Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-21 / 8. szám
melynek neve általában hitetlenség, vagy hithagyás, az egyházra nézve pedig lelki halál, melynek lethargikus álmába csak a lelkiismeretlenség engedi sülyeclni az élni vagy megállani nem tudó gyönge lelkeket. Debrecen. Csiky Lajos. ISKOLAÜGY. Középiskoláink az 1893/94. iskolai évben. A miniszter XXIII. jelentése alapján. A lefolyt tanévben 3230 tanár és tanító működött középiskoláinkban. Három év előtt 146-al kevesebb volt. Ezek közül rendes tanár 1788, három éve volt 1687. helyettes tanár 325. három éve volt 293, összesen 2113. A többi részint vallástanár, részint pedig rendkívüli tárgyak tanítója. Három év alatt a rendes tanárok száma 6°/0 -al, a helyettes tanárok száma 19, 9°/0 -al emelkedett. Száz rendes tanárra 18 helyettes tanár jut. Ausztriában még kedvezőtlenebb az arány, mert ott 100 rendes tanárra 30 helyettes jut, sőt Galíciában 58. Poroszországban az alsó három osztályban elemi iskolai tanítók is tanítanak realiákat. Nem vezet-e minket is a sokat és pedig nem ok nélkül emlegetett tanárhiány oda, hogy az alsóbb osztályokban polgári iskolai képesítéssel bíró tanárokat alkalmazzunk ? A tanárok száma folytonosan emelkedik, de még sem oly gyorsan, mint a tanulóké. Ma 1000 tanulóra 44 tanár jut, holott három évvel ezelőtt 46, hat évvel előbb 50 jutott. Mily kedvezőtlen arány ez Ausztriának 52, Poroszországnak 67 arányszáma mellett. Nézzük, hány tanár van a protestáns középiskolákban. a vallást és a rendkívüli tárgyakat tanítókon kívül: ág. ev. középiskolákban 216 rendes és 33 helyettes tanár, ev. ref. középiskolákban 235 rendes és 48 helyettes tanár, unitárius középiskolákban 16 rendes és 3 helyettes tanár, összesen 467 rendes és 84 helyettes tanár. A 467 rendes tanár közül 210 állami okleveles, 114 felekezeti okleveles, 134 törvény által elismert, 9 sem okleveles, sem el nem ismert tanár volt. A 84 helyettes tanár közül 17 okleveles, 67 nem okleveles volt. Általában az összes középiskolákat tekintve, az állami okleveles rendes tanárok száma folytonosan emelkedik, úgy hogy míg 1889-ben 1087 volt, addig ma már 1321. A helyettes tanárok között mindig több és több lesz az oklevél nélküli, különösen a szerzetes iskolákban, de a protestánsoknál is. Három év előtt még csak 175 helyettes tanár működött oklevél nélkül; ma már 253. Ez a tanárhiánynak természetes folyománya. Hiszen ma már maga a kormány is kénytelen olyan tanárokat alkalmazni, a kik oklevelüket még nem szerezték meg. És a legközelebbi jövőben még nincs is kilátás arra. hogy ezen a bajon segítni lehessen. Négy év előtt 31, három év előtt 44, két év előtt 70 és tavaly 62 oklevelet állítottak ki. A 2000 tanárból évenkint részint nyugalomba vonul, részint elhal minimum 100. így már az évi deficit 38. Ezenkívül még tekintetbe kell vennünk az évenkint keletkező új középiskolákat és párhuzamos osztályokat, melyek szintén igénybe vesznek körülbelül 20 új tanárt. így az évi hiány legalább 50—60-ra megy. Ez a hiány még fokozódik majd a következő években, mikor egyszerre nyugalomba mennek azok, a kiket a 'hatvanas években oly tömegesen alkalmaztak az iskolafentartó testületek. Hozzájárul a felekezeti és községi tanárok nyugdíjintézete is, mely lehetővé teszi, hogy tagjai szintén 30 évi szolgálat után nyugalomba léphessenek. Némileg kedvezőbb kilátást nyújt az, hogy a budapesti egyetemen a bölcsészek száma a most folyó iskolai félévben tekintélyesen emelkedett. A protestáns középiskolákban a viszonyok, épen az állami segélyezések hozzájárulásával kedvezőleg alakulnak. Az állami okleveles tanárok száma ezekben három év alatt 42-vel emelkedett. Ma már több prot. középiskola majdnem olyan javadalmazást nyújt tanárainak, mint az állam s ha tekintetbe veszszük, hogy ezek az intézetek többnyire kisebb, tehát olcsóbb városokban vannak, reményleni lehet, hogy tanáraik szívesen megmaradnak helyzetükben. Itt említsük fel, hogy a tanári fizetések átlaga igen szép emelkedést mutat fel az újabb időkben. A rendes tanárok átlagos jövedelme ma már 1540 forint, holott 1891-ben még csak 1396. 1888-ban 1339- és 1885-ben 1278 frt volt. Az utolsó hat év alatt emelkedett a rendes tanári átlagos fizetés az állam rendelkezése alatt álló iskolákban 1656 frtról, 1820 frtra, az állam vezetése alatt álló iskolákban 1204 frtról, 1350 frtra, az ág ev. iskolákban 1059 frtról, 1380 frtra, az ev. ref. iskolákban 1.222 frtról 1420 frtra. Az emelkedés legnagyobb volt az ág. ev.-oknál, azután az ev. ref.-oknál. A középiskolák majdnem mind saját épületeikben vannak elhelyezve és ebben a tekintetben is mindinkább megfelelnek a modern paedagogiai igényeknek. A helyiségek száma három év alatt 436-taI emelkedett s ma már 5423. A természettudományi oktatásra ma már csak két iskolában nincs külön helyiség, úgy mint a brassói kath, és a karcagi ref. gimnáziumokban. A rajztermek száma is gyorsan emelkedett, úgy hogy ma már csak 13 középiskolában hiányoznak. Kár, hogy e között a 13 között ott szerepel a budapesti és segesvári evang. és a pápai, csurgói, miskolci, marmaros-szigeti, hódmező-vásárhelyi ref. és a székelykeresztúri unit. gimn. is. A téli tornacsarnokok száma is hat év alatt 101-ről 149-re emelkedett. A mely iskoláknak nincs külön tornahelyiségük, azok más iskolák tornacsarnokait használják. Nyári tornatér és üdülőhely többnyire mindenütt van. Sajnos, hogy még mindig vannak iskoláink, melyekben semmi szabad tér sem áll rendelkezésre, a hol a tanulók az óraközöket tölthetnék. A tanszerek örvendetesen szaporodnak A természetrajzi szerek száma 3 év alatt 25.000-rel (2-2%-al) emelkedett. A természettani szerek 4000-el (7%-al) szaporodtak. Három év előtt még csak 115 iskolában volt történeti és művészeti múzeumba való szemléltető eszköz, ma már 137-ben van. A testgyakorlás eszközeinek száma 30%-kal emelkedett, A tanári könyvtárakban 1.555,000 kötet van. A szaporodás hat év alatt 346.000 kötet.
