó pásztort., ki őket a lelki élet savával ellátás végett s nem gyapjúk nyírása végett keresi föl; áldanák a vallást, mely a sors sötét éjszakájába utánok küldi vigaszt árasztó sugarát, s boldogoknak éreznék magukat, hogy idegenben is egynek érezhetik magukat távolban élő hitrokonaikkal. De a lelkészre sem maradna ez határtalanul. Megszokná, megszeretné a hívekkel való közvetlen érintkezést s magasztos örömtől dagadt kebellel, mit abban a romlatlan, egyszerű nyomor fiának önkénytelen tiszteletadója keltett, megkedvelné s bizonyára gyakorlatba is venné az anynyira sürgetett lelkipásztori látogatást is, miből sokan — s talán méltán — oly sokat várnak. És a ki e részben úgy érez, úgy gondolkozik mint én, az a lelkesedés első hevében azt kérdi: hol van hát? Ide azzal az eszközzel! erőm megbírja s én, mint Krisztusnak jó vitéze, nem szégyenlem a munkát, tudván, fogy »az Ur megkívánja az ő juhait a pásztor kezéből«. (Ezék. 34, 10.) Azzal hűtsem-e le a buzgóság nemes tüzét, hogy csüggeteg arccal ezt mondjam: nincs? Nem, én a buzgóság fokozása végett inkább ezt mondom: csináljuk meg! Igen. nem elég a bajt csak ismerni, nem elég a munka felett, csak tervezgetni, hanem hozzá kell fogni bátran, kitartással, a nemes és szent céladta lelkesedéssel, bizalommal, az isteni segedelemben való igaz hittel és a mi nincs, meglehet. Hiszen, ha annyi hitetek van, mint egy mustármag, hegyeket mozdíthattok ki helyükből, mondja édes Idvezítőnk. Én nem kételkedem a felől, hogy ily irányú és mérvű törekvésünket méltányolni fogják egyesek, egvházmegvék, kerületek s nem fog az pártfogás hiányában hajótörést szenvedni. Első a kis kézikönyv, melyben nézetem szerint következők vétetnének irányt adó szempont gyanánt: Rövidség, világos érthetőség, ihlet. Kezdhető lenne az apostoli hitformán s megemlítésével annak, hogy a hit e tételei a szentírásból vannak kiszedegetve, rövid kérdésekben kellene ismertetni Istent, a világ teremtőjét és gondviselőjét, és az esetet: megemlítve a váltság szükségeit; rá kellene mutatni a Szabadítóra, ki mint Isten egyszülött fia az emberek üdvözítése végett megjelent. Vonzó, rövid és lelkes életrajz következnék, fősúlyt az Idvezítő halála és feltámadására, valamint mennybemenetelére fektetve. Intézményei körül említeni a szeretet parancsát, az Uri ima, a szt vacsora és a keresztség szereztetését,; erős. jellegző vonásokban, világosan kidomborítani a ref. felfogást s mindjárt közölve a rövid, buzgó, áhítatos imádságokat hozzá. Szólani a szentlélek kitöltetéséről, kapcsolatosan a szentháromság tanáról. Az egyes tételeknél utalni a megfelelő bibliai lokusokra. A síron túl való állapotot csak azért említeni, hogy a helyes készületre való buzgóság élesztessék. Ezután ismertetni, hogy ez igazságok a bibliából vétettek, közelebb az evangéliumból. mely a Megváltó tudományát foglalja magában .ló keresztyénnek olvasni kell a bibliát, mert az a mi hitünk alapja. Mi egyebet nem is hiszünk, mint a mi ebben van megírva, de régen sok olyat toldottak a ker. vallásba, mi a bibliában nem foglaltatik és sokan ma is ily toldásokkal hiszik azt. Luther és Kálvin vitték vissza a vallást evangeliumi alapra vagyis reformálták azt, azért neveztetünk mi evangeliom szerint reformáltaknak. Minket sokat üldöztek hitünkért, de mi senkit ne gyűlöljünk, mert a mi vallásunk lelke a szeletet. Melyek a mi ünnepeink ? Hogy kell azokat megünnepelni? Kell-e keresztyénnek a templomon kívül is áhítatoskodni ? Miként? Megtanulandó imádságok: reggeli, esteli, munka előtt, munka után, templombamenetelkor. kijövetelkor, étel előtt, étel után, betegségben, felgyógyuláskor. Minden imát rövid utasítás vezessen be és végezzen. Végre a tíz parancsolat röviden utalva az erkölcsi magaviselet főbb szabályaira. Ezek oly röviden tárgyalandók, hogy az egész munka egy és fél nyomott íven túl ne terjedjen és pedig a megtanulni valók ciceróval az utasítások garmond betűkkel szedve. Lehet aztán függelékül egy hétre való hétköznapi és egy pár áhítatos vasárnapi, ünnepek előtt való estékre, valamint az élet különféle körülményeihez készített imákat adni, megjegyezvén, hogy azok alkalom szerint olvasandók. Itt-ott egy szebb énekvers élénkítené a nyomtatványt s végül az egésznek hangzatos, vonzó címet adva, 16° zsebkiadásban adni ki. Azonban a főcélnak az előbb 1V2 ívvel is elég tétetnék s az ily bővített kiadást a szerzőre kellene bízni egészen. íme, tisztelt Értekezlet! ebben körvonaloztam tervezetét az általam hőn óhajtott könyvecskének. Hátra van arról szólni, ki írja, ki bírálja, ki viselje a költségeket? Erről kívánok még szólani. Engedjék meg, hogy először is az utolsóról szóljak; mert ez lesz a helyes sorrend, a többi azt hiszem könnyen menend. Ismerek egy szerzőt, ki ilyforma irányban készített egy dolgozatot, be is nyujtá a főt. kerületi bizottsághoz két, éwel ezelőtt, ott meg is akadt. Megjegyzem, hogy a munkát ismerve, annak más is a tendenciája s az imákból szintén az iskolai ismereteket véve föl, kitűzött célomra alkalmasnak nem találtam Csak például hoztam föl, hogy a hatóságoknál zörgetve célt nem, vagy csak későre érhetnénk. Már pedig »tempus urgetN Ha a célt akarjuk, magunknak, az értekezletnek kell valamit gondolnunk és tennünk is egyúttal; meglévén győződve a felől, hogy a bajt ismerő s minden szent ügy iránt nemes buzgalommal égő egyházmegyénk sem fog elzárkózni, sőt hathatós pártfogásában részelteti a buzgó törekvést. A teendőket azért, ha a lelkes buzgalom fel is kelne, meg is bírná, így tűzném ki: 1. Értekezletünk egy 100 koronás pályadíjat tűzne ki a megírásra. E 100 korona vétetnék saját pénztárunkból, melyet nemesebb célra nem fordíthatnánk, egy részben. más részben pedig körünkben és körünkön kívül megindítandó gyűjtés útján egyházunk lelkesebb és mivel-