Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-11 / 15. szám

86 kr. a kiadás, a múlt 1894-ik évben pedig 639 forint 32 kr. volt a bevétel s 300 frt 52 kr. a kiadás. Mindezért Istent illeti a dicsőség, a ki Szent Fiát adta érettünk, a ki boldogságunknak örök alapot vetett s a ki áldó szeretetével arra ösztönöz, hogy mi is igyekezzünk szeretetet gyakorolni, nem dicsekvés okáért, hanem jó kedvből a testi és lelki nyomor enyhítésére. A bevételek szaporodása a tagok számának nagyobbodását is jelenti. Eleinte 7—8 nő gyűlt össze, hogy a szegények számára ruhákat készítsenek s azután valamely szivet-lelket emelő beszéd vagy előadás meghallgatása után, imában és énekben Istenhez szárnyaljanak. Azok, a kik egyesületünknek tulajdonképeni alapítói, eleinte külön egymás munkájáról alig tudva igyekeztek a Krisztus által kimutatott úton haladva, tenni valamit annak megbizonyítására, hogy CLZ 3.Z örök és hatalmas szeretet, a kit Krisztusnak neveznek, ma is él és működik. Később a szeretet csergedező patakai egyesültek egy folyócskává s így állt elő a Lorántffy Zsuzsánna-egylet, melynek ma négy alapító, 12 pártfogó, 43 rendes és nyolc pártoló, Összesen 67 tagja van. A mi az egyesületünk munkáját illeti, mindenek előtt a magunk lelkét igyekeztünk táplálni. Gyakran gyűltünk a Szent írás köré, vagy hallgattunk meg keresztyén életre buzdító előadásokat vagy felolvasásokat. Ilyen előadásokat vagy felolvasásokat tartottak: Szilassy Aladárné, Epperlein Irma, Szász K., dr. Kecskeméthy I,, Limbach baseli miszszionárius, Szabó A., Hamar István, Biberauer Richárd. Igyekeztünk továbbá segíteni a fővárosban oly rettenetesen elhatalmazott testi és lellci bajokon. Tagjaink közül többen meglátogatták a szegényeket, mások ruhákat varrtak vagy ruhavarratásra adományt adtak. A mult év folyamán s a jelen év első hónapjaiban összevéve közel 100 családnak juttatott ruhát vagy élelmi szert egyesületünk. Pénzbeli segélyt ritkábban osztogattunk, ne hogy visszaélések álljanak elő. A szegények lelki életét is igyekezvén gondozni, az élelmi szerek vagy ruhák mellett jóravaló, evangéliomi szellemű könyveket is adományoztunk. Fájdalom, hogy eddig csak nagyon keveset tehettünk, nagyon keveset különösen a nyomor és a bűn amaz iszonyú nagyságával szemben, mely elibénk tárult. Egy alkalommal néhány szegény gyermekre bukkantunk, a kiknek sorsa valóban szívszakasztó volt. Anyjuk meghalt, atyjuk az őrültek házában sinlődik. E gyermekek a legszomorúbb körülmények közt születtek s közel voltak ahhoz, hogy tél közepén az utcára kerülnek. Egyesületünk gondoskodott elhelyezésükről, egyesületünk egyik tagja, dr. Csengey Gyüla eljárt rendezetlen anyakönyvi ügyükben s reményünk van arra, hogy ez anyagi nyomor miatt elzüllésnek indult gyermekeket megmenthetjük. E gyermekeken kívül még többet vett gondozás alá egyesületünk. A gondozott gyermekeket vagy jóravaló család körében, vagy valamely árvaházba helyezzük el. Milyen jó volna, ha többen segítenének e halhatatlan lelkek megmentésében, a kikért minket von számadásra az Úr s milyen jó volna, ha mi mindnyájan áldozatkészebbek lennénk s vennénk jóraindítást attól, a kinek irgalma kifogyhatatlan. Különösen azért kellene imádkoznunk, hogy az Úr támasztana oly lelkeket, a kik, mint diakonissák, az Úr Jézus iránti szeretetből állandóan a szegények és betegek gondozásának szentelnék magukat, a kiknek tisztességes ellátásáról egyesületünknek kellene gondoskodnia! Meg kell még emlékeznem arról is, hogy egyesületünk fiatal nötagjai egyházi énekkart alakítottak, a mely nt. Moody András lelkész úr hálára kötelező szívességéből a Hold-utcai iskola termében tartja gyakorló óráit, s a mely az ugyanott tartott isteni tiszteleten, valamint a Deák-téri és Lónyai-utcai estélyeken, továbbá a szegények számára a külső-váciúti iskolában tartott karácsonyi ünnepélyen a református theologusokkal együtt szép egyházi énekeket adott elő. A cselédek javítására és megóvására is tettünk valamit, bár e tekintetben csak a kezdet kezdetén vagyunk. ,ló lenne, ha a prot. lelkészek tudatnák velünk a falujokbeli cselédek címeit, hogy ezeket egyesületünk erre vállalkozó nőtagjai felkereshetnék, jó könyvekkel elláthatnák s rajok jó hatást gyakorolhatnának, a mint ez egy esetben már történt is, egyik vidéki lelkész úr megkeresése folytán. Jó lenne továbbá, ha egy cselédotthont alapíthatnánk, a mely célra 300 frt áll is már rendelkezésünkre s a melyet növelni a háziasszonyok jól felfogott érdekében is áll. A baseli hittérítőket-képző intézetnek adott 10 frttal a pogányok térítése nagyszerű munkájához járultunk. Most még csak arról kell megemlékeznem, hogy bár három évi működésre tekinthetünk vissza, miért tartjuk mégis ma első rendes közgyűlésünket? Ennek oka az, hogy egyesületünk nem alapszabályok készítésével kezdte életét, hanem imával, Istenben való hittel és munkával. A szabályok csak keretet adnak, de lelket és buzgóságot nem. Mikor azonban egyesületünk nagyobbodott s szerény elvonultságából a nyilvánosság elé lépett, alapszabályokat is készítettünk, a melyeket a belügyminiszter úr minden kifogás nélkül megerősített. Ez alapszabályok által adott keretben, de a régi alapon, a melyet az Úr Jézus Krisztus vetett, folytassuk tovább a munkát ernyedetlenül s nagyobb buzgósággal, mint eddig. Igyekezzünk egyesületünk céljait megkedveltetni s akkor bizonyára sokan hozzánk csatlakoznak. Igyekezzünk mindenekfelett örömünket találni a Krisztusért s a Krisztus által való életben s Isten nemcsak egyesületünket áldja meg, de ha igazán keresztyén szellemben fejlesztjük egyesületünket, egyéni és családi életünk számára is vihetünk ez egyesület oltárairól éltető és melegítő tüzet. Adja Isten, hogy úgy legyen. II. A Lorántffy Zsuzsánna-egylet vagyoni helyzetéről. A. Bevétel 1894-ben: 1. Maradék 1893-ról: 33 frt 22 kr. 2. Alapítványok: Szilassy Aladárné 100 frt, Szabó Aladárné 100 frt. Papszász Lajosné 100 frt. Összesen: 300 frt.