Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-14 / 7. szám
A középiskolai tanulók közül nyelvre nézve: 74 % magyar . . három éve volt 72*4% 131 » német ... » » » 14 7 » 6 5 » román » » » 6"4 » 3-5 » tót ... . » » » 3-8 » 19 » szerb, horvát » > » 1-9 » 10 » egyéb ... » » » 0 8 » Az utolsó három év alatt a magyar anyanyelvűek száma 4921 gyei emelkedett, a románoké 409-cel, a tótoké 141-gyei, a németeké változatlan maradt. Nézzük a nemzetiségi arányt a protestánsoknál. Az ág. ev. középiskolákban a tanulók 53 8% magyar. 35-9°/ 0 német. Az ev. ref. középiskolákban 95'3°/o magyar. Az unit. középiskolákban 93"8°/0 magyar. A >magyar vallásúak* középiskolái legmagyarosabbak. Érdekes összevetni a lakosságnak és a középiskolai tanulóknak nemzetiségi viszonyait. Ezt látjuk: 100.000 magyar lakosból középiskolai tanuló van 482 » német » » » » 312 » tót » » » » 91 » román » » » » 120 » szerb-horvát » » » » 134 lm az államalkotó magyar nemzetnek kulturális {'elsőbbsége ! Említsük meg azt is, hogy a magyar anyanyelvű tanulók 57'5%-a nem is tud máskép, mint magyarul. A középiskolai tanulók vallás szerint így oszlanak meg: 43-9 4-6 5-3 10-2 Hl 0-7 21-2 százalék római katholikus görög katholikus görög keleti ág. evangélikus ev. református unitárius izraelita. Az arány három év alatt nagyságban változatlan maradt, csak az izraeliták arányszáma emelkedett fel 20-1%-ról 21-2%-ra. Egyszerű számítás, hogy mire a mostani tanuló ifjúság férfiúvá növekedik, akkorra a magyar intelligenciának, vagyis más szavakkal a magyar nemzetnek egy ötöd része izraelita lesz. Nem intő példa-e ez is arra, hogy liberális törvények, intézmények és nézetek által azokat is teljesen nemzetünkbe beleolvasztani igyekezzünk? Ha a lakosságot s a tanulókat vallásukra nézve összehasonlítjuk azt találjuk, hogy: 100,000 római katholikusból középiskolába jár 290 » görög katholikusból » » 132 görög keletiből . . » >125 » ág. evangélikusból . > » 412 > ev. reformátusból. * » » 340 » unitáriusból ... » » 596 » izraelitából .... » » 1433 A protestánsok, midőn oly nagy áldozatokkal tartják fenn középiskoláikat, nemcsak saját egyházuknak, hanem az államnak is szolgálatot tesznek és annál inkább megérdemlik annak segélyét, mert a tanulók számának majdnem fele más felekezetekhez tartozik. Az ág. ev. középiskolákban a tanulók 51% ág. ev., 9'8% r e f- és unit., 23'3% niás keresztyén, 15*7% ízr. Az ev. ref. középiskolákban a tanulók 60'6°/0 e v - ref., 6'3% ág. ev. és unit., 28'2% m ás keresztyén, 24, 7°/0 izr. Az unit. középiskolákban 62'4% unit., 17'4°/0 ev. ref. és ág. ev., 12'6°/0 m ás keresztyén és 7'4°/0 izraelita. A középiskolai tanulók 79%-ának jó magaviselet! jegye van. A jelentés szerint némely protestáns iskolák nem járnak el elég szigorúsággal, mert többen kaptak igazgatói megrovást, vagy pedig mulasztottak igazolatlanul, mint a hánynak szabályszerű, vagy kevésbbé szabályszerű jegye van. A tanulásban való előmenetel aránya nagyjában nem változott, csak az elégséges tanulók aránya emelkedett és a több tárgyból bukottak aránya csökkent. Azt látjuk, hogy minden ötödik, sőt az első osztályban minden harmadik tanuló megbukott. Ebből a jelentés azt következteti, hogy a tanításnak intensivebbnek és egyénibbnek kellene lennie. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a bukottaknak mintegy fele csak egy tárgyból kapott elégtelent s ezekről fel lehet tenni, hogy a szünidő alatt teszik mulasztásaikat. A rendkívüli tárgyak tanításában sok kívánnivaló van. Francia nyelvet tanult 86 gimnáziumban 1490 tanuló, 50-el kevesebb, mint 3 évvel előbb. Angol nyelvet 4 helyen 47-en tanultak. A hazában beszélt nyelveket igen kevesen tanulták és leginkább olyanok, kiknek anyanyelvük. Pedig nemzetünk sok tekintetben hasznát látná, ha intelligentiájának minél nagyobb része beszélne az állam nyelvén kívül valamely más hazai nyelven is. Ezen a téren kevesebb chauvinismus többet használna a hazának. A rajztanítás erősebb lendületet vett, a mi nemcsak aesthetikai szempontból fontos, hanem a természettudományi tanítás szempontjából is. A gyorsírást 120 helyen 2824-en tanulták; épen ezerrel többen, mint három évvel előbb. Az éneket 18 középiskola kivételével mindenütt tanították. Sajnos, hogy a 18 között van Nyíregyháza, Aszód, Selmec, Segesvár is. A zenét 78 középiskolában 1465-en tanulták. 94-gyel többen, mint 3 évvel előbb. Érettségi vizsgálat volt 122 középiskolában. Vizsgálatra jelentkezett 2633 tanuló; 285-tel több, mint 3 évvel előbb. Ezek közül az írásbelin megbukott 104 (3'9°/o) 5 80 középiskolában egyáltalában senki sem bukott az írásbelin. E jelenségnek nem örül a miniszter, mert attól tart, hogy az elnéző ítélet eredménye. Szóbelire ment 2'529. Ezek közül jelesen érett 342, jól 716, egyszerűen 1104, javítóra utas. 295. ismétlő vizsgálatra 72. Azaz elbukott 17'9%; három éve 19'9% bukottéi. Ausztriában több mint nálunk, de Poroszországban csak 6"l°/o- Ennek az a magyarázata, hogy a poroszoknál sokan önként visszalépnek s ott a jobb írásbeli alapján a szóbeli alól sokat fel is mentenek. Hogy nálunk oly sokan buknak az érettségin, annak egyik okát abban kell keresnünk, hogy a VIII. osztály vizsgálatán sokkal kevesebben buknak, mint a többi osztályokban. A VIII. osztály vizsgálatán és az érettségin együttvéve nem bukik meg több, mint az V. osztályban. Különben is az érettségi vizsgálat nemcsak a tanulóknak az egyetemre menetele előtt való megrostálása végett van, mondja a jelentés, hanem hogy a fentartó hatóság és a főfelügyeletet gyakorló állam beletekinthessen az egyes intézet belső életébe és a tanítási rendszerre, methodusra és a tanárok rátermettségére következtetést vonjon. A hol az érettségin igen sokan buknak, ott bizonynyal a 8 éven át nem ítélték meg kellő alapossággal a tanuló előmenetelét.
