Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-26 / 39. szám
Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. ICiadtf-hivatal : Hornyánszki/ Viktor JcönyvkeresTcedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiad j a: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Meg-jeleink minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. IS'jyes szám ára 30 kr. ES ISKOLAI LAP. Elmefuttatás az egyetemes gyámintézetről, in. Mi lesz most már az egyházmegyei intézetekből, ha a konventi tervezet életbe lép? Mi lesz a solti egyházmegyéből? En nem tudom ; lelkésztársaim sem tudják. Vigyázunk és figyelünk, hol találnánk valami jó tanácsot, okos példát? Mit cselekesznek a nagyobbak? Debrecen, Nagy-Szalonta, Szabolcs, Békés ós az egész Tiszántúl? Mit a háromegyletes Pest? Az agilis Baranya? A forrongó Somogy? A bérces Gömör papsága fogja-e ezentúl is fizetni járulélékait saját egyházmegyéjének is, egyházkerületének is és egyetemes egyházi gyámegyletének is külön-külön ? Es mivel mindegyik autonomice intézkedik és mivel a szuperintendenciáknak semmi köze hozzájok : melyik után induljon Solt? Bizonyos, hogy új tagokat többé nem veszünk be, mert újabb és ifjabb tiszttársaink kegyes tetszésétől függeni nem kivánunk. Ő nekik megengedi a konventi tervezet, hogy beléphetnek tetszés szerint. No, ha beléphetnek, ki is léphetnek tetszés szerint, ele ezt a kétféle tetszést mi nem akarjuk, s ők egyszerűen kívül maradnak ; nem is bánják, mert fiatal embernek egyfelé is elég fizetni ; de ezzel az az ifjú ember kívül marad a lelkészi körön is bizonyos fokig. Egy fonál el van szakadva abból a kötélből, mely egyházmegyéjéhez köti . . . Bizonyos, hogy nekünk tagsági díjainkat a magunk egyletébe tovább is kell fizetnünk, mert erre kötelezve vagyunk özvegyeink iránt. Bizonyos, hogy (ha csakugyan kényszerítve leszünk) fizetni kell az egyetemesbe is a 21 l2 °/0 -ot; mivel peclig ezt az egyházmegyeiből nem fizethetjük, mert ez az özvegyek megrövidítése volna, fizetnünk kell külön ; a mely kétfelé fizetés terhes lesz; annál terhesebb pedig, mivel mi már itt a Duna mentén mindnyájan I. osztályú minősítvénynyel bírunk, a mi legalább is jelent annyit' hogy mindnyájunknak benőtt már a fejünk lágya annyira, hogy nem igen Ígérünk, legalább nem követelünk magunknak hat esztendőt. * ígyihát a legtöbben köteles szeretetből heverteMtok^egy summácskát, egy safe deposityben és fizetün'B^S az őrizetért. Bizonyos, hogy osztozkodni sem fogunk azon a tökécskén, a mit gyűjtöttünk, mivel nem tudunk franciául ós nem tudjuk mi a fond perdu, mi a sauve qui peut . . . Mi lesz hát belőlünk? Most vagyunk huszonnégyen. Minden esztendőben elköltözik közülünk egy, a nélkül, hogy helyébe lépne valaki. Végre 24 óv múlva csak egy marad: ráhagyjuk-e, hogy csináljon testamentomot, vagy megcsináljuk még most? Es hogyan rendelkezzünk ? Az alapítvány — ha céljától elvonatik — visszaszáll az alapítókra: tehát a mi tőkénk is szálljon vissza azokra a tisztes egyházakra és jó urakra, a kik nekünk ezt a szép tőkét összerakosgatták? így kell neki lenni, mert papfiúk stipendiumára legfeljebb csak abban az esetben volna kedvünk gondolni, ha azok a papfiúk papságra készülnek, a mi ritka eset a szép magyar hazában. Nem kérdem, mi lesz a tiszáninneni egyházkerület 170,000 forintjából, mi lesz Erdély százezeréből? Ne utasítson vissza senki, hogy semmi közöm hozzá; mert van! Van közöm mindenhez, a mi Magyarországon történik ós mindenhez, a mi a magyar egyházban történik. Mi lesz velők ? Áldással szolgálták ecldig a szegények ügyét ós fogják ezután is, míg lesznek olyanok, a kiket a magyarországi egyetemes ref. egyházi közszeretet kívül feledett a maga kerítésein, ele ha majd a végső is becsukja ajkát, áldással fogja-e szolgálni azután is az eddig szolgált ügyet? A szuperintendencia nagy és hatalmas, kétségkívül jóra fogja fordítani, de nem fordíthatja másra, mint kitűzött céljára, de sőt forrásait sem szabad
