Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-09 / 19. szám

gatja meg azokat a paciens, hanem azokhoz fordul, a kik­nek hisz s a kikben bízik. Csak az a lelkész viselhet pedig gondot gyülekeze­tének nagyjaira az élet minden viszonyai között, a kinek hisznek s akiben bíznak a gyülekezet nagyjai, kedvező úszy. mint kedvezőtlen körülményeik közt. Ágya, 1895. Nagy Sándor, ref. lelkész. BELFÖLD. A nagy-szalontai egyházmegye közgyűlése. A nagy-szalontai egyházmegye április 18-án tartotta közgyűlését a gimnázium épületében Szél Kálmán esperes és Tisza Kálmán egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Előző napon délelőtt a tanügyi bizottság tartotta ülését, melyen Kozma Zsigmond tanügyi bizottsági jegyző terjesz­tette elő az iskolalátogatók jelentése alapján, nagy gond­dal elkészített jelentését. Visszapillantást vetve a tanügyi bizottság 10 évi működésére, örömmel konstatálja, hogy az egyházmegye tanügyi bizottságának ez idő alatti buzgó munkássága az iskolák szellemi színvonalát nagyban emelte. A tankötelesek száma fokozatosan emelkedik, ügy­annyira. hogy az iskolák túlzsúfoltságának megszüntetése végett legalább 20 új tanítói állomást kellene felállítani. A jelentés alapján több fontos iskolaügyi kérdés az egy­házmegyéhez terjesztetett fel, hatósági intézkedés foganato­sítása végett. Délután egyházi értekezlet tartatott, a mikor Szél Kálmán a gyűlést megnyitva, kifejtette az egyházi érte­kezlet célját, jelentőségét, melyre a jelen időben, midőn az egyházpolitikai törvények érvényesítésével a ref. egy­ház egyeteme megpróbáltatásoknak néz elébe, igen nagy szükség van. Szél Kálmán ezután az értekezlet szerveze­tére s munkásságára vonatkozólag saját álláspontját jelezve kifejti, hogy ő az egylet működését nem felolvasásokban gondolja érvényesíthetőnek, hanem abban, hogy egyháziak és világiak — a 60 as években — összejönnének, s ez össze­jöveteleken megbeszélnék az egvliázi életben felmerülő bajokat, szükségeket, s azoknak orvoslásán közös erővel munkálkodnának stb. Ezután Pokoly Józ.sef határozati javaslata értelmében megalakult a n.-szalontai egyház­megyei egyházi értekezlet, megválasztván elnöknek Szél Kálmánt az egyházi, Sántha Istvánt a világi részről. Jegyző és pénztárnok Onody Sándor lett. Ápril 18-án megnyílt az egyházmegyei közgyűlés esperes buzgó imája és üdvözlő beszéde után. A nagy tárgyhalmaz a jegyzői kar által gondosan feldolgoztatván, a 42 tárgy még az nap elvégeztetett. A gyűlés tárgyai közül megemlítjük a következőket. Az esperesi tartalmas jelentés sok szép mozzanatot tüntet fel az egyházmegye ez évi valláserkölcsi s anyagi állapotáról, melyből kiemeljük a következő pontokat. 1. A valláserkölcsi élet képe általán sok szép vonást tüntet fel. A nagy munkaidőt kivéve, az isteni tisztelet buz­góan gyakoroltaik A hívek erkölcsi élete is általán ki­elégítő. 2. Az anyagi állapot tetszetős képét tünteti fel az ez évben tett többnemű építkezés és adakozás, melyeknek értéke 37,677 frt 42 kr. Kiemelendők: Homorog, hol 9448 frt 99 kr. fordíttatott templomépítésre. M.-Gyánban -két új harang készíttetett 1962 frt értékben. M.-Sasson egy kilenc változatú orgona készíttetett 1343 frt értékben. N.-Szalontán épületjavításokra 962 frt kiadás tétetett. Okányban új központi fiú- és leányiskola építésére 14,448 frt fordíttatott. Sarkadon egyházi épületek javítására 612 frt, torony­festésre 300 frt, Tenkén új orgona készítése 2750 frtba került. Az adakozásokból kiemeljük a következőket: Ár­pádon Tóth András 100 frtot, Sárközi Gergely és neje 750 frt alapítványt tettek. Egyházi célokra. B.-Böször­ményben Horváth József 100 frtot, B.-Sebesen Szilágyi Sándor lelkész neje díszes úrasztali terítéket készíttetett 60 frt értékben. Gróf Wenkheim Frigyes a b.-sebesi egy­háznak két évi malomtaksát elengedett 81 frt értékben. Jenesen közadakozásból 450 forinton orgona készíttetett. Tisza Kálmán esedékes egyházi adóján felül élete fogy­táig évenkint 100 frtot ád a geszti egyháznak. Kis-Peregen Dunka Jánosné iskolai alapítványul 100 frtot tett. Homo­rógon két új harang 400 frtért lett készítve. Steinbach Ervin és családja egy értékes úrasztali terítőt, két ezüst tányért készíttetett 200 frt értékben. Schwarz Ferenc és neje úrasztali terítékre 100 frtot, egy ezüst pohárra 100 frtot adott. Madari István és neje szószéki terítékre 12 forint 50 krajcárt. Mezőgyánban templomépítésre Tisza Kálmán 1000 frtot, D.-Bugyi Sándor 124 frtot adakoztak. Mező­sason orgonára 734 frt adakozás tétetett.. N.-Harsányban két új harang és állványra 950 frt adatott. N.-Szalontán Kiss Ferenc második templom-alapra 200 forintot adott. Tamásdin az egyháznak br. Bors Frigyes 122 frtot ada­kozott stb. Összes hagyományok 9001 frt. Mult évben az egyházmegye a közalapból ideiglenes segélyül 390 frtot, missziói segélyül 850 forintot kapott. Lelkészi állomások segélyére tőke-segély 250 frt. Építkező egyházak tőke-segély évi járulékául 75 frt. Államsegélyből 983 frt. Tiszántúli ref. segély-egylettől 150 frt. A gyám­intézetnek báró Baldácsv-féle alapból 51 frt. A bihar­megyei népnevelési egyesület a jánosfalvi iskolának 100 frt. Hálás köszönettel jelenti be esperes, hogy Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter a ménes-gyoroki egyháznak az Apaffy Mihály erdélyi fejedelem által tett 100 kősó­alapítvány váltsága gyanánt 252 frt évi járadékot tett folyóvá az állampénztárból, mi által lehetővé lett egy rendes tanítói állomás felállítása. Az egyházmegyében 44 anyaegyház, nyolc leány­egyház. s 13 szórvány és három missziói kör van. A lelkek száma 77,744. A szülöttek száma 3498. Meghal­tak 1-380, az anyaegyházban van 45 rendes lelkész és nyolc segédlelkész. A lelkészi gyámintézet pénztárnokának számadása helyesnek találtatván, a felment vény megadatott. A gyám­intézetnek ez időszerinti tőkéje 120,599 korona és 72 fillér (60,249 frt 36 krajcár). Iskolalátogatókul a tanügyi bizottság által a lemon­dottak helyére megválasztatott Miklósi Béla e. gyoroki lelkész; Kapéri Károly szalontai tanító, Váci Sándor va­dászi tanító e minőségben helybenhagyatnak. Szentleányfalva kéri az egyházmegyét, hogy állami iskola felállítását engedélyezze. Az egyházmegye nem gátolja a szentleányfalvi egy­háznak az állami iskola felállítása ügyében teendő lépé­sét, sőt tekintve, hogy az egyház önerejéből nem képes törvényszerű iskolát fentartani: a felekezeti érdekek meg­óvása mellett célszerűnek látja, ha az állam közbejárá­sával állami iskola állíttatik fel. A szegények és árvák gondozásáról beadott javaslat elfogadtatott. A nem felekezeti iskolába járó református tanulók vallásoktatásáról tett esperesi jelentés és javaslat tudomá­sul vétetett s a felsőbb hatósághoz felterjesztetik. Egvházkerületi képviselőkül megválasztattak Tisza

Next

/
Oldalképek
Tartalom