Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-13 / 24. szám

Kassán tartja ez évi közgylését, a melyre előreláthatólag sokan fognak összejönni az egyesület tagjai. A kassai közönség nagy előkészületeket tesz a tanárság fogadására s e célra rendező bizottságot alakított, a melynek élén Péchy Zsigmond főispán áll. A kassaiak vendégeiknek tekintik a tanárokat s az ellátásukról is gondoskodni fog­nak, Kirándulások is lesznek a gyűlés alkalmából, a melyek programmját Fábián alispán elnöklése alatt szintén bizott­ság állítja össze. A gyűlés tagjait Benedek Ferencz jászéi prépost is meghívta. A hódmezővásárhelyi egyházi tanítók fizetését a ref. egyháztanács a jövő évtől kezdve 500 frtban álla­pította meg; ezenkívül a tanítók szabad lakást és fűtést is kapnak, valamint az 1893. évi országos törvény által megszabott ötven frt ötödéves korpótlékot is élvezni fog­ják az 1898-ik éven kezdve. Jól teszik elöljáróságaink, ha egyházi tisztviselőik anyagi helyzetét javítgatják, mert bizony-bizonv mind a tanítói, mind a lelkészi pályán folytonosan csökken a jelenkezőknek nemcsak száma, de a minősége is. A nagyszebeni állami főgimnázium építése ügyében az állam negyvenhárom esztendő óta »tárgyal« a nagyszebeni magisztrátussal. A szász atyafiak ezt az ügyet mindig meg tudták akasztani valamivel, de legfő­képen a telekvásárlással. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter végre megelégelte elődei számos kudarcát, s miután belátta, hogy az iskola telkéhez szükséges három házat közönséges egyezség útján meg nem szerezheti, elhatározta, hogy egyszerűen kisajátítja. A kincstári jog­ügyek igazgatósága már megkapta az utasítást, hogy a kérdéses három házat a jövő évi április l-ig okvetlen a kincstárra kebeleztesse át. A nagyszebeni magyarság nagy örömmel veszi a miniszter erélyes föllépését. Tanulmányút. A nagy-enyedi Bethlen fötanoda edzett ifjúsága e hó 3-án részt vett a nagyváradi torna­versenyen és ott elnyerte a legelső díjat: a nagyváradi tornakör ezüst koszorúját. Ekkor a diadalmas tornászok, számszerint 40-en, kilenc tanárukkal együtt és azoknak élén Váró Ferenc igazgatóval, fölkerekedtek, hogy egy tanulmányutat tegyenek a nagy magyar Alföldön Merre mentek, mindenütt nagy ovációkkal és szives látással fo­gadták őket. Karcagon szállottak le a vonatról, a hol a város, a tanári kar várta s karolta szeretett vendégeiül. Ott megtekintve a nagy Kunság főhelyének, e derék kál­vinista városnak látnivalóit. Madarasra vonult gyalog az ifjúság csapata, melyet a tanárok kocsikon követtek. Ma­daras hamisítatlan kálvinista vendégszeretettel ölelte magá­hoz az erdélyi testvéreket és szinte a Jókai Kárpáthy Jánosának pünkösdjére emlékeztető nagy népmulatságot rendezett tiszteletökre, melyen hevenyében az enyedi ifjak is bemutatták testi ügyességüket. Madarasról kocsikon a végtelen Hortobágyra rándultak és hegyhez szokott szemei­ket bámulva legeltették a sík rónaságon s annak neve­zetességein, méneseken, gulyákon. Ott várták már őket Debrecen város- és kollégiumának küldöttei s megven­dégelték amúgy magyarosan. A Hortobágyról bementek Debrecenbe s másfél napig voltak a város és a kollégium vendégei, mely idő alatt minden látni és tudni valót föl­kerestek és jún. 8-án éjjel sok szép emlékkel tértek vissza a kies Erdélybe. A millenniumi középiskolai értesítők szerkesz­tése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évi 26211. sz. a. következő átiratot intézte az egyházi főható­ságokhoz. Kívánatosnak tartom, hogy azon középiskolai értesítők, melyekben hivatali elődömnek 1893. évi július 21-én 31805. sz. a. kelt intézvénye értelmében a millen­nium alkalmából az intézetek története közöltetni fog, egyébb tekintetben is lehetőleg tartalmasak legyenek s az illető középiskola jelenlegi állapotát a rendelkezésre álló adatokhoz képest minden irányban röviden foglalják egybe. Az évi értesítő rendes kimutatásain kívül ily kimutatások lehetnek még a következők: 1. Az intézet vagyoni állapota (alapítványok), jövedelme (tandíjnagysága), kiadásai (tanári fizetés). 2. A gyűjtemények (szertárak, könyvtárak) állagá­nak rövid kimutatása, azonfelül a legutolsó évi gyarapodás kimutatása. 3. Kimutatás az internatusról, alumneumról, convictusról, segélyző egyesületről, ösztöndíjakról, önképző­körökről stb. 4. Kívánatos, hogy az intézet közzétegye az értesítőben az épületre vonatkozó főbb adatokat is, neve­zetesen az egyes helyiségek adatait rendeltetésük és terület­méreteik szerint (ide értve a tornacsarnokot, a tornatért, játszótért, udvart az internátus helyiségeit.) Megjegyzem, hogy ezen kimutatások és egybeállítások megszerkesztésé­ben nem kívánom az intézeteket részletes utasításokkal megkötni, hanem az igazgatókra bizom, hogy a jelen ren­deletemben kifejezett óhajaimat legjobb belátások s lehe­tőség szerint a helyi viszonyokhoz képest igyekezzenek megvalósítani, mely munkájoknál az országgyűlés elé ter­jesztendő miniszteri jelentéshez egybeállítandó statisztikai adatok is jól felhasználhatók. Általában súlyt helyezek arra, hogy a középiskolák millenniumi értesítői a jövő kor szemlélője és kutatója előtt a lehető teljességben tün­tessék fel azt. hogy középiskoláink nemzetünk ezer éves fennállásának idejében szellemi és anyagi tekintetben mily állapotban voltak. Amerika a debreceni egyetemért. Kiss Áron püspök az Amerikában élő magyar ref. hívekhez egy meleg­hangú pásztorlevelet intézett, a melyben felszólította őket, hogy adakozzanak a debreceni egyetemre. A levél lelkes visszhangra talált. A clevelandi ev ref. egyház és ügvbuzgó ifjú lelkésze IJarsányi Sándor azonnal 100— 100 forintot adakoztak s azonkívül az egyház elhatározta, hogy az egész Egyesült-Államokra kiterjedő propagandát indít a debreceni egyetem érdekében. Itt említjük meg, hogyha nem nagy összegekben is, de 50—100 írtjával a hazából is még mindig folynak az adományok az egyetemre. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Deák Lajos marostordamegyei tanfelügyelőt, erdélyi egyházkerületünk, marosi egyház­megyénk es marosvásárhelyi gyülekezetünk egyik tevékeny tagját király ő felsége királyi tanacsosi címmel tüntette ki. A megérdemlett kitüntetéshez melegen gratulálunk. — A budapesti egyetem jövő évi rektorává dr. Lengyel Béla vegytani tanár és a lí-ik vegytani intézet igazgatója válasz­tatott. — Az iglói ev. főgimnázium igazgatójavá három évre újból Fischer Miklós tanart választoltak. — Az abosi ev. gyülekezet lelkészévé Zenián János esperességi főjegyző választatott meg. — A rimaszombati református egyház közönsége mult vasarnap szavazattöbbséggel Czinke István erdőbényei lelkészt, Lapunk jeles munkatársat választotta lelkipásztorává. Melegen gratulálunk a derék pásztor és író megerdemelt előléptetéséhez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom