Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-21 / 12. szám

csak a pápa egyházi teljhatalmánál állhatott meg. S ha az egyház, mint látható földi intézmény az igazi egyház, melynek ezért és eredete miatt az ördögtől származó állammal szemben egyedül van létjoga, s ha az államot csak mint az egyháznak szolgáját lehet megtűrni addig, míg az isteni állam a földi élet összes viszonyait magába olvasztja: a világuralomra való törekvés csak a pápa világi teljhatalmában nyughatott meg. Augustinus az »isteni állam«-ban programmot nyújtott a középkor pápáinak, a kik a földi allamról, (a mely azonban már keresztyén volt), úgy gondolkoztak mint ő. VII. Gergely köztudomásúnak vette, ! ogy a királyok és fejedelmek hatalma azoktól ered, »a kik Istent nem ismerve, gőggel, rablásokkal, hitsze­géssel, gyilkosságokkal, szóval majdnem az összes bűnök­kel, a világ fejedelmének az ördögnek ösztökélése folytán vak mohósággal és elviselhetetlen tolakodással uralomra vágyódtak«, és III. Incze szerint az állami hatalmat úgy csikarták ki az emberek. Ha ezen pápás hierarchia ha­talmi érdekből meghamisította magát a vallást, melyet az egyházpolitikába olvasztott : Augustinust sem lehet e súlyos vád alól teljesen fölmenteni. Mert ha nem is tartotta az egyházat oly értelemben öncélnak, mint a középkor, de az Isten és az ember közé, sőt nem egyszer Isten helyére tolta az egyházat, melynek külső egységét erőszakkal is akarta védeni, a keresztség alapján hozzátartozó eretnek vagy elszakadt pártokat erőszakkal térítvén. És »isteni állama* oly egyházpolitikai programm, mely dogmatiká­jából folyván, ebben találta ugyan enyhítő és ellensúlyozó magyarázatát, de ép ezen dogmatika kiszorításának meg­felelően valósult meg fokozatosan. Ebben rejlik a két elmé­letnek óriási különbsége. Egyház (hierarchia), papság, püs­pökök, zsinat, római püspökök : ez a közös létra, a melynek legfőbb foka Augustinus szerint az egyház, a pápás theologia szerint megfordítva a római püspök. A történelemben is ezen megfordított tekintélysor szerint emelkedtek ki az egyházból a papok, ezek fölé a püspökök, végül mindenek fölé a pápa. Azon kérdés, vájjon Augustinus episcopalista-e vagy curialista, nem dönthető el. részint mert az ő korá­ban az ellentét még nem volt meg s így állást sem fog­lalhatott, részint mert véletlen nyilatkozatai nagyon is ingadozók és csak általánosságban az egyháznak nem csal­hatatlanságát, de tévedéstől való mentességét állította. Azon­ban. ha számba veszszük az egyetemes papságnak még el nem felejtett gondolatát, azon körülményt, hogy mégis a hitnek egységét hangsúlyozta és helyezte tényleg a külső egység fölé, hogy tehát az egy akol és egy pásztor eszméjét még az őskeresztyénség magasabb értelmében veszi: nem csodálhatjuk, hogy ő reá hivatkoztak az epis­copalisták, még előbb a hierarchia ellenei, általában mind­azok, a kik a középkoron át a r. katholikus egyház fejlő­désével szemben reformot sürgettek. Sopron. Jausz Vilmos, theol. tanár. BELMISSZIÓ. Az amerikai biblia-társaságról. A belmissziónak, valamint a külmissziónak, a keresz­tyén népek Összhangzó tapasztalata szerint leghathatósabb eszköze a biblia. Ennek terjesztése, megkedveltetése, olva­sása. Az angolok azt tartják, hogy a biblia a legjobb misszionárius és a biblia-társaság a leghathatósabb hit­térítő-társaság. Ki az Isten igéjét megszereti, az az Istent s az ő szent fiát, szent lelkét és evangéliumát szereti meg. Istennek és az ő igéjének igaz szeretete hívta életre a keresztyén országokban a mindenütt nagy virágzásban levő s áldásosán gyümölcsöző biblia-társaságokat. Az amerikai biblia-társaság is ennek köszöni létre­jöttét. 1806-ban a new-yorki Wilmos-kollégium négy tanulóját egy nagy vihar a mezőn egy szénaboglya alá szorította. Míg a vihar elvonult, arról beszélgettek, mit kellene tenni a hitetlenek érdekében, hogyan lehetne hozzájok hittérítőket küldeni. Eszméiket érlelgették, pap­ságra jutva terjesztgették. S Isten megáldotta nemes törekvésöket. Az általuk jó reménynyel elvetett s nagy buzgósággal öntözgetett mag pár esztendő múlva kicsi­rázott, tíz év múlva kisarjadzott. A kisded mustármag évtizedek múlva az »amerikai biblia-társaság« terebélyes fájává növekedett, melynek árnyékában ma már milliók és milliók találnak lelki enyhületet. Az említett tanulók egyike 1812-ben körutat tett az Egyesült-Államokban, hogy közvetlen tapasztalatból győződ­jék meg arról, miként vannak ellátva a családok bibliával. Szomorú tapasztalatokat tett. A családok nagy része biblia nélkül volt, a biblia szeretete gyengén állott, az Isten igéjét emberi bölcseséggel vegyítve hirdették, a bibliát magánkiadók drága pénzen adták ki, a szegények nem juthattak bibliához, a hitközönyösek nem sokat törődtek vele. Hitbuzgóbb vidéken, egyes államokban az angol biblia-társaság példájára már 1809 óta alakultak kisebb bibliaterjesztő egyesületek. Hitbuzgó utazónk ezekre az egyesületekre támaszkodva fogott munkához. A new-yorki és new-jersey-i biblia-társaságok felhívására 1816. május 8-án 35 ilyen kis társaság egyesült »amerikai biblia­társaság* név alatt, melyhez később még 84 helyi biblia­terjesztő-társaság csatlakozott. A társaság célja az volt, az ma is, a mi minden nagy biblia-társulaté: terjeszteni az Isten igéjét tisztán, minden emberi magyarázat és toldalék nélkül, minden nyelven és minden nép között, különösen pedig az amerikai Egyesült-Államokban. Az amerikai biblia-társaság működését egy 36 tagú igazgató-választmány (Board of Managers) vezeti. A vá­lasztmány tagjai mindannyian világiak. A társaság szék­helye New-York, hol 1853 óta egy nagyszerű saját palo­tában, a hatemeletes »Bible House«-ban foly az istenes munka: itt revidiálják, nyomtatják, fűzik, kötik, expediál­ják az Isten igéjét most már nemcsak Amerika minden államába, hanem a föld minden részéhe. A bibliát és részeit önköltségi vagy előállítási áron adják, szegényeknek, misszió-társaságoknak, vasárnapi iskoláknak, kórházaknak s más szeretetházaknak, ha kérik, ingyen. Az amerikai biblia-társaság a külmissziónak is foly­vást nagy szolgálatokat tesz. Közel kétszáz nyelven éven­ként félmillió példány bibliát, biblia-részt hoz forgalomba az idegen népek, különösen a pogányok között. Ügynök­ségei és raktárai vannak Mexikóban, Dél-Amerikában, Törökországban, Kisázsiában, Syriában, Egyptomban, Per­zsiában, Indiában, Khinában és Japánban. Ezenkívül a missziói társulatokat is hatályosan segíti. A külföldre szál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom