Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-14 / 7. szám

egv egyetemi tanár fog állani. A felügyeletet pedig min­dig a prorektor fogja gyakorolni. Iskolai aranykönyv. A szatmári ev. ref. főgim­názium alapja javára Tisza István orsz. képviselő 1000 fo­rintot, a nevezett középiskolának ösztöndíj alapul. Cseresz­nyés Jenő 150 irtot, özv. Herczeg Ferencné 100 forintot adományozott, — A hódmezö-vásárhelyi ev. ref. főgim­názium javára a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye 300 frtot és Hódmező-Vásárhely városa 200 frtot; a karcagi ev. ref. gimnázium részére az ottani ev. ref. egyháztanács 45000 frtot, a gimnáziumi tanuló-ifjúság 120 frtot. a gim­náziumi tanári kar 250 forintot, Faragó János gimná­ziumi igazgató 100 forintot, Karcag városa 200 forintot és özvegy Fogarassy (íáborné 100 forintot adományoztak. Mindezek az adományok régebben tétettek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nevezetteknek a tanügy érde­kében tanúsított ezen áldozatkészségökért a napokban el­ismerő köszönetét nyilvánította. A debreceni főiskola akadémiáján február hó 9-én történt a második félév ünnepélyes megnyitása. — Dr. Öreg János akad. igazgató intézett beszédet az ifjú­sághoz s felolv astatta a törvénveket. Ezután kihirdették az évi pályázatok eredményét. Nyertesek lettek részint a különböző szaktudományi kérdésekre, részint szépirodalmi tételekre érkezett dolgozataikkal: Soltész Elemér 3. é. tb., Torday Sándor 2. é. jh., Losonczy Endre 4. th., Kúthy Zsolt 2. th., Kótai Károly 4. jh., Király Péter 4. jh., Kiss Pál 2. jh., és Dóczy Emil 4. jh. Utóbbi egy költemény-pályázaton bárom művével vitte el a megosztott egész díjat. Meg­említjük, hogy a hazai prot. tanintézetek közül egyedül Debrecenben van még évről-évre egy tudományos kérdés (Hatvani alap), melyre latinul kell a feleletet megadni. Ide vonatkozólag jövőre a következő egyháztörténeti kér­dés tüzetett ki: »Vita Galli Huszár reformatoris ecclesiaruin in Hungaria descripta. merita eius litteraria enumerentur*. Joó István búcsúja a kollégiumtól. Joó István, debreceni ev. ref. tanítóképezdei igazgató, megválasztott gimnáziumi felügyelő február 1-én búcsúzott el a kollé­giumtól, melyben több mint két évtizeden át működött. A búcsú-ünnepély a mily felemelő, ép oly megható volt. Megjelent Kiss Áron püspök is. A tanuló ifjúság érzelmeit Döme Sándor IV. éves képezdész, a gyakorló iskolai tanító­karét Kállay István; a tanártársakét pedig Kovács Lajos tolmácsolta. Végül Kiss Áron püspök intézett a távozóhoz meleg beszédet. Joó István a bucsű-üdvözletekre meg­indultan válaszolt. A tanítóképezdei igazgatóság vezeté­sével, az illetékes tanárkar előterjesztésére, Kiss Áron püspök Kovács Lajost, ismert tankönyvírót bízta meg s úgy tudjuk, hogy ez ideiglenes megbízatást az egyház­kerület megválasztása fogja követni. A tanítóképezdében egy vallás, történelem és földrajzi tanszékre hirdetnek páivázatot s a pályázóktól megkívánják úgy a lelkészi, mint a tanári qualificatiót. GYÁSZ ROVAT. f Könyves Tóth Mihály temetése kálvinista egy­szerűséggel ment végbe február 6-ikán Debrecenben. A koporsón csak fekete fályollal borított bibliája volt. ko­szorú egy se. A kis templomban Zsigmond Sándor szo­boszlói pap imát, Balogh Ferenc theologiai tanár pedig hatásos beszédet mondott. A szertartásnál egyenruhás öreg honvédek, sok ref. lelkész, a kollégiumi tanárok és ifjúság, néhány kath. pap s mintegy tízezer főnyi közön­ség volt jelen. f Ch. Secrétan a bölcsészet volt tanára Lausane­ban, élete 80-ik évében elhunyt. A keresztyén gondolkozók egyik kiváló alakja tünt le vele a munka mezejéről. Neuchatelben, később Lausanneban tanított s mind szava, mind tolla a legkiválóbbak közé tartozott. Apologeta volt, ki bölcsészeti alapot igyekezett vetni a vallásnak és az evangéliumi keresztyénségnek. Működésének már első felé­ben »A szabadság bölcsészete«. »Vizsgálódások a módszer­ről*, »Az ész és a keresztyénség* című francia angol műveivel európai hírnévre emelkedett. Jelentős fordulat állott be gondolkozásmódjában, midőn a hatvanas évek­ben a darwinismus álláspontjára helyezkedett s ennek »ki­fejlés* tanát a philosophiára és theologiára alkalmazta, így pl. a darwinismus következményeként vitatta, hogy a természetinek és természetfelettinek régi ellentéte megszün­tetendő ; hogy Krisztus személyében az isteni elem tisztán erkölcsi értelemben veendő stb. E merész koncessiók dacára mindvégig pozitív keresztyén maradt a philosopbiája, maga pedig lelkes és meggyőző védője volt az élet szellemi eredetének az anyagi eredetet vitató materializmussal szemben. >Művelődés és hit* című munkája hatalmas apologiája a vallásnak és a keresztyénségnek. Mint tanár kitűnő előadó, mint író remek styliszta, mint ember impo­záns alak volt, ki mikor a francia »Institut«-ben. mely­nek levelező tagja volt, előadást tartott, hallgatóságát a szó teljes értelmében elbájolta. f Th. Kliefoth a mecklenburgi egyházi főtanács nyugalmazott elnöke s az általános luth. lelkészi értekezlet elnöke. 86 éves korában Schwerinben elhunyt. A német­országi konfesszionális lutheranizmusnak hitszilárdság tekin­tetében egyik elsőrendű nagysága volt. Irodalmilag is mű­ködött, de tevékenységének súlypontja az egyházkormány­zatra esett. KÜLÖNFÉLÉK. * A vallás behurcolása a politikába a legújabb időben nagyon szokásba jött. A legújabb keletű a néppárt, ezt a klerikális-feudális habarék hozta divatba. Addig, míg a klerikális izgatás nem ütötte föl a fejét, sehol sem kérdezték a jelöltek és a választók vallását. Az úgvnev. katholikus nagygyűléseken proklamálták azt az elvet, hogy csak »megbízható katholikusokra« szabad szavazni a kép­viselői, törvényhatósági és községi választásoknál. Tették ezt azzal a számítással, hogy számbeli többségük által a többi egyházak híveit, első sorban a protestánsokat., le­igázhatják. De a protestánsok hamar átláttak a szitán, a ravasz fondorlattal csinált kelepcébe nem mennek bele. Mindenfelé tömören sorakoznak a néppárt ellen'. S ez ter­mészetes is. A maga szolgaságát senki sem szavazhatja, meg. Aztán ez az állásfoglalás természetes védekezés a felekezeti politikának az állami politikába való behurcolása ellen. Ép ezért tisztelettel figyelmeztetjük a »Religió«-t. és elvtársait, kik a protestánsokat e miatt elfogultsággal, vak­sággal stb. vádolják, ítéljék meg nyugodtabban a helyze­tet. ne kívánják a protestánsoktól, hogy ellenségeik által szótlanul engedjék magukat leigáztatni. Mi nem kezdtük, nem is folytatjuk a vallásháborút, de a jogos védelemtől ellenségeink kedveért teljességgel nem mondunk le. * Az állami anyakönyvek életbeléptetése ügyé­ben Perczel, Dezső belügyminiszter megtette az első intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom