Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-03 / 1. szám

1. HZáíTI. 13 a tanügy s a közélet kérdései körül, hisz ez nem is lehet másként az individualitás jogánál és szabadságánál fogva, de ellensége, a ki jóakaratát, lelkiismeretességét ne méltányolta volna, nem volt senki. Van-e a ki el ne ismerné, hogy ilyen jellem áldás, követendő példánykép környezetére? s van-e, a ki tagadná, hogy ilyen jellemekre van szüksége a mi nemzeti társadalmunknak, s annál nagyobb szüksége, a minél kevesebb van ilyen. A mely intézet ilyen munkást tudott magának nevelni, az megérdemelte, hogy ez egy élet munkáját annak előhaladására szentelje; és a mely intézetet egy ilyen hű és igaz munkás gondja, szeretete vette körül, s óvta önmagát emésztő féltékenységgel éjjel-nappal: az méltó még bizonyára sok nemes élet munkás szeretetére, a jók elismerésére, s a jövő áldásaiért, erkölcsi diadaláért dobogó szívek áldozatára... 0 elment, de szelleme itt maradt, él, lelke tovább munkál azokban, kik övéi valának; azt a szellemet, melyet gyermek-ifjú korában az udvarhelyi almamatertől nyert, mint hű sáfár a talentumokat, megsokasítva adja vissza annak az édes anyának, a mely legigazabb fiát, munkását siratja benne. Ez a szellem volt éltető levegője, fentartó tápláléka, védelmező ereje évszázakra terjedő életében a sz.-udvarhelyi ref. kollégiumnak. E szellem tiszta fénye ott ragyog ma is az intézet fölött, s hogy azt ma a magyar nemzeti kultura és magyar kálvinizmus virágzó mezőin őrködök tisztán látják, a tisztelet és elismerés szavával említik: ez sok részben Szakács Mózesnek, mint e szellem legkarakterisztikusabb és legszívósabb képviselőjének köszönhető. E szellem fénye messze túl világít a székely bércek övezte Küküllő szűk völgyén, hatalmas sugaraival nemcsak az erdélyi részek, de az egész magyar haza vidékein láthatóvá teszi növeltjeiben ama jelszavakat, a melyek az udvarhelyi kollégium egyszerű falait, mint drága kövek a királyi koronát. féltett kincsesé emelik; e fénylő szavak: munkásság, jellem, kötelességtudás, vallásosság, hazaszeretet. Ez az a biztos tőkéje az udvarhelyi kollégiumnak, melyet minél inkább használnak, annál gyorsabban és biztosabban gyarapodik, a mely szilárd fundamentuma neki a jövő áramlataival szemben is. Zayzon János, erzsébetvárosi lelkész. IRODALOM. ** Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékeinek reformációja. Irta Földvári László vác-hartyáni ev. ref. lelkész Ajánlva Szász Károly dunamelléki püspöknek. Szegedi K. 1. arcképével. Nagy 8-ad rét, 222 lap, ára 2 frt, kapható Hornyánszky V. könyvkereskedésében Budapest. — A becses egyháztörténelmi biográfia bizonyos tekintetben a dunamelléki egyházkerület XVI. századbeli monográfiája is. Négy főrészre osztva szól Szegedi tanulói pályájáról (1505—1545), tiszamelléki működéséről (1545— 1582), dunántúti működéséről (1552—1563) és alsó-dunamelléki működéséről (1563 — 1572). A nagy szorgalommal, eredeti források nyomán készült munkára előre is felhívjuk olvasóközönségünk s különösen a dunamellékiek pártoló figyelmét. Szakszerű ismertetéséről gondoskodtunk. ** A Gyakorlati Biblia-Magyarázatok című szakfolyóiratból Garző Gyula gyomai lelkipásztor szerkesztésében és kiadásában megjelent a nov.-decemberi füzet melyben 19 magyarázatban Korén Pál békés-csabai ev. lelkész magyarázza a Zsidókhoz írt levél két első részét a 18-ig versig. Széleskörű tanulmány alapján, nagy szorgalommal, a bibliai orthodoxia szellemében készült magvas magyarázatok. — A folyóirat ezzel a füzettel zárta a maga 14-ik évfolyamát s jövőre 15-ik évfolyamába lép. Előfizetési ára egész évre 4 frt, de részletenként is beküldhető a szerkesztő-kiadóhoz Gyomára. Hasznos vállalat, méltó a pártolásra. ** Székfoglaló egyházi beszéd. I. Kor. 2: 2 alapján a madison-utcai angol templomban, Cleveland városában 1894. nov. 4-én tartotta Harsányt Sándor ev. ref. missziói lelkész. Ajánlva Balogh Ferenc theol. tanárnak. Kapható Debrecenben Csáthy Ferenc könyvkereskedésében. Ára 10 kr. Bibliás szellemű és lendületes beszéd, melvlyel a turkevei lelkész lelkészfia az amerikai Clevelandban alakult magyar ref. gyülekezetben, mint a gyülekezet első rendes lelkipásztora a maga székét elfoglalta. ** A Protestáns Szemle 10-ik füzete Kenesscy Béla, illetőleg helyettese dr. Szabó Aladár szerkesztésében megjelent. Van benne két értekezés; egyik: A kuruc költészetről szól prot. szempontból és Kiss Ferenc földesi lelkész írta; másikban Stromp László fejezi be szép tanulmányát 11. Pilárik István életéről. Az irodalmi szemlében a hazai és külföldi irodalom néhány terméke van ismertetve. A társulati ügyek rovatábnn a közgyűlés jegyzőkönyve, a titkár jelentése, a társulat 1893-ik évi pénztári kimutatása és vagyonkimutatása olvasható. ** Krisztus az én életem című egyházi beszédgyűjteményből, melyet Zábrák Dénes soproni ev. lelkész írt és 5—6 íves havi füzetekben Hornyánszkynál ad ki, megjelent a 11-ik füzet, melyben hét prédikáció van és pedig karácsony utáni vasárnapra, ó-év estéjére, új-eszt.endőre (2), újév utáni vasárnapra, vízkereszt-ünnepére s vízkereszt utáni első vasárnapra. A beszédeket bibliás szellem, világos fejtegetés, egyszerű irály jellemzik. Előfizetési ára egy füzetnek 50 kr., az első kötetnek 2 frt 50 kr., a Il-iknak 2 frt, az egész évfolyamnak 4 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztő-kiadóhoz Sopronba küldendők. ** Emléklapok. Erdélyi János nagvkaposi emléktáblájának leleplezése alkalmából, az irónak és szülőházának képével kiadja a * Sárospataki Lapok*. Ára 30 kr. A tiszta jövedelemből a sárospataki »Erdélyi Kör«-ben »Erdélyi János pályadíj« alapíttatik. A 38 lapra terjedő csinos füzetkében közölve van Lévai) József »Erdélyi J. emléklapja* című lendületes költeménye, Szinyei Gerzson magvas emlékbeszéde, Ballagi Géza beszéde az Akadémia nevében, Lé.vay J. beszéde a Kisfaludy-társaság nevében. Eszterhay Sándor beszéde a város nevében s végül le van írva röviden a nagvkaposi emlékünnep története. ** A magyar írók élete és munkái című füzetes vállalatból, melyet a magyar tud. Akadémia megbízásából Szinnyei József írt, megjelent a IV. kötet 1-ső füzete. Ebben a Gyalai-Gyulai nevek közé eső írók életrajza és munkái jegyzéke olvasható. Ismertetve vannak a Gyalókay-ak, Gyárfások, Gyarmathy-ak, Gyertvánffy-ak, Gyöngyösiek. Gvőrffy-ek, Gvörgy-ök (Aladár és Endre) Gvőrv-ek (Ilona, Lajos, Vilmos), Gyulay-ak (Béla. Pál, Lajos stb.).