Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-14 / 7. szám
egv egyetemi tanár fog állani. A felügyeletet pedig mindig a prorektor fogja gyakorolni. Iskolai aranykönyv. A szatmári ev. ref. főgimnázium alapja javára Tisza István orsz. képviselő 1000 forintot, a nevezett középiskolának ösztöndíj alapul. Cseresznyés Jenő 150 irtot, özv. Herczeg Ferencné 100 forintot adományozott, — A hódmezö-vásárhelyi ev. ref. főgimnázium javára a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye 300 frtot és Hódmező-Vásárhely városa 200 frtot; a karcagi ev. ref. gimnázium részére az ottani ev. ref. egyháztanács 45000 frtot, a gimnáziumi tanuló-ifjúság 120 frtot. a gimnáziumi tanári kar 250 forintot, Faragó János gimnáziumi igazgató 100 forintot, Karcag városa 200 forintot és özvegy Fogarassy (íáborné 100 forintot adományoztak. Mindezek az adományok régebben tétettek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nevezetteknek a tanügy érdekében tanúsított ezen áldozatkészségökért a napokban elismerő köszönetét nyilvánította. A debreceni főiskola akadémiáján február hó 9-én történt a második félév ünnepélyes megnyitása. — Dr. Öreg János akad. igazgató intézett beszédet az ifjúsághoz s felolv astatta a törvénveket. Ezután kihirdették az évi pályázatok eredményét. Nyertesek lettek részint a különböző szaktudományi kérdésekre, részint szépirodalmi tételekre érkezett dolgozataikkal: Soltész Elemér 3. é. tb., Torday Sándor 2. é. jh., Losonczy Endre 4. th., Kúthy Zsolt 2. th., Kótai Károly 4. jh., Király Péter 4. jh., Kiss Pál 2. jh., és Dóczy Emil 4. jh. Utóbbi egy költemény-pályázaton bárom művével vitte el a megosztott egész díjat. Megemlítjük, hogy a hazai prot. tanintézetek közül egyedül Debrecenben van még évről-évre egy tudományos kérdés (Hatvani alap), melyre latinul kell a feleletet megadni. Ide vonatkozólag jövőre a következő egyháztörténeti kérdés tüzetett ki: »Vita Galli Huszár reformatoris ecclesiaruin in Hungaria descripta. merita eius litteraria enumerentur*. Joó István búcsúja a kollégiumtól. Joó István, debreceni ev. ref. tanítóképezdei igazgató, megválasztott gimnáziumi felügyelő február 1-én búcsúzott el a kollégiumtól, melyben több mint két évtizeden át működött. A búcsú-ünnepély a mily felemelő, ép oly megható volt. Megjelent Kiss Áron püspök is. A tanuló ifjúság érzelmeit Döme Sándor IV. éves képezdész, a gyakorló iskolai tanítókarét Kállay István; a tanártársakét pedig Kovács Lajos tolmácsolta. Végül Kiss Áron püspök intézett a távozóhoz meleg beszédet. Joó István a bucsű-üdvözletekre megindultan válaszolt. A tanítóképezdei igazgatóság vezetésével, az illetékes tanárkar előterjesztésére, Kiss Áron püspök Kovács Lajost, ismert tankönyvírót bízta meg s úgy tudjuk, hogy ez ideiglenes megbízatást az egyházkerület megválasztása fogja követni. A tanítóképezdében egy vallás, történelem és földrajzi tanszékre hirdetnek páivázatot s a pályázóktól megkívánják úgy a lelkészi, mint a tanári qualificatiót. GYÁSZ ROVAT. f Könyves Tóth Mihály temetése kálvinista egyszerűséggel ment végbe február 6-ikán Debrecenben. A koporsón csak fekete fályollal borított bibliája volt. koszorú egy se. A kis templomban Zsigmond Sándor szoboszlói pap imát, Balogh Ferenc theologiai tanár pedig hatásos beszédet mondott. A szertartásnál egyenruhás öreg honvédek, sok ref. lelkész, a kollégiumi tanárok és ifjúság, néhány kath. pap s mintegy tízezer főnyi közönség volt jelen. f Ch. Secrétan a bölcsészet volt tanára Lausaneban, élete 80-ik évében elhunyt. A keresztyén gondolkozók egyik kiváló alakja tünt le vele a munka mezejéről. Neuchatelben, később Lausanneban tanított s mind szava, mind tolla a legkiválóbbak közé tartozott. Apologeta volt, ki bölcsészeti alapot igyekezett vetni a vallásnak és az evangéliumi keresztyénségnek. Működésének már első felében »A szabadság bölcsészete«. »Vizsgálódások a módszerről*, »Az ész és a keresztyénség* című francia angol műveivel európai hírnévre emelkedett. Jelentős fordulat állott be gondolkozásmódjában, midőn a hatvanas években a darwinismus álláspontjára helyezkedett s ennek »kifejlés* tanát a philosophiára és theologiára alkalmazta, így pl. a darwinismus következményeként vitatta, hogy a természetinek és természetfelettinek régi ellentéte megszüntetendő ; hogy Krisztus személyében az isteni elem tisztán erkölcsi értelemben veendő stb. E merész koncessiók dacára mindvégig pozitív keresztyén maradt a philosopbiája, maga pedig lelkes és meggyőző védője volt az élet szellemi eredetének az anyagi eredetet vitató materializmussal szemben. >Művelődés és hit* című munkája hatalmas apologiája a vallásnak és a keresztyénségnek. Mint tanár kitűnő előadó, mint író remek styliszta, mint ember impozáns alak volt, ki mikor a francia »Institut«-ben. melynek levelező tagja volt, előadást tartott, hallgatóságát a szó teljes értelmében elbájolta. f Th. Kliefoth a mecklenburgi egyházi főtanács nyugalmazott elnöke s az általános luth. lelkészi értekezlet elnöke. 86 éves korában Schwerinben elhunyt. A németországi konfesszionális lutheranizmusnak hitszilárdság tekintetében egyik elsőrendű nagysága volt. Irodalmilag is működött, de tevékenységének súlypontja az egyházkormányzatra esett. KÜLÖNFÉLÉK. * A vallás behurcolása a politikába a legújabb időben nagyon szokásba jött. A legújabb keletű a néppárt, ezt a klerikális-feudális habarék hozta divatba. Addig, míg a klerikális izgatás nem ütötte föl a fejét, sehol sem kérdezték a jelöltek és a választók vallását. Az úgvnev. katholikus nagygyűléseken proklamálták azt az elvet, hogy csak »megbízható katholikusokra« szabad szavazni a képviselői, törvényhatósági és községi választásoknál. Tették ezt azzal a számítással, hogy számbeli többségük által a többi egyházak híveit, első sorban a protestánsokat., leigázhatják. De a protestánsok hamar átláttak a szitán, a ravasz fondorlattal csinált kelepcébe nem mennek bele. Mindenfelé tömören sorakoznak a néppárt ellen'. S ez természetes is. A maga szolgaságát senki sem szavazhatja, meg. Aztán ez az állásfoglalás természetes védekezés a felekezeti politikának az állami politikába való behurcolása ellen. Ép ezért tisztelettel figyelmeztetjük a »Religió«-t. és elvtársait, kik a protestánsokat e miatt elfogultsággal, vaksággal stb. vádolják, ítéljék meg nyugodtabban a helyzetet. ne kívánják a protestánsoktól, hogy ellenségeik által szótlanul engedjék magukat leigáztatni. Mi nem kezdtük, nem is folytatjuk a vallásháborút, de a jogos védelemtől ellenségeink kedveért teljességgel nem mondunk le. * Az állami anyakönyvek életbeléptetése ügyében Perczel, Dezső belügyminiszter megtette az első intéz-