Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-17 / 3. szám

Ellenben a keresztség és bérmálás kiszolgáltatásából eredő, a római katholikus egyház által fentartott úgynevezett lelki rokonságról ismét semmit sem tud e törvény. így az csakugyan sokkal közelebb áll tehát, a mint azt föntebb jeleztük, a protestáns egyházak, mint például a római katholikus egyház ide vonatkozó kánonjogi felfogásához. Érdekes kérdés ezekből folyólag már az, hogy ha majd a törvény életbe léptetésére vonatkozó utasítások megjelenése után összeül a hazai római katholikus püspöki konferencia, micsoda állást fog az majd elfog1

alni a törvény ezen most fejtegetett paragraphusaival szemben? Vájjon megesketi-e azon egyházi esketésre is jelentkező házasfeleket, kik például harmadízi rokonok lévén, az új törvény szerint minden akadály nélkül megesküdhettek, de a római katholikus egyház kánonjogi szabványai szerint püspöki dispensatióra van szükségök ? Vájjon tekint-e ezen egyház hasonló esetekben a lelki rokonságból keletkező római katholikus házassági akadályokra stb.? Ha mereven akar dogmatikai, vagyis inkább kánonjogi álláspontjához ragaszkodni: bizonyos dolog, hogy ezzel csak magának árt, mert többeket vissza fog riasztani az egyházi esketésnek is igénybe vételétől. Igen fontos gyakorlati értékű dolognak tartom többek között még két elvi szempontnak e törvényben való határozott kimondását, melyekkel sokan közülünk egyáltalában nem voltak tisztában. Egyik az, a 11. §. d) pontja értelmében, hogy a sógorsági összeköttetés nem szűnik meg >a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása után sem«. Másik az. a mit e törvény a most idézett szavak után közvetlenül mond, hogy családi összeköttetés tekintetében »nem tesz különbséget sem a származás törvényes vagy törvénytelen volta, sem az (a mit már jobban tudtunk), hogy a testvéreknek mindkét szülője, vagy csak az egyik közös«. De legyen elég ennyi, a mit az új házassági törvényről ezen mostani cikkünk keretében el akartunk mondani. B) A gyermekek vallásáról szóló 1894. évi XXXII. törvénycikkről, mely mindössze 10. §-ból áll s az előbbi törvénynyel egyidőben lép életbe, itt alig van valami mondani valónk azonkívül, hogy ezen törvény azon intézkedésében, mely a vegyes házasságban élő szülék szabad tetszésére bízza a születendő gyermekeknek az apa vagy az anya vallására Íratását, illetőleg abban neveltetését: mindenesetre a lelkiismereti szabadságnak épen a protestantizmus által élénken hangsúlyozott nyilatkozatát látjuk, s csak a dolognak gyakorlati oldala az, a mi iránt aggodalmaink vannak, melyekre később visszatérünk, hogy aztán orvosszereinket is megmutathassuk. C) Épen így később fogunk beszélni »az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXIII. törvénycikk* behozatalának az egyházi gyakorlati életre való jelentőségéről is. Ezen törvény három részben: I Általános határozatok. II. Különös határozatok. (Hat fejezettel). III. Átmeneti és vegyes intézkedések, 96 §-t foglal magába. Itt legyen elég róla csak annyit mondanunk, hogy az államnak kétségbevonhatatlan joga van az anyakönyvek vezetéséhez, a mint azt hazánkban többek közt az 1878. évi V. törvénycikkből is, mely >a büntető törvényről*, s az 1879. évi XL. törvénycikkből, mely »a kihágásokról* szól, nagyon határozottan és világosan ki lehet olvasni. Az aztán más kérdés, hogy hát vájjon egyházunk teljesen kibocsássa-e kezéből az anyakönyvvezetés, egyházilag oly rendkívül fontos ügyét? Szabad-e, vagy egyáltalában lehetséges-e ezt tennie? Lesz feleletünk annak helyén ezen kérdésekre is. Debrecen. Csiky Lajos. ISKOLAÜGY. Felsőbb tanintézeteink az 1893/94-iki iskolai évben. A miniszter XXIII. jelentése alapján. A budapesti egyetemen a tanári kar 192 egyénből állott, még pedig 76 rendes, 24 rendkívüli, 88 magántanárból és három magántanítóból. Működött ezenkívül 49 tanársegéd és két tanárhelyettes. A hallgatók száma az első félévben 3772 volt, 170-nel több mint az előtte való év megfelelő felében. Ezek közül theologus 88, jogász 2326, orvos 868, bölcsész 357, gyógyszerész 133. Vallás szerint 1647 római kath., 95 gör. kath., 120 gör. keleti, 387 ev. ref., 339 ág. ev., 12 unit., 1172 izraelita. Anyanyelv szerint: 3369 magyar, 192 német, 78 román, 49 tót, 13 olasz, 53 szerb stb. Honosság szerint 1163 budapesti. Az egyetemi könyvtár állott 1893. december 31-én 210,126 kötetből és 33,830 darab apró nyomtatványból. Gyarapodás egy év alatt 2201 kötet és 935 apró nyomtatvány. A könyvtárt látogatták 2259-en 39,255-ször és használtak 42,081 művet. Az egyetem összes szükségleteire 1893-ban 761,358 forintot fordítottak, melyből az egyetemi alap 276,683 frtot, a tandíj-jövedelem 106,575 frtot, az államkincstár pedig 378,100 frtot fedezett. A budapesti tanárképző intézetben 28 tanár és 65 hallgató volt. A hallgatók közül 31 római kath., 3 gör. kath., 15 ág. ev. 6 ev. ref., 10 izraelita. A tanárvizsgáló bizottság az 1893/94-iki iskolai évben kiadott 42 oklevelet és 8 középfokú keresk. iskolában való tanításra képesítő bizonyítványt. A 42 új okleveles tanár között volt 24 római kath., 4 ev. ref., 7 ág. ev., 2 gör. kath., 3 gör. kel., 2 izraelita. A lefolyt tanévben 226 tanárjelölt 238 vizsgálatot tett. A kolozsvári egyetemen volt a mult tanév első félévében 43 rendes, 4 rendkívüli, 9 magán, 1 előadó tanár, 3 szaktanító, összesen 60. A hallgatók száma volt 644, 17-tel több, mint az előtte való év megfelelő felében. A 644 hallgatóból 343 jogász, 137 orvos, 41 gyógyszerész, 86 bölcsész, 37 mennyiségtan-természettud. halig. Vallásra 257 r. kath., 64 gör. kath., 24 gör. kel, 171 ev. ref., 53 ág. ev., 42 unit., 41 izr. 85 kolozsvári. Anyanyelvre: 537 magyar, 44 német, 70 román stb. Az egyetemi könyvtár egy év alatt 1823 kötettel gyarapodott és 35.325 kötetből áll. Tiz hónap alatt 4669 olvasó fordult meg a könyvtárbaa&j Az egyetem költségei, melyeket teljesen az államkincstár fedezett, 294,027 frtra mentek. A hallgatók közül 7 r. kath., 2 g. kath., 30 ev. ref., 5 ág. ev., 7 unitárius. h'