Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-02 / 18. szám

IRODALOM. ** A magyar költészet kincsesháza. A magyar költészet történetének, a verstannak, a költői műfajok elméletének ismertetése kapcsán műfajok szerint csoportosította és Erdélyi Pál, Kardos Albert, Négyessy László és Névy László szaktanárok közreműködésével a magyar tanuló ifjúság és család használatára szerkesztette EndrÖdi Sándor, a magyar nyelv és irodalom tanára. Budapest, 1895., az Athenaeum kiadása, 1508 lap, ára kötve 5 frt. — A magyar irodalmi szakoktatáshoz illeszkedő szemelvényes költői gyűjtemény, melynek bőséges anyagában a tanár kedvére válogathat s melyet a tanuló mint magánolvasmányt is haszonnal forgathat. Felöleli az összes költői műfajokat: a lantos, elbeszélő és drámai költészetet. A műfajok elé szakszerüleg írt bevezető cikkek, az egész gyűjtemény elé költészettörténeti tájékoztató és verstani bevezetés vannak illesztve, melyek mindegyike gondos tanulmány. A költészet történetét Kardos Albert foglalja össze kitűnő tájékoztatóban különös tekintettel a műfajok történeti fejlődésére. A magyar vers főbb szabályait Négyessy László körvonalozza talpraesett tanulmányban. A műfajok elméletét röviden, de szakavatottan Erdélyi Pál, Névy László és a szerkesztő Endrödi Sándor ismertetik. Maguk a szemelvények akként csoportosítvák. hogy az egyes műfajok szinte megelevenülnek, élnek, s időrendi egymásutánban következvén, történeti fejlődésöknek mintegy különböző fokozatait láttatják. Némely csoport (pl. ódák. festő költemények, élet- és jellemképek stb.) úgy van összeválogatva, hogy a legjobb szavalati darabok egész tömege található fel benne. Végül a testes könyv záradékául ott áll a kötetben szereplő írók betűrendes névjegyzéke, rövid jellemzéssel s főbb műveik és kiadóik megemlítésével. A kitűnően szerkesztett, az irodalomtörténeti és eszthetikai kettős szempontot gondosan szem előtt tartó költészeti gyűjtemény bizonyára széles körben fogja terjeszteni a nemzeti szellem költői termékeinek ismeretét s gyönyörködtetve fogja ébreszteni és fokozni az őszinte, komoly érdeklődést a magyar költők munkássága iránt, a kik a nemzet legdrágább kincsének, anyanyelvünknek művelésén fáradoztak a múltban és fáradoznak a jelenben. Elismerés illeti meg mind a jeles szerkesztőt és derék munkatársait, mind a kiadó Athenaeumot ezért a szép munkáért, melyet nem tudunk elég melegen ajánlani minden művelt magyar embernek, különösen pedig a jövő reményének, a magyar ifjúságnak. ** Dr. Berzeviczy és a debreceni egyetem cím alatt érdekes röpiratot írt és adott ki dr. Öreg János debreceni tanár. A röpirat a »Debr. prot. lap«-ban megjelent cikksorozatból készült különlenyomat. Dr. Öreg azt bizonyítja ebben az aktuális érdekű, 46 lapnyi füzetben, hogy 1. a protestáns egyháznak egyetemállítási joga van (a mit különben dr. Berzeviczy sem vont kétségbe); hogy 2. a felállítandó egyetem székhelyéül Debrecen a legalkalmatosabb város (a mit dr. Berzeviczy határozottan kétségbe vont); hogy 3. a protestáns egyház képes a harmadik egyetem fölállítására (a mit meg dr. Heinrich Gusztáv vont határozottan kétségbe, önámításnak nevezvén a debreceniek egyetem-tervezetét). Az egyetem dr. Öreg szerint, ha nem is mindjárt a millenniumra, de fokozatosan és évek múlva, nevezetesen oly módon állítható fel, hogy a meglevő theologiai és jogi kar mellett a filozotiai fakultásnak magyar irodalomra s nyelvészetre, történelemre s földrajzra és klasszika-filologiára képesítő osztálya nyolc tanszékkel 1896-ban tényleg megnyitható, a többi négy tanszék pedig négy év múlva állíttatnék hozzá. íme a háromkarú debreceni egyetem, a mely mellé az állam szervezhetne aztán orvosi fakultást, mit ha megtenne, csak a maga és a tudományos művelődés jól felfogott érdekében cselekednék. — A röpirat érdekesen, lelkesen érvel a debreceni egyetem érdekében s Berzeviczy ellen ügyesen védekezik; de egészben véve dr. Öreg is beleesik a debreceni egyetemért lelkesülők eredendő hibájába, a vérmes remények ápolásába. Bizony-bizony mi is azt tartjuk, a mit különben Öreg maga is kénytelen beismerni. hogy »meglevő pénzerőnk (= 363,897 frt 94 kr.), még a teljes filozofiai fakultás felállítására sem elégséges*. De hát, mint néhai Török Pál mondta a budapesti főiskola tervezésekor, készpénzből akárki alkothat főiskolát; de semmiből teremteni iskolát, ez a virtus. És Török ezt megcsinálta Budapesten. Nos hát mutassa meg Debrecen, hogy ő is képes erre. Ez lesz a legcsattanósabb felelet mind a Berzeviczyek támadására, mind a Heinrichok kételkedésére. ** Mértan és Algebra. Fr. Kiss Károly budapesti ev. ref. főgimnáziumi tanár két könyve ily sorrendben jelent meg az utolsó két évben; a kettő együtt felöleli az egész középiskolai mathesist. Mindkettő inkább tanítói, mint tudományos módszerben van írva: már csak ezért is megérdemli a kartársak figyelmét, mert épen ezáltal nagy hézagot pótol úgvis hiányos mathematikai tankönyv-irodalmunkban. Az általános panasz a tankönyvekre, hogy nagyon nehézkesek, különösen áll a mathematikaiakra, a min nem is csudálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy azok legnagyobb része csak arra van szánva, hogy a szabályokat bennök precis megfogalmazva találja a tanuló, de nem arra, hogy a mellett rendszeres jegyzetet ne kelljen készíteni; pedig épen abból származik az a nagy baj : a középiskolai tanulók túlterheltetése, hogy az a tanuló, ha mathematikai, physikai, esetleg magyar irodalmi és még más jegyzeteit kénytelen otthon átdolgozni, nincs egy perc szabad ideje. Örömmel lapoztam azért e könyvekben, s azt hiszem, mások is csak úgy érezhetnek, ha oly tankönyv kerül kezükbe, mely alaposságra és magyarosságra való törekvés mellett ezen célt is igyekszik elérni, hogy a tanulónak a tárgyat megkönnyítse, azt vele megkedveltesse. Még csak annyit jegyzek meg e könyvekről, hogy már a dunáninneni ev. ref. egyházkerület approbálta, a Mértant pedig 13631/91. sz. alatt a közoktatásügyi tanács is. így semmi sem állja útját ezen tankönyvek elfogadásának, mit a szerző remélhet is különösen protestáns iskoláinktól, hiszen a fővárosi és állami iskolák vajmi ritkán veszik igénybe a mi embereink tankönyveit, azoktól nem igen várhat egyebet elismerésnél. Béiteky A. ** Magyar Kisdedóvás és Népoktatás cím alatt Eperjesen új tanügyi szaklap jelenik meg május elején. Célja: a magyar beszéd terjesztésének módszertanát kiképezni. a kisdedóvó és népiskolai nevelés között összhangot teremteni, a nemzeti nevelés és oktatás anyagát összegyűjteni. Vezérelvei vallásosságtól, békétől és egyetértéstől áthatott nemzeti szellem. Munkatársai a főváros és a vidék jeles óvónői, tanítói és tanárai, számszerint mintegy 60 an. A folyóirat felelős szerkesztője Láng Mihály eperjesi óvónőképző igazgató, szerkesztő-társak Per< s