Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-11 / 28. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadd-hivatal: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. KlötixetCsi ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. ISrjyes szám ára 20 kr. Tanulságok. II. Az angol egyházi élet másik jellemvonása az, hogy úgy a vallásos konzervativizmust képviselő püspöki egyház, mint a vallásos liberalizmust képviselő presbyterianus és puritán egyházak a keresztyénség alapjával, a megfeszített és feltámadott Krisztus evangeliomával s Istennek a Lélek által kijelentett örök igéjével a szerves összeköttetést fenn tudták tartani s ezáltal a vallásos élet mindkét nagy baját, a vakhitet, megcsontosodottságot és kizárólagosságot egyfelől, a hitetlenséget, az evangeliomi világnézlet felforgatását ós közönyösséget másfelől, az emberi gyarlóság által vetett határok közt le tudták küzdeni. A püspöki egyházban mindig voltak s ma is vannak, a kik a vakhit szolgálatában állanak, a kik túlságos súlyt helyeznek a szertartásokra, a kik irtóznak a dissentertől, mint valami eretnektől s a kik Rómával kacérkodnak. Egyes korszakokban, pl.I. Károly idejében, a mikor Laud, az akkori canterbury-i érsek a legszélső konzervativizmus szolgálatába hajtotta az angol püspöki egyházat, valósággal túlsúlyra jutottak az ilyen romanizáló elemek. S kétség kívül — ezt félreértések elkerülése végett egész erővel hangsúlyozom — az én presbyterianus és puritán lelkemnek nem ideálja a püspöki egyház, még a szabadság amaz erőitől felüdítve sem, a melyekre majd mindjárt utalok. De tessék az angol püspöki egyházat más országok konzervatív egyházaival, különösen a római egyházzal összehasonlítani. Mily óriási nagy a különbség, s az angol püspöki egyházra nézve mily kedvező lesz az összehasonlítás. Az angol egyházban az Isten igéje a legfőbb tekintély ; a római egyházban — legalább a gyakorlatban —- a pápa. Az angol egyház akármennyi súlyt helyez is papjai, püspökei s érsekei papi jellegére, teljes erővel érvényesíti a gyakorlatban is azt az elvet, hogy az egyház feje a Krisztus. A hierarchiai szervezet kereteiben a tiszta keresztyénség tudott érvényesülni. Azután az angol egyház papjai nősülhetnek, a római egyház a coelibatussal összezavarta a házas életről táplált fogalmakat. Az angol püspöki egyház eltörölte a miseáldozatot s ezáltal a szertartások titokzatosságáról azokra a hatalmas cselekedetekre utalta a figyelmet, a melyek által a tökéletes Elet, a Krisztus megváltott bennünket s az Atya hatalmát, szeretetét és jóságát az emberiség fájába beoltotta. Végül az angol püspöki egyház eleitől végig a nép nyelvén tartja isteni tiszteletét, a római egyház a latin nyelvnek a hívekre való erőszakolása által is kifejezésre juttatta azoknak a papokkal szemben alsóbbrendű voltát. Az angol püspöki egyház megértette s méltányolta a konzervatív vallásos lelkek óhajait, a kiknek fény, pompa, papi tekintély, rend, fegyelem kell s adott nekik, a mit kívántak, ele mindezt nem emberi tudomány ós érclek, hanem a Krisztus evangelioma szolgálatába helyezte. A római egyházat kis sectává szorította le s a konzervatív lelkületü hívek millióit az evangeliomi világnézlet virányaira vezette. Minden más európai országnak iszonyú szerencsétlensége, hogy a konzervatív ós liberális elmék vallási tekintetben áthidalhatlan örvényt látnak magok közt. A protestánsok azután kényszerítve érzik magokat elhagyni a vallásos teret egészen s igen sokszor leszakadnak az evangeliomi, keresztyén világnézlet emlőiről. Közönyösek lesznek vallásuk iránt, hogy római katholikus testvéreikkel egyek lehessenek. A római katholikusok előtt meg az a veszély áll, hogy vagy következetesen ragaszkodnak vallásukhoz s akkor az ultramontán sötétség éjszakájába jutnak, vagy ők is csak formailag tartják érvényben a keresztyénség szellemével ós igazságával ellenkező dogmáikat; akkor meg az a képtelen ellentét, mely a hivatalos álláspont s az egyének benső világa közt fennáll, valósággal romboló hatást gyakorol az erkölcsi életre s