Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-02 / 18. szám

ér melléki ev. ref. egyházmegye ápr. 24-én Székelyiádon tartotta közgyűlését Nagy István esperes és Zugó Endre h. gondnok elnöklete alatt. Fájdalommal örökítette meg elhunyt gondnokának, Fráter Imrének emlékét, ki 40 évig szolgálta ritka hűséggel az egyházat. Zugó E. 200 lrtos alapítványt tett egy traktualis tanácskozási épület létesítésére. A tanügyi bizottság véleménye alapján az egyházmegye dicsérő elismeréssel elfogadásra ajánlja Vincze József földesi tanító »Keresztyén vallástan« című művét, miután a jelenlegit nem megfelelőnek tartja. Az iskolalátogatásra űj és célszerűbb szabályzat fogadtatott el. Az egyházmegye oly egyházi értekezlet alakítását határozta el, melyben nők is részt vesznek. Tudomásul vette, hogy a kónyai ref. egyház céljaira Fodor Zsigmond által 1875-ben tett és 100 évig gyümölcsöztetendő 1000 frt jelenleg 3282 frt 56 krra növekedett. Lelkész és hivek békétlenkedése. A kismarjai ev. ref. lelkész és hivei között kitört ellenségeskedésből kifolyólag a bihari egyházmegye a lelkész ellen fegyelmi vizsgálatot indított, s a vizsgálattal Kiss Elek főszolgabírót és Csutkay Lajos lelkészt bízta meg. A vizsgálatból kiderült, hogy a lelkész nem követett el súlyosabb természetű vétségeket s inkább modorával keltette fel hivei elkeseredését, mely már óriási fokra hágott. Úgy látszik, hogy mesterséges izgatás is játszik közre. A vizsgálók a pap áthelyezését véleményezték az egyház nyugalma érdekében. Az egyházmegyei bíróság a lelkészt három vádpontban vétkesnek találta, mely miatt feddésre és az eljárási költségek megtérítésére ítélte. A kismarjaiak felebbeztek. — Hasonló viszálykodás miatt ítélte el pénzbüntetésre és az eljárási költségek megtérítésére a dunamelléki egyházkerület bírósága a szóládi lelkészt. ISKOLA. Főgimnáziumok államsegélye. A közoktatási minisztériumnak a konvent elnökségéhez küldött értesítése szerint a dunamelléki ref. egyházkerület két főgimnáziuma újabb államsegélyben részesült. Nevezetesen a nagykörösi főgimnázium 2000 forint, a halasi főgimnázium pedig 7000 frt rendkívüli segélyt kapott az 1895/9-ik iskolai évre. Ezek az újabb segélyek felszerelésre és fentartásra fordítandók. A közoktatási miniszter a tanítókért. A közoktatási miniszter újabb és újabb tényekkel igazolja, hogy nála nem puszta és üres szó egyfelől a tanítók anyagi sorsának fokozatos javítására irányuló törekvés, valamint munkájok megbecsülése és méltánylása; másfelől a kultúrának nemzeti irányban való fejlesztése. Ugyanis, mint értesülünk, Wlassics közoktatási miniszter legutóbb elrendelte, hogy a három tanítóval működő állami elemi népiskolák igazgató-tanítói is f. év. júl. elsejétől kezdödőleg évi 50 forint igazgatói díjban részesíttessenek. (Az eddig érvényben volt szabályzat szerint az állami elemi igazgatók díjazása csak a négy tanítós iskolánál kezdődött.) Ugyancsak Wlassics miniszter a magyar nyelv kötelező oktatását elrendelő 1879. évi XVIII. t.-cikk szellemének megfelelőleg 120 elemi iskolai tanítónak (tekintet nélkül iskoláik jellegére) a magyar nyelv sikeres tanítása körül szerzett érdemeik jutalmául egyenként 50—50 frt jutalomdíjat engedélyezett. Az e címen való rendszeres jutalmazás 1893. évben vette kezdetét, mikor 100 tanító 25—25 frt jutalomban részesült; 1894-ben e jutalmak egyenként 40 frtra, míg a folyó évben már 50 forintra emeltettek Mindezek az intézkedések önmagokat dicsérik s meg vagyunk győződve, hogy óhajtott üdvös hatással lesznek a tanítóságra. A budapesti egyetem Budára áthelyezése. A budai polgárság nagy küldöttsége tisztelgett ápril 24-én a miniszterelnöknél és a közoktatásügyi miniszternél Falk Miksának, az I. kerület képviselőjének vezetése alatt. — Emlékiratot nyújtottak át az egyetemi kérdés megoldásáról. Az emlékirat — melyet Falk Miksa dr., Horváth Gyula és Darányi Ignácz országgyűlési képviselők, továbbá Végh János és Toldy László írtak alá a budai polgárság nevében — azt ajánlja, hogy a budapesti egyetem összes fakultásait, intézeteit egyesítve helyezzék át egy a Vérmezőn berendezendő egyetemi telepre. Természetesen itt kellene gondoskodni — esetleg szintén a kormány útján — a fiatalság számára lakásokról, olcsó élelmezésről, úgy, hogy a Vérmezőn ilyenformán valóságos egyetemi város keletkeznék. Az emlékirat kiemeli, hogy nemcsak a budai részek érdekei szólnak a nagy terv mellett, ezt ajánlják az ifjúság erkölcsi érdekei is, mert így el lehetne érni azt a szép ideált, hogy a mindennapi élet, a nagyváros idegromboló zajától távol külön diák-társadalom keletkezzék nálunk, olyan mint az angol egyetemi városoké, Oxfordé, Gambridgeé. Ha mindez megtörténnék, valósággá lenne a Vérmezőn a Mátyás király híres főiskolájának a terve, a melyről ezt mondja a krónikás: »A budai vár alján, észak félé, volt ezen nem annyira ház, mint város, építendő, melyben 40 ezer deák, a kancellár, tanárok és mesterek lakásai, élelmező házak, kórház, orvosok és gyógyszerészek, műves- és kalmárboltok stb. együtt leendettek s mindezek fedezésére elégséges jószág és pénzjövedelem kirendelendő.* — A miniszterek szívesen fogadták a küldöttséget és megígérték az emlékirat gondos tanulmányozását. Tanítóképesítő vizsgálatok. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképző-intézetben folyó tanév végén tartandó tanítóképesítő-vizsgálatokra a jelentkezési határidő június hó 1-je. A folyamodványhoz csatolandók : születési, tanulmányi és működési bizonyítványok. — A képesítő-vizsgálatok ideje: június 22—26-ig írásbeli dolgozatok, június 27 s következő napjain szóbeli vizsgálatok. — A folyamodványok kellőképen felszerelve az alólírt igazgatósághoz küldendők be. Kelt Eperjesen, 1895. április hó 28-án. Gamauf György, igazgató. Felekezeti tanítóképezdéink egy része örvendetes átalakuláson ment ugyan át a legutóbbi években, de még mindig jelentékeny számmal vannak oly felekezeti tanítóképezdék, a melyeknél lényeges szervezeti hiányokkal, sőt törvényellenes állapotokkal is találkozunk. Lényeges szervezeti hiánya több hitfelekezeti tanítóképezdének nevezetesen az, hogy a legtöbbnek nincs saját gyakorló iskolája, hanem a növendékek idegen iskolákban hospitálnak; ilyenképezdék az egri,kalocsai, nagyváradi, szatmári, soproni, budapesti és kőszegi római kath., a balázsfalvi, nagyváradi, szamosújvári és ungvári gör. kath., az aradi, karánsebesi, nagyszebeni és zombori görög kath., s végre a besztercei, brassói, Selmecbányái és szarvasi luth. tanítóképezdék; a három református és a 23 állami képezdében mindenütt van külön gyakorló iskola. Lényeges szervezeti hiánya több felekezeti képezdének továbbá az is, hogy saját maga sem önálló, hanem a helybeli középiskola tanárai mellékesen vezetik s legtöbbnyire megfelelő tanhelyiségük sincs. Ilyenek voltak a legutóbbi tanévben a