Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-18 / 16. szám

úrnőnek, »a vallás és tudomány buzgó ápolójának«. A dombrádi remete széleskörű vallástörténeti és philosophiai ismerettel az isteneszme történeteibe s az azokkal kapcsolatos eszmék magasztos világába vezeti be az olvasót, s csak elismerés illeti meg a felsőszabolcsi evang. ref. papi egyletet s annak lelki vezérét, Lukács Ödön esperest, hogy e műnek közrebocsátásával máig is felette szegényes theol. és philos. irodalmunkat egy igen becses és tanulságos adalékkal gazdagította. A hit és tudás, a vallás és philosophia jogosult érdekeinek összeegyeztetése teszi értékessé e mtivet, a melynek mély vallásossága és spekulatív ereje nem téveszti el hatását az olvasóra. Szerző a Schelling-Hegel-féle absolutumnak pantheismusát vallja s annak világánál ismerteti az isteneszmét az ókorban, a philosophusoknál, különösen Piatonnái, e rendszer szellemében fejtegeti a lélek halhatatlanságát s praeexistentiáját, a szentháromság tanát, mint a ker. tanrendszer legspekulativebb dogmáját. Művét különösen bő idézetei teszik becsessé és tanulságossá, a melyekkel állításait művének összes lapjain igazolja és megvilágítja. Kár, hogy helyenként inkább csak sejteti, mintsem kifejti a maga gondolatait, úgy hogy van Heiszler előadásában és irmodorában valami a Platon-féle szemléleti és plastikus gondolkodásból. Inkább intuitív, mint szigorúan logikai Heiszler fejtegetése az egész műben, a melynek olvasása Schelling positiv philosophiáját juttatja eszünkbe. Mily mélységesek ama gondolatai: »a lét és erő absolut forrásától elszakadni annyit tesz, mint önmagukat kipusztítani, tesz élni a lélek ürességének iszonyatos életét;* vagy »az emberiségi élet ott úszik az isteni élet határtalan oceánában« ... és »az isten szellemének kedves gondolatai vagyunk . . . mindennek vissza kell térni léte örök forrásához* stb. Melegen ajánljuk szerzőnek magasztos és mélységes gondolatokban gazdag müvét vallásbölcseleti kérdések iránt érdeklődő közönségünknek. (Sz. M) ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története« című nagy illusztrált munkából most jelent meg a 33-ik füzet, a melyben az erdélyi oláhok pártütését és ezzel kapcsolatosan szörnyű kegyetlenségeiket mondja el. A füzet értékét nagyban emelik az oláhok rémtetteiről közölt képek, a melyek még eddig sehol sem jelentek meg. A képek különben ezek: A szabadságharc nevezetesebb szereplői a honvédség köréből. Messenhauer G. Vencel. Hurbán pecsétje. A komáromi vár új erődítéseinek térképe. Az agyagfalvi népgyűlés. Az oláhok rémtetteiből. II. Az oláhok rémtetteiből. Gr. Hadik Gusztáv honvédezredes. III. Az oláhok rémtetteiből. A komáromi csata. Az oláhok rémtetteiből. ** Hajnal című belmissziói folyóirat 4-dik füzete dr. Szabó Aladár szerkesztésében következő tartalommal jelent meg. Nőapostolok. Szabó Aladár. A német evangélikusok belmissziói működéséről az 1894. évben. Mayer Endre. Az üdv hadserege társadalmi munkájáról. Fichtner után Kovács László. Speculum veritatis. Apróságok. Húsvét. Költemény. Halász Margit. Mi ég a szent éjszakán? Elbeszélés Németből: Maszák Leona. Missziói mozgalmak. Irodalom. Biblia-olvasó kalauz és bibliai thémák. — A »Hajnal* hatalmasan egyengeti az Úr ösvényét a belmisszió terén. Gyűjtött 200 frt alapot belmissziói egyesületre, szervezett néhány parókhiális könyvtárt, buzdítására számos vallásos egyesület keletkezett az országban. Most is két szép dolgáról olvasunk: két 30 frtos pályadíjat tűz ki belmissziói kérdésekre és ezer újtestamentumot ajánl fel szegény gyülekezeteknek konfirmációi vagy vizsgálati ajándékul. — A hol az Úr lelke van, ott élet és tevékenység indul. ** A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadásából megjelent a 116—120. füzet, vagyis a VIII. kötetnek 11—15. (befejező) füzetei s ezekkel most már a nagy vállalatnak épen a közepén vagyunk. A 76 szövegbeli ábrán kívül a következő szép külön mellékletek vannak a füzetekhez csatolva: Noble-féle fésülőgép, Hajók II— IV. lap, a Halotti beszéd 1. lapjának hasonmása, Gyapjufonó gépek I. és II lap, Harmadkor I. és II. lap, Hártyás szárnyúak, Gyémántok, Ó-kori és barbár népek hajói, Halak I. és II. lap, Gyertyánfa, Háromszék vármegye térképe és Hasüri szervek. A fontosabb cikkek közül kiemeljük a következőket: Halálbüntetés (Heil). Halászat (Landgraf János és Posta Béla), Haller család (Szádeczky), Hang (Bartoniek és Klug). Hangok a nyelvben és Hangtörténet (Simonyi), Harmadkor (Szterényi Hugó), Háromszék vármegye (Thirring és Bartha Ignác), Házadó (Földes), stb. ** Az oltár, a szószék, a temető költészete című suspirium gyűjteményem tervbe vett kiadását gyűjteményem teljesebbé tétele s protestáns irodalmi viszonyaink mostohasága miatt egy-két esztendővel tanácsosnak tartom elhalasztani. Nagy Lajos dabronyi ev. ref. s-lelkész. EGYHÁZ. A nyitrai evang. esperesség Brezován gyűlést tartott, melyben elhatározták, hogy a kerületek arányosítását elrendelő és ő Felsége által szentesített törvény ellen minden megengedett eszközzel küzdeni fognak s hogy a többi négy renitens esperességgel egyöntetűleg járjanak el, április 25-ére Ó-Túrára értekezletet hívnak össze, melyen közösen állapítják meg a további teendőket. Egyúttal felhívást intéztek a nyitrai, trencséni és liptói esperességek gyülekezeteihez, hogy a dunáninneni kerületben folyamatban lévő kerületi felügyelői választásban részt ne vegyenek. Áldatlan harc, kár folytatni! A sepsi egyházmegye lelkészi értekezlete az idén Nagy-Borosnyón (Háromszék m.) tartatott meg. Az értekezletet isteni tisztelet előzte meg, melyen Révay Pál imádkozott, Vén Mihály pedig Krisztusnak emez igéiről prédikált: Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédim semmiképen el nem múlnak. Az értekezlet először is tisztújítást tartatott, a melyen megválasztották elnöknek Révay Pál, jegyzőnek Vén Mihály, könyvtárnoknak Böjtbe Géza lelkészeket. Ezután Antal Lajos lisznyói lelkész ily cím alatt értekezett: > A keresztyén vallás létrejövetelét és terjedését előmozdító okok*, melyet Kolumbán Ferencnek adtak ki bírálatra. Kis Albert ilyefalvi lelkész értekezése: Kálvin és Zwingli élete párhuzamba téve, a jövő ülésre halasztatott. Miskolci református egyházunk április 7-én tartotta ez évi közgyűlését Tóth Dániel esperes-lelkész és Mikuleczky István főgondnok elnöklése alatt. Imádsággal kezdték a gyűlést, (Nagyon helyesen. Sserk.) a melyet az