Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-21 / 12. szám

csak a pápa egyházi teljhatalmánál állhatott meg. S ha az egyház, mint látható földi intézmény az igazi egyház, melynek ezért és eredete miatt az ördögtől származó állammal szemben egyedül van létjoga, s ha az államot csak mint az egyháznak szolgáját lehet megtűrni addig, míg az isteni állam a földi élet összes viszonyait magába olvasztja: a világuralomra való törekvés csak a pápa világi teljhatalmában nyughatott meg. Augustinus az »isteni állam«-ban programmot nyújtott a középkor pápáinak, a kik a földi allamról, (a mely azonban már keresztyén volt), úgy gondolkoztak mint ő. VII. Gergely köztudomásúnak vette, ! ogy a királyok és fejedelmek hatalma azoktól ered, »a kik Istent nem ismerve, gőggel, rablásokkal, hitszegéssel, gyilkosságokkal, szóval majdnem az összes bűnökkel, a világ fejedelmének az ördögnek ösztökélése folytán vak mohósággal és elviselhetetlen tolakodással uralomra vágyódtak«, és III. Incze szerint az állami hatalmat úgy csikarták ki az emberek. Ha ezen pápás hierarchia hatalmi érdekből meghamisította magát a vallást, melyet az egyházpolitikába olvasztott : Augustinust sem lehet e súlyos vád alól teljesen fölmenteni. Mert ha nem is tartotta az egyházat oly értelemben öncélnak, mint a középkor, de az Isten és az ember közé, sőt nem egyszer Isten helyére tolta az egyházat, melynek külső egységét erőszakkal is akarta védeni, a keresztség alapján hozzátartozó eretnek vagy elszakadt pártokat erőszakkal térítvén. És »isteni állama* oly egyházpolitikai programm, mely dogmatikájából folyván, ebben találta ugyan enyhítő és ellensúlyozó magyarázatát, de ép ezen dogmatika kiszorításának megfelelően valósult meg fokozatosan. Ebben rejlik a két elméletnek óriási különbsége. Egyház (hierarchia), papság, püspökök, zsinat, római püspökök : ez a közös létra, a melynek legfőbb foka Augustinus szerint az egyház, a pápás theologia szerint megfordítva a római püspök. A történelemben is ezen megfordított tekintélysor szerint emelkedtek ki az egyházból a papok, ezek fölé a püspökök, végül mindenek fölé a pápa. Azon kérdés, vájjon Augustinus episcopalista-e vagy curialista, nem dönthető el. részint mert az ő korában az ellentét még nem volt meg s így állást sem foglalhatott, részint mert véletlen nyilatkozatai nagyon is ingadozók és csak általánosságban az egyháznak nem csalhatatlanságát, de tévedéstől való mentességét állította. Azonban. ha számba veszszük az egyetemes papságnak még el nem felejtett gondolatát, azon körülményt, hogy mégis a hitnek egységét hangsúlyozta és helyezte tényleg a külső egység fölé, hogy tehát az egy akol és egy pásztor eszméjét még az őskeresztyénség magasabb értelmében veszi: nem csodálhatjuk, hogy ő reá hivatkoztak az episcopalisták, még előbb a hierarchia ellenei, általában mindazok, a kik a középkoron át a r. katholikus egyház fejlődésével szemben reformot sürgettek. Sopron. Jausz Vilmos, theol. tanár. BELMISSZIÓ. Az amerikai biblia-társaságról. A belmissziónak, valamint a külmissziónak, a keresztyén népek Összhangzó tapasztalata szerint leghathatósabb eszköze a biblia. Ennek terjesztése, megkedveltetése, olvasása. Az angolok azt tartják, hogy a biblia a legjobb misszionárius és a biblia-társaság a leghathatósabb hittérítő-társaság. Ki az Isten igéjét megszereti, az az Istent s az ő szent fiát, szent lelkét és evangéliumát szereti meg. Istennek és az ő igéjének igaz szeretete hívta életre a keresztyén országokban a mindenütt nagy virágzásban levő s áldásosán gyümölcsöző biblia-társaságokat. Az amerikai biblia-társaság is ennek köszöni létrejöttét. 1806-ban a new-yorki Wilmos-kollégium négy tanulóját egy nagy vihar a mezőn egy szénaboglya alá szorította. Míg a vihar elvonult, arról beszélgettek, mit kellene tenni a hitetlenek érdekében, hogyan lehetne hozzájok hittérítőket küldeni. Eszméiket érlelgették, papságra jutva terjesztgették. S Isten megáldotta nemes törekvésöket. Az általuk jó reménynyel elvetett s nagy buzgósággal öntözgetett mag pár esztendő múlva kicsirázott, tíz év múlva kisarjadzott. A kisded mustármag évtizedek múlva az »amerikai biblia-társaság« terebélyes fájává növekedett, melynek árnyékában ma már milliók és milliók találnak lelki enyhületet. Az említett tanulók egyike 1812-ben körutat tett az Egyesült-Államokban, hogy közvetlen tapasztalatból győződjék meg arról, miként vannak ellátva a családok bibliával. Szomorú tapasztalatokat tett. A családok nagy része biblia nélkül volt, a biblia szeretete gyengén állott, az Isten igéjét emberi bölcseséggel vegyítve hirdették, a bibliát magánkiadók drága pénzen adták ki, a szegények nem juthattak bibliához, a hitközönyösek nem sokat törődtek vele. Hitbuzgóbb vidéken, egyes államokban az angol biblia-társaság példájára már 1809 óta alakultak kisebb bibliaterjesztő egyesületek. Hitbuzgó utazónk ezekre az egyesületekre támaszkodva fogott munkához. A new-yorki és new-jersey-i biblia-társaságok felhívására 1816. május 8-án 35 ilyen kis társaság egyesült »amerikai bibliatársaság* név alatt, melyhez később még 84 helyi bibliaterjesztő-társaság csatlakozott. A társaság célja az volt, az ma is, a mi minden nagy biblia-társulaté: terjeszteni az Isten igéjét tisztán, minden emberi magyarázat és toldalék nélkül, minden nyelven és minden nép között, különösen pedig az amerikai Egyesült-Államokban. Az amerikai biblia-társaság működését egy 36 tagú igazgató-választmány (Board of Managers) vezeti. A választmány tagjai mindannyian világiak. A társaság székhelye New-York, hol 1853 óta egy nagyszerű saját palotában, a hatemeletes »Bible House«-ban foly az istenes munka: itt revidiálják, nyomtatják, fűzik, kötik, expediálják az Isten igéjét most már nemcsak Amerika minden államába, hanem a föld minden részéhe. A bibliát és részeit önköltségi vagy előállítási áron adják, szegényeknek, misszió-társaságoknak, vasárnapi iskoláknak, kórházaknak s más szeretetházaknak, ha kérik, ingyen. Az amerikai biblia-társaság a külmissziónak is folyvást nagy szolgálatokat tesz. Közel kétszáz nyelven évenként félmillió példány bibliát, biblia-részt hoz forgalomba az idegen népek, különösen a pogányok között. Ügynökségei és raktárai vannak Mexikóban, Dél-Amerikában, Törökországban, Kisázsiában, Syriában, Egyptomban, Perzsiában, Indiában, Khinában és Japánban. Ezenkívül a missziói társulatokat is hatályosan segíti. A külföldre szál-