Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-30 / 22. szám

egyesülést óhajtanak ők, nem pedig bekebeleztetést. Rokon­érzés, nem pedig a közös hitvallás ntán vágyakoznak. Épen ezért a pápa és tanácsadói szörnyen csalatkoznak az angol népben. Számításuk helytelenségét semmi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a pápa az angol nemzethez intézett en­cyclikájában olyan kifejezéseket, olyan babonás illatú ösz­tönzéseket használ, a mit az angol nép csak perhorres­kálhat. így: »Isten anyjáról* beszél, de ez még hagyján, Angliát »Mária hozományának* nevezi és még egy Máriá­hoz intézett imát is csatolt, a melynek az elmondásáért az illetőnek »300 napi búcsút igér*. Mindez a pápának és tanácsadóinak megfoghatatlan tudatlanságát, vagy a lehető egyesülés igazi alapjának fel sem vevését bizo­nyítja. Úgy hogy az angol nép szánakozva csak annyit mondhat nekik: >sancta simplicitas«. Mi pedig reméljük, hogy a pápa nemcsak »korán« állott elő tervével — sőt örökre elkésett vele. Különben is leszámítva a ritualismus beteges jelen­ségét, nincs okunk félteni az angol protestantismust. Nincs okunk félteni azt a népet, a melynél az evangelium olyan propagáló erőként nyilvánul, mint náluk. Most ugyancsak két egyház, a nálunk nem igen rokonszenves baptista és szabad methodista egyházak, illetve egyházbeliek misz­sziói tevékenységéről van előttünk jelentés. De ezekből is képet alkothatunk magunknak az angolok vallásos életéről. A szabad methodisták missziótársulata külföldön és a gyarmatokban 72 misszionáriust, 341 lelkészt és 1085 tanítót foglalkoztat 307 helyen. A hívők száma 10,896, iskoláikban tanítanak 11,684 tanulót. Az évi kiadás 21,172 font sterling volt és ezt a társulat nem a hivatalos egyház, hanem a nevezett egyházból való egyháztagok alakították és tartják fenn! Most 7000 tagja van! A baptisták missziói egyesülete pedig Indiában 77 európai és benszülött misszionáriust és 108 benszülött evangélistát foglalkoztat; Ceylonban négy misszionáriust és 24 evangélistát; Chinában 21 misszionáriust és 53 evangélistát; Congoban 27 misszionáriust. Van még Pales­tinában, Nablusban egy benszülött misszionáriusok. Nyugot-Indiai missziójuk is szépen virágzik, e mellett Európában, Brittániában és Olaszországban is nagy erőt fejtenek ki. Az összes évi kiadás 68,153 font sterling volt. Ugyancsak a baptisták tartanak fenn egy zanana­misszió nevü hittérítői egyesületet, nőkből nők számára. Indiában 24 állomáson van ezen egyesületnek 54 misszio­náriusa, 200 benszülött bibliaolvasója és tanítója. 80 isko­lában 3340 gyermek nyer oktatást. Gyógyintézetet Delhi­ben, Palwalban és Bhiwamiban tartanak fenn. A missziói munkásságot nem csak a pogányokra terjesztik ki, hanem hatalmas belmissziót is folytatnak az angolok. A londoni nyugati részi misszió-társulat is most tartá évi közgyűlését. Áldásos munkát végez a tu­datlanok tanítása, a gyermekek nevelése, a szegények és betegek ápolása körül. Ez a misszió is teljesen maga tartja fenn magát. S hogy mily erőt fejt, ki elég fölemlí­teni, hogy a jövő évre 3500 font sterling van előirányozva a misszionáriusok fizetésére és segélyekre, 3500 font sterling a város nyugoti részének különböző pontjain levő helyiségeinek bérletére. Bizonyos szomorúsággal olvastam egy misszionárius beszédét, melyben előadja, hogy San-Salvadorban egy 68 tagból álló kis egyházat hoztak létre, mely önerejéből tartja fenn magát. Már négy evangélistát bocsátott ki kebe­léből honfitársai megtérítésére. S ugyanez a kis egyház a mult évben 30 fontot küldött Chinába missziói célra. És ez a nagy, a continensen legnagyobb magyar ref. egy­házunk tétlen, alszik. Nem tudom, a sok adminisztrálás bénítja-e meg? De annyi bizonyos, hogy alig-alig ad élet­jelt magáról. Nem hogy külmissziónk volna, de a bei­missziónk is csak most van szülemlő félben. Talán nem is fogunk előbb fölébredni Iethargiánkból, csak midőn, ha az új egyházpolitikai törvények az ultramontanismus intri­kái dacára keresztülmennek s teljes erejével kitör a létért való küzdelem. Csak késő ne legyen. Ür Isten! adj belénk új szivet és új lelket! Rázz fel, ébreszsz fel minket az álomból! Chr. W. —a—s. IRODALOM. ** A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadá­sából megjelent a 121—125. füzet, vagyis a IX, kötetnek 1—5. füzete, a »Hehezet« cikktől egész »IIomeros«-ig. A jelen kötettel megkezdődött e nagy kulturális munká­nak a második fele s mentül többet lapozgatunk benne, annál inkább meggyőződünk arról, hogy a »Nagy Lexikon* biztos úton halad ama kitűzött célja felé, hogy a magyar kultúra határairól visszaverjen minden olyan idegen invá ziót, a mely velünk nem rokon és ellensége a mi szelle­münknek. Mert minden egyes füzeten meglátszik, hogy a szerkesztőség nem lankad s derekasan megbirkózik nagy feladatával, de nem lankad a kiadó-társulat áldozatkész­sége sem, mert a jelen füzetek is gazdagon vannak illu­strálva, akár az érdekes szövegrajzokat, akár a nagyszámú s költséges külön mellékleteket tekintjük. Ezek változa­tosságáról eléggé tanúskodik a következő kimutatás: Mechwart-féle hengerszékek két lap; a Farnesei Héraklés és Hermés, rézkarcok, a Pallas intézetéből; Hengermüvek ; Heves vármegye térképe, Posner műintézetéből; Selyem­hímzések a székely nemzeti múzeumban, Suba- és ködmön­hímzések, színnyomatok a Pallas intézetéből; A látható holdfelület, Posner műintézetéből; Horgászó eszközök; Hont vármegye térképe és A magyar kir. honvédség, mind a kettő Posner műintézetéből. Ismételve melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe e munkát, melynek egy magyar em­ber könyvtárából se volna szabad hiányozni. ** Emlékfüzet a debreceni ev. ref. hittanszaki ön­képzőkör huszonötéves fennállásának emlékünnepélye alkal­mából, 1895. márc. 11. A társulat megbízásából összeállí­totta: Lencz Géza esküdt felügyelő. Debrecen 1895. 84 1. Tartalma: 1. A hittanszaki önképzőkör huszonötéves fenn­állásának emlékünnepe. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta Balogh Ferencz. 3. Jubileumi ének. Irta: .Jánossy Zoltán gimn. s. tanár, szavalta Lencz Géza esküdt felügyelő. 4. A kör története. Készítette Juhász László IV-ed éves theol. 5. A debreceni hittanszaki önképzőtársulat keletkezése. Egykorú feljegyzéseim nyomán. Balogh Ferencztől. 6. A kör tag­jainak névsora a lefolyt 25 évről. 7. Befejezésül. Kár, hogy a könyvnek is beillő vastag füzet elősorolt tartalma köny­nyebb áttekintés végett a mű végén nincsen jegyzékbe téve. A füzet hü tükre a kör negyedszázados életének, a jubiláris emlékünnepélynek, s a jövőre való fenkölt lelkesedésnek és nagy elhatározásoknak. A 25 évig zajtalanul, önmagába vonulva s a hittudományokat ápolva működő kör e füzet­ben szép emléket emelt magának és azoknak, a kik valaha kebelében édes reménykedések között éltek és munkál­kodtak, s a kik ma, a szélrózsa minden irányában szét

Next

/
Oldalképek
Tartalom