Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-05 / 36. szám

ból és Belgiumból a kegyes zarándokok ezrei özönlőnek belé. Mert a székesegyház szent reliquiái ki vannak téve. S megtekintésük (s különösen a papi üres erszények megtöltése) által a hívek bűnbocsánatot nyernek. Az ereklyék: egy sárgásfehér színű csinos alakú ruha; Mária ruhája; Jézus pólyái ; az a lepedő, melybe ker. János lefejeztetése után bele takartatott; végül az a ruha, mely a keresztre feszített Jézus dereka körül volt csavarva. A legközelebbi két hét alatt vagy három szazezeren zarándokoltak a szent ereklyékhez. Valami készül Belgiumban. A liberális párt letiprása, vagy egy európai keresztes hadjárat van-e tervbe véve, ki tudja? A vallásosság eme gyászos eltévelyedésével szemben felemelő a protestáns munkásság egy nyilvánulása. Bostonban most tartá a keresztyén ifjak egyesülete a maga közgyűlését. Ajánljuk azok ügyeimébe, a kik a keresztyénség hanyatlásáról beszélnek. 14 év alatt két és fél millióra nőtt. az egyesület tagjainak száma. Áldásos munkát is végzett, a bűnösök, szegények, szenvedők és tudatlanok között. És nálunk vájjon sikerül-e és mikor az ilyen praktikus intézmények nagyszabású berendezése? Ha az ifjak rossz társaságba kerülnek, elromlanak, elpusztulnak, az az ő bajuk, mondjuk rá bölcsen. Mit törődnék Pató Pál uram a lelkekkel? Talmage a hírneves amerikai lelkész körútra indult az Egyesült-Államokban. Ezerek tódulnak a kitűnő szónok hallgatására, a hol megállapodik. Öregek, ifjak, gyermekek, nők és férfiak nagy távolságokról seregeinek köréje. Persze nem is mindennap lehet olyan szónokot hallani. Chr. W. —a—s. NEKROLOG. Kovács Ferene. 1823--1895. Most vessünk egy rövid pillantást későbbi politikai pályájára. Midőn az októberi diploma, ügy a hogy visszaállította alkotmányunkat, Gsongrádmegye szervezésekor a főjegyzői székre választatott meg. Nem sokáig viselhette tisztét, mert Hód-Mező-Vásárhely 1861-ben az országgyűlésre küldötte fel. Itt a határozati párt híve volt. Az országgyűlés feloszlatásával s a provisoríum beköszöntésével ismét magányába vonul, de nem pihen, sőt az egyházi ügyek mellett a társadalmi téren valóban sokágú munkásságot, lankadatlan tevékenységet fejt ki. Buzgó részt vesz a városunkat éltető alföld-fiumei vasútvonal előmunkálataiban. Ez ügyben sűrűn érintkezik azon idők kitűnő férfiaival, így egész benső bizalom fűzte Trefort Ágostonhoz, a hírneves nemzetgazdasági iróhoz és későbbi miniszterhez. Ezen vasút kérdésében irományai között egy igen becses emlékirata maradt. De mégis főgondját városunk közgazdasági, társadalmi és közművelődési érdekeinek szentelte és pedig oly buzgó odaadással, hogy vele e részben sem elődei nem mérkőzhetnek, de kortársai sem közelíthetik meg. Városunk még a 60-as évek kezdetén is közintézetek és intézmények dolgában nagyon szerény fokon állott. Ha a mennyiben ilyenek voltak is, kezdetleges állapotban tengődtek. A meglevőknek tehát lökést kellett adni, a legnélkúlözhetetlenebbeket megteremteni. E feladat embere lett Kovács Ferenc. Így a vendéglőben zsellérkedő kaszinónak részvények útján saját házat szerez. Egyik főtényező az Első Takarékpénztár — legvirágzóbb pénzintézetünk — létesítésében; egyenes megteremtője az önsegélyző Egyletnél;, a mely hatalmasan megizmosodva, ma mint Népbank virágzik. Szinten az ő egyenes alkotása az Iparegylet, a mely kezdetben a Gazdasági Egyesületet is szárnyai alatt melengette; ma mind a kettő saját házában különválva pezsgő életet folytat. Talán megütjük a valót, ha azt mondjuk, hogy — hozzájárulván a mind pezsgőbbé váló szabad politikai élet is — az ő létesítette hajtásai, noha tőlük egészen távol állott, a városunknak ama már minden jelentős szögletében fennálló körök. Egy bizonyos, hogy városunkban az egyesülési, a társulási élet az ő alkotásai után vett nagyobb lendületet. Kovács F. alkotásainál mindenütt első úgy a munkások sorában, mint másokat felvillanyoz adományaival, hasonlókra buzdít alapítványaival. Kétségtelen, hogy tevékenysége igen jótékonyan hatott városunk közéletének fölpezsdülésére. Csak természetes ezek után, hogy a polgártársak bizalma 1867-ben az alkotmány visszaállítása után Kovácsunkat Csongrádmegye alispáni székébe ültette. Viszi hivatalát a nála szokott hűséggel önkénytes lemondásáig. Utolsó szélesebbkörü szereplése a politikai élet mezején 1881. és 1884-ben történik, a midőn az országgyűlésén Hód-Mező-Vásárhelyt képviseli Az ország házában szerénysége és a nagy nyilvánosságtól visszahúzódó természete a zajos szerepléstől visszatartotta; de a bizottságok azon munkálataiban, a melyek lelke irányával összevágtak, annál inkább érvényesítette befolyását. Biztos értesülésem van, hogy például az 1883. XXX. t.-cikknek nem egy a felekezeti középiskolai tanügyet mélyen érintő része az Ő egyenes közreműködése folytán nyert reánk nézve kedvezőbb megoldást. A későbbi években sem lankadt iránta polgártársai javarészének föltétlen bizalma és ragaszkodása, sőt bírta az összesnek őszinte tiszteletét. Ha mégis az ország házában többé nem jelent meg: annak oka önkénytes visszavonulása mellett főrészben a helybeli politikai élet kiélesedett tusáiban találandó. De azért egész hatékonysággal működik városunk törvényhatóságának közgyűléseiben és bizottságaiban. A tanügy, különösebben főgimnáziumunk felvirágzása aligha feküdt bárkinek is melegebben szivén, mint neki. Ha már zajtalan működését osztatlan tisztelet kisérte alant: érdemei, áldozatai megtalálták az utat a legmagasabb helyre is: Ő felsége apostoli királyunk királyi tanácsosi címmel ruházta fél. Nem kereste e kitüntetést; és habár mély hódolattal fogadta, címét vajmi ritkán használta és soha nem érvényesítette. A gyakorlati életpályák terén, kivált, ha sorsuk az ország valamely félreeső szögletébe helyezte, ritkán áldozhatnak az elvont tudományoknak. Kovács Ferenc olvasott bőven folyóiratokat és tudós műveket, elmélkedett nem keveset; de szakszerű irodalmi munkásságra mégis a következő véletlen hívta. Az 1885. év kezdetén az Akadémiában Zichy Antal tiszteleti tag azzal az indítványnyal lép elő, hogy mivel az újabbkori országgyűlések történetének sokszor igen nagy jelentőségű emlékei, különösen a kerületi ülések irományai, még ismeretlenül lappanganak, sőt az avatatlanok kezében a megsemmisülés veszélyének tétetvék ki; mivel a kerületi ülésekről naplók nem vezettetvén, azok