Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-03 / 1. szám

kává) százados debreceni gyakorlat szerint ismét a polgármestert, Simonffy Imrét választották meg egyhangúlag. Az új presbyterek között vannak: Degenfeld gróf főispán, Puky táblai elnök, Kola János királyi tanácsos ügyvédi kamarai elnök, Békéssy Péter, Rigó Ferenc nagybirtokosok stb. — Benső örömmel regisztráljuk a lefolyt választásból azt az örvendetes tényt, hogy most már nem politikai pártállás szerint választattak a presbyterek. A »pártos* presbyterek sok nagy egyházunk belső békéjét zavarták meg az utolsó 10—20 év alatt. Vajha minden választásnál főként azt néznék a választók: jó keresztyén-e a jelölt. Mert ez a fő az Isten országában. Budapesti egyházi statisztika. Budapesti ref. egyházközségünkben, mely Ó-Buda kivételével egy gyülehezetet alkot s lélekszáma 36—38 ezeret tesz, a mult 1894-ik évben született 806 fiú-, 650 leánygyermek, összesen 1456 egyén; meghalt 535 férfi, 404 nő, összesen 939 egyén, a születés általi szaporodás tehát 517- Áttért hozzánk 159, kitért tőlünk 41, izraelita megkereszteltetett 21; az ez úton való szaporodás 139, az összes szaporodás tehát 659 lélek. Házasságra lépett 542 pár, konfirmáltatott 216 egyén. A clevelandi magyar ref. egyházban érdekes vendég fordult meg. Seargtn persa ref. lelkész, a ki Harsányi lelkész engedelmével dec. 9-én a persa szokás szerinti istenitiszteletet tartott angol és francia nyelven. — Seargin francia nyelvű imáját Harsányi, angol prédikációját pedig Jurányi lelkész tolmácsolta a templomot zsúfolásig megtöltött magyar közönségnek. ISKOLA. »Promocio sub auspiciis regis«. A budapesti tudományegyetem fakultásai most foglalkoznak a »Promocio sub auspiciis regis« kérdésével. Az egyetemi tanács tudvalevőleg az egyetem színvonalának emelése végett elhatározta, hogy meghonosítja a »sub auspiciis regis*, felavatást, a mely a bécsi egyetemen már régóta divik. Az egyetem legkitűnőbb tanulóját, a ki minden vizsgáját kitüntetéssel teszi le, ezentúl a király nevében avatjak doktorrá s az illető ő felségetői emléktárgyat is kap. A szertartást az egyetemi tanacs már kidolgozta s ha a karok is hozzájáruinak, jóváhagyás végett fölterjesztik a közoktatásügyi miniszterhez. A tanítók országos bizottsága Budapesten december 26-án nagygyűlést tartott, melyen a vidékről is elég szép számmál voltak jelen. A gyűlésnek legelső és legtöbb tárgya volt a nyugdíj ügyében a minisztériumhoz benyújtandó memorándum. Ezt Kiss Sándor kornádi tanító szerkesztette meg. A memorándum igen nagy terjedelmű s kiterjed a legapróbb részletekre is. Az egyes pontokra vonatkozó megjegyzések fölött élénk vita keletkezett. Az elnök bemutatta továbbá a debreceni gyűlésen tárgyalt s azóta elkészíteti kérvényeket, melyek benyújtásával az elnökséget bizták meg. Hosszabb vita volt a kérdés fölött, hogy a tornaversenyeket kiterjesszék-e a népoktatási intézetekre is. Hosszabb vita után kimondták, hogy a tárgy még nincs kellőleg előkészítve s megbízták az elnököt, hogy kééje be a tanító egyesületek véleményét. Egyúttal kérést terjesztettek a miniszter elé, hogy a játékok és tornaügy tanulmányozására a tanítók közül is küldjön ki néhányat külföldre. Az országos bizottságnak a millenniumi kiállításon való részvétele tárgyában Peres Sándor tett előterjesztést, bemutatván azokat a pontokat, a melyekre nézve a vidéki egyesületekhez kérdés intéztetvén, azok alapján a tanító-egyesületek története megírható legyen. Erre 2000 forint államsegélyt kérnek. Országos tanügyi kongresszus. A következő felvilágosítást kaptuk: Tekintetes Szerkesztő ür! A »Prot. Egyházi és Iskolai. Lap«-nak december 27-én megjelent 52. száma egész terjedelmében közli az »Országos egyetemes tanügyi kongresszus* előkészítő bizottságának felhívását, tanujeleül azon mély érdeklődésnek, a melylyel ez a kiváló prot. közlöny múltjához és programmjához híven a felmerült tanügyi mozgalmat felkarolta. Az érdeklődés kifolyásának tekintem a tisztelt Szerkesztő úrnak a felhíváshoz fűzött ezen megjegyzését is: »Sajnos, hogy oly tekintélyes tanügyi és tanügyirodalmi egyesületek, mint pl. a tiszántúli ref. tanáregyesület és a sárospataki irodalmi kör. nincsenek képviselve az előkészítő bizottságban*. Engedje meg nekem, mint az előkészítő bizottság titkárának, erre nézve azon felvilágosítással szolgálnom, hogy az 1894. évi pünkösdi értekezlet határozata szerint az előkészítő bizottság csak a fővárosi tantérfiakból és az orszayos köznevelesi egyesületek vezetőiből volt megalkotandó. így került a bizottságba a vidékről Józsa Pál is, a ref. tanítók országos egyesületének elnöke; másrészt ezért nem választották be a sarospataki irodalmi kör és a tiszántúli ref. tanáregyesület elnökeit és tisztviselőit. Az előkészítő bizottság vagy ennek osztályai havonként esetleg hetenként fogják gyűléseiket tartani, nem volt tehát kívánatos és célszerű a vidékén lakó tanítóférfiakat a gyülekezetekre való gyakori utazgatásokkal terhelni. Különben az előkészítőbizottság közvetlen feladata a tavaszszal tartandó szervező gyűlést előkészíteni, a mely mar országos alapon fog létesülni. Reméljük, hogy e gyűlésen tisztelhetni fogják a szóban levő tekintélyes protestáns testületek küldötteit is. Budapest, 1894. december 30. Kiváló tisztelettel Nagy László az előkészítő-bizottság titkára. A tanítóképző-intézeti tanárok orsz. egyesülete dec. 27-én ülést tartott, melyre a vidéki tagok közül is számosan megjelentek. Számos fontos ügy került szóba, így a millenniumi egyetemi tanügyi kongresszus, melyre nézve kimondták, hogy a kongresszus idején közgyűlést fognak tartani s oda fognak hatni, hogy a kongresszuson minél több tanítóképző tanár vegyen részt. Dezső Lajos sárospataki tanár azt indítványozta, hogy ezentúl a tanítók képesítése országos vizsgáló bizottságok elŐLt történjék, azért, hogy a tanítóképzés színvonala emelkedjék s az állam érdekei is megóvassanak. A választmány elvben hozzájárult az indítványhoz s kimondotta, hogy nem csupán a tanítóképesítés, de az egész tanítóképzésre nézve megindítja a törvény módosítását célzó mozgalmat. Az új törvény tervezetének kidolgozására György Aladárt kérték fel. Komáromy Lajos indítványára felkérik a kormányt, készíttessen vezérkönyvet, mely részletesen feltünteti, mikép kell a magyar nyelvet a nem magyar ajkú iskolákban tanítani. Több tagot is felkérnek e fontos kérdés tanulmányozására, köztük Krausz Sándort (Temesvár) és Láng Mihályt (Eperjes). Végül a tantervnek már évek óta húzódó ügyével foglalkoztak s elhatározták, hogy sürgető kérelmet intéznek a közoktatási minisztériumhoz. A pozsonyi evang. főgimnázium államsegélye a napokban nyert megoldást. Klamarik János miniszteri tanácsos az állam képviseletében az iskolafentartó testületével ideiglenesen megkötötte a szerződest, melynek ér-