Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-18 / 29. szám

Lelkes egyházias vállalkozás, mely rokonszenves támogatásunkra méltó. E magasztos cél eszméje még a Lutherjubileumi évben villant meg a brassói főpap agyában, s remélhetőleg az ige testté is fog válni Honter születése 400-os emlékévében. E célnak szolgálatában áll Wolf monographiája is, mely ugyancsak sikerült életképét nyújtja hithősünk áldásos reformátori működésének az erdélyi szász testvérek között az egyházi és iskolai élet fölépítésében hittel, szeretettel, könyvnyomdával és irodalommal egyaránt. XVIII fejezetben ismerteti szerző forrásszerű alapon, vonzó nyelvezettel s elegáns előadással Honternek. Erdélyország prot. humanistájának születését, bel- és külföldi tanulmányait, a reformátorokhoz való benső viszonyát, brassói egyházalapító, építő és szervező működését, Magyarország akkori egyházi és politikai viszonyait, belső és külső küzdelmeit H. tanítói, irodalmi és könyvnyomdai működését, működése áldásos eredményeit és utódait. Elől Honter kitűnően sikerült arcképe, a mű végén a fölhasznált források és irodalom kimerítő jegyzéke található. Sajnos, hogy az ide vonatkozó magyar egyházi, történeti és politikai irodalomra sehol sem utal a szerző, szinte elszigetelte magát mindattól, a mi magyar. S végül egy elvi kérdést. Hontert még erős szász nemzeti álláspontban sem lehet »Magyarország apostolának* nevezni. Érdemeit ismerjük és méltányolni is tudjuk. Igenis, Erdélyország evangélistája vagy praeceptora volt, mint Stöckel Lénárd felső-Magyarországon, s ezzel ércnél tartósabb emléket emelt magának az utókor előtt. Nagyobb joggal nevezhetnők Magyarország apostolának a »magyar Luthert*, Dévai Biró Mátyást, a kiről Luther is igen elismerőleg nyilatkozott. A szász nemzeti álláspont tehát itt elfogulttá tette szerzőnek különben iskolázott történeti felfogását. De így is nyereségnek tartjuk a müvet hazai protest. egyháztörténetírásunk terén. Bárcsak mi tudnánk hasonlókat írni a mi magyar reformátorainkról! Sapienti sat! ** Szalai-Baróti > Magyar Nemzet Története« 17-ik füzete most jelent meg. Ezen füzettel a nagyértékű mű első kötete immár teljes, csupán a címlap és tartalomjegyzék hiányzik még, melyek a legközelebbi füzetekkel jönnek. A most megjelent 17-ik füzet három műmellékletet és 22 szövegbe nyomott illusztrációt hoz; a műmellékletek : Pannónia és Dácia térképe (tervezte dr. Baróti L.,) Rajzolta Hatsek Ignácz, Attila és Leó pápa (Raffael Santi festménye). Murány ostroma (Doré Gusztáv rajza) mindmegannyi díszére válik az amügy is értékes munkának. A szöveg közé nyomott illusztrációk a következők: A königsbergi töredék. Anonymus, Béla király névtelen jegyzője krónikájának első lapja. Krónika-író barát. A pécsi székesegyház alaprajza. A pécsi székesegyház a déli oldalról tekintve. A jáki templom. A jáki templom alaprajza. A gyulafehérvári székesegyház. Részlet a gyulafehérvári székesegyház portáléjáról. A zsámbéki templom oldalt nézve. A zsámbéki templom homlokzata. Domborművű részletek a pécsi altemplomból. Oszlopfő a bényei templomból. Dombormű a gyulafehérvári székesegyház kapuja fölött. Domborművek a jáki templomon. A jáki templom kapuja. Részlet a jáki templomról. Oszlopfők a horpácsi templomban. Apostolok képe a veszprémi Gizella-kápolnában. Falfestményrészlet a velemési (Vasm.) templomból. Fal festmény részlet a tótlaki templomból. Részlet a zsegrai templom falfestményeiből. A füzet szövegtartalma folytatása a már előbb közölt »köz- és műveltségi állapotok az Árpádházi királyok idejében«, melyet dr. Baróti Lajos ír. A magyar nemzet történetére füzetenkint 30 krral előfizetést elfogad a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedése Budapest, Andrássy-út 21. szám. ** »Krisztus az én életem« című egyházi beszédeim t. előfizetőit és megrendelőit tisztelettel értesítem, hogy mivel az I. kötetből származott deficit anyagi erőmet teljesen kimerítette, a II. kötet nyomatásával néhány hónapig várnom kell, míg az ahhoz szükséges nyomdai költségeket előteremthetem. Egy kis türelmet kérek tehát; még a küszöbön álló ősz folyamán azonban a II. kötet is meg fog jelenni, hogy az egész évfolyam teljes legyen. A kik még az í. kötet árával hátralékban vannak, azokat sürgetve kérem, hogy tartozásuknak mielőbb eleget tenni szíveskedjenek. Újabb megrendelések csak emelnék munkakedvemet. Tisztelettel Sopronban, 1895. júl. 12-én. Zábrák Dénes ev. lelkész. ** 184849-iki magyar szabadságharc története című nagy munkából most jelent meg a 39-ik füzet, a melyben Gracza György a magyar honvédsereg fölszerelését beszéli el igen érdekesen. E füzetben van elmondva a magyar nők szereplése a szabadságharcban. Ez is egyik gyönyörű részlete a jeles munkának. A füzet képei a következők : Huszártarsoly. Rózsa Sándor. Tiszti dolmány a Károlyi huszárezredben. Orosz tábor. Vasasnémet mellvértje. Jelenet a kápolnai csatából. Az isaszegi csata térképe. A honvédsereg átvonulása a Kárpátokon. Vasasnémet sisakja. Részlet a schwecháti ütközetből. Komárom vár ágyúztatása. Csata Aradnál 1849. febr. 26-án. Egy füzet ára 30 krajcár, mely a Lampel-féle céghez (Budapest, Andrássy-út 21. sz.) küldendő. ** A Pallas Nagy Lexikonénak füzetes kiadásából megkaptuk a 126.—129. füzeteket, vagyis a IX. kötetnek 6.—9. füzeteit. Mint rendesen, úgy ezek a füzetek is igazolják, hogy a szerkesztőség s a munkatársak nem eléggé méltányolható buzgalommal igyekeznek a művelt magyar közönség kezébe oly munkát adni, mely a mindennapi életben előfordulható bármely kérdésre pontos és megbízható fölvilágosítást nyújt s végre nélkülözhetővé tegye a hasonirányú külföldi müvek importálását és használatát. Ezekben a füzetekben is nagy számmal vannak a különösen minket érdeklő fontosabb cikkek, mint pl. Hont vármegye (Zollner Béla), Honter János (Zoványi J. és Ágoston József), Honvédség (Szécsi Mór f), Hóra-lázadás (dr. Márki Sándor), Hortobágy (dr. Thirring G.), Horvát-Szlavonország (dr. Nagy Ernő és dr. Thirring), Hunn mondák, Hunnok stb. (Nagy Géza), Hunyad vmegye (Téglás és dr. Thirring), Hunyadyak (Szilágyi G.), Huszár Gál (Balogh Ferenc), Huszárok (K. Pauer István), Hűbér (Makay D.) stb. Nagy számmal vannak a szép különmellékletek is, melyek közül megemlítjük a következőket: A budapesti honvédemlék (színnyomat), a. Hortobágy térképe Homolkától, Horvát- Szlavonország térképe, Hőmérők, Hunyad vármegye térképe, Elő- és Hátsó-India, Időjelző árboc és Iparnövények. EGYHÁZ. Egyházi aranykönyv. Dessewffy Ödönné született Dessewffy Rózsi és gróf Dégenfeld Lajosné szül. Dessewffy Ilona boldogult édesatvjok emlékére a vanyarci templom javára 1000 frt alapítványt tettek »Dessewffy Ottó alapítvány* címen oly kikötéssel, hogy ezen összeg kamatai egyedül a vanyarci templom fentartására legyenek fordíthatók. — Ugyancsak Nógrádmegyéből írják, hogy néhai Simkó Ferenc alesperes, balassa-gyarmati lelkész, a balassagyarmati határban fekvő szőlőjét lelkész utódjának, könyv-58*