Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-28 / 9. szám
intézeti bizottság a március hónap folyamán tartandó ülésében állapítja meg a maga javaslatát. A vallásos összejövetelek Pécelen, mint örömmel értesülünk, az idei télen is minden csütörtökön megtartatnak. Vezetőjök György László, a gyülekezet tevékeny fiatal pásztora, kinek belmissziói munkájában buzgó munkatársa Szabó Albert kántortanító. A lelkész ezen a télen egyháztörténelmi tárgyakról és személyekről tartott hol előadást, hol felolvasást, mit a gyülekezet aprajanagyja nagy lelkesedéssel és kitartó buzgósággal hallgatott. A rektor az énektanításban fejt ki nagy buzgóságot s már is oly eredményt ért el, hogy az általa szervezett gyülekezeti énekkar minden egyes összejövetelen új darabbal gyönyörködteti a gyülekezet tagjait s a gyakran és számosan ellátogató más vallású vendégeket. — Lám, a ki szereti a Krisztust és az ő népét, a szeretetnek emez erejével mily életet és buzgóságot önthet, még oly gyülekezetbe is, hol azelőtt hitközöny, szeretetlenség és a »nem adózunk* önző jelszava dominált. A belmisszió hitébresztő hatalom, szeretetre gyújtó tűz. Kár, hogy nálunk csak itt-ott pislogó pásztortűz! Egyházi aranykönyv. Segesvárit az ottani evangélikus szász egyház javára Melas Henrik nemrég elhunyt ügyvéd tízezer frtot, Misselbacher Károly gyógyszerész pedig kétezer irtot hagyományoztak végrendeletileg. Erdélyi szász atyánkfiai között nagyon gyakori az egyház részére való végrendeleti hagyományozás. Ezért van náluk oly jó módban az egyház és iskola. Hajdan a magyar protestánsoknál is sokkal gyakoribb volt ez a szép szokás. Most ez is kezd kimenni a divatból. Főgondnok-választás. A hajdú-böszörményi ev. ref. egyház ismételten ifj. Sóvágó Gábort választotta meg főgondnokává, a ki nagyhatású beszéddel foglalta el újra székét s három pontban tűzte ki a legközelebbi jövő teendőit: 1. új templom, 2. új iskola építése, 3. a nazarénusokkal való ügy elintézése. — Ez utóbbi üdvös belmiszsziói utat-módot. tartjuk mi is egyedüli célravezető preventív és defenzív eszköznek a szektáskodás ellen és nem az elkeserítő és teljességgel nem protestáns hatósági beavatkozást, melyre korábban épen Hajdú-Böszörmény adott helytelen példát. A kolozsvári theologiai fakultás ügyében jelentékeny lépés történt február hó 1-én és 17-én. E hó 1-én az intézet kiszemelt s részben már meghívott tanárai tartottak bizalmas értekezletet Szász Domokos püspök házánál. A konferencián jelen voltak : Kenessey Béla budapesti theol. tanár, az új intézet kiszemelt igazgatója és a bibliai tudományok leendő tanára; Molnár Albert marosvásárhelyi lelkész, a gyakorlati theol. kijelölt tanára; dr. Keeskeméthy István paksi volt lelkész és N.-Enyedre kirendelt bibliamagyarázati tanár; Pokoly József geszti lelkész és az egyháztörténelem deszignált professzora és Nagy Károly nagy-enyedi lelkész, mint a rendszeres theologia meghívandó tanára. E hó 17-én pedig az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsa Szász Domokos püspök előterjesztésére a nevezett theologiai tanárok és lelkészek meghívását tényleg elhatározta. Kenessey és Molnár két-kétezer forint törzsfizetést és természetbeli lakást, a többiek 1500—1500 forint törzsfizetést és természetbeli lakást kapnak: ezen kívül minden tanárnak teljes nyugdíjra és korpótlékra való jogosultsága, Kenesseynek mint »dékán «-nak 500 frt személyi pótléka is lesz. Tudomásünk szerint a meghívást mindannyian elfogadják, sőt Keeskeméthy már tényleg megkezdte a működését, mint N.-Enyedre kirendelt kolozsvári tanár. — A legújabb theologiai kar emez összeállítását szerencsésnek s a szervező püspök körültekintő bölcsesége újabb bizonyítékának tartjuk. Gratulálunk hozzá. De másfelől sajnáljuk, hogy épen nekünk dunamellékieknek kell ezért két oly kiváló erőtől megválnunk, mint Kenessey és Keeskeméthy. Az érzékeny veszteségért csak az a tudat kárpótol bennünket, hogy budapesti theologiai iskolánk jellegzetes evangéliumi iránya két erőteljes tanítványunk és elvtársunk által lesz képviselve az új papnevelő intézetben. Lelkészi fizetések minimuma Poroszországban következőleg van megállapítva: 1—5 szolgálati évben 1800 márka, 6 — 10 szolgálati évben 2400 márka, 11—15 szolgálati év alatt 2700 márka, 16--20 szolgálati évben 3000 márka, 21—25 szolgálati évben 3300 márka, ezen felöli szolgálati évben 3600 márka. A hol a gyülekezetek a megállapított minimumot előállítani nem képesek, ott a hiányt az állam pénztára fedezi. Poroszországban az állampénztár az evangelikus egyház javára hat millió márka segélyt ad évenként. — Mikor fogjuk már egyszer mi magyar protestánsok is korszerűen rendezni és emelni a lelkészek fizetését? A gyülekezeti belmisszió köréből. Sárszentlőrinc hírneves ev. lelkésze. Sántha Károly írja Lapunknak : A történeti hűség kedveért, még inkább, hogy követőkre találjon S.-Szt-Lőrincz vidék nemes példája, megemlítem, hogy a télen majdnem minden vasárnap d. u. tartottam felolvasást az iskolateremben. A felolvasás tárgyai voltak: Gusztáv A. élete, Az első lopás Aranytól, Tompának több szép elbeszélése, a Koszorú stb. A zsinati törvényeket is olvastam és magyaráztam. Ki-kitérek a > néppárt* ostorozására, erősítem a prot. öntudatot stb. A szomszédban, Györkönyben Tónika Gusztáv ev. lelkész barátom szintén tart felolvasásokat. Persze a felolvasások jó hatással vannak a népre. Ezt rég tudtam, mert én már a 70-es években is tartottam ilyeneket várpalotai papkoromban. — Hódmezö-Vásárhelyről, hol a reform, egyház körében az egész tél folyamán tartattak vallásos felolvasások, Szeremlei S. lelkész kezdeményezése folytán január hóban megalakult az új templomi vegyes énekkar. Ez énekkarnak van jelenleg 79 nő és 43 férfi, összesen 122 tagja, mind az iparos és gazda-osztály felnőttebb fiaiból és leányaiból, kik Tóth Sándor újtemplomi kántor igazán tapintatos vezérlete alatt nagy kedvvel tanulják az ő általa négy hangra letett közönséges templomi énekeket. Húsvétban, vagy ha sikerül addig egy pár darabra jól elkészülni, böjti urvacsorakor szándékozik az énekkar először fellépni, az újtemplomban. Mindezek nagyon dicséretes jelenségek, melyek a vezető férfiak buzgóságáról tanúskodnak. A Fokföld református egyháza Afrikában virágzó állapotban van. A ref. egyház alapját a bevándorlott hollandok vetették meg s idők folytan oly virágzó állapotba