Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-14 / 24. szám

majd 2 millióval megfogyott, míg a protestánsok száma közel 10 millióval szaporodott. Éjszakamerikában is tömérdek sok püspöke és papja van a római egyháznak, de azért a lélekszám s a gyülekezeti élet tekintetében korántsem halad annyira, mint a különböző prot. egyházak. Legyen bár sok másodrendű oka is e viszonyoknak, annyi kétségtelen, hogy »a protestantizmus emelkedésének oka annak érettebb szellemi és erkölcsi életerejében keresendő, < mig a vatikanizmussal és a jezsuitizmussal azonosított pápistaság ujabban sokat vesztett igazi evangéliumi misszionáló életerejéből. Korúm trieri püspök alkalmilag így jajdult fel: hogy a porosz vegyes házasságokból jelenleg évenként 47 ezer gyermekkel több lesz protestánssá, mint katholikussá. S ha hozzáveszszük a »Historisch-Politische Blátter«, Németország e legkomolyabb ultramontán folyóiratának ama kijelentését, a mely szerint »a katholikusok száma a vatikánum óta Németországban egy millióval megfogyott«, úgy bátran állíthatjuk a vatikánizmus összes beteges erőlködéseivel szemben, hogy a világtörténet s az idők kerekeit visszafordítani nem igen lehet, ha mindjárt a Syllabusok s a Schlauchok tolják is azokat! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. régiségek. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) IV. Alvinczi közbenjár a fejedelmi titkár házasságánál. Strassburg Pál a svéd követ Alvinczinál s a íejedelem keleti tervei. Alvinczi halotti beszédet tart Báthori Gábor fejedelem ünnepélyes eltemetésekor. Nyir-Báthorban. Alvinczit fia — a fejedelmi apród — megszomorítja. Hir a Gyulafehérvárra megnyert tanárokról. 1628. Alvinczi 1628. elején ismét a fejedelem szolgálatában találjuk. A fejedelem titkára házasodni akart s ura 1628 jan. 3-kán, Fogarasból Alvinczit kéri fel a közbenjarasra, Bornemissza János generálissal együtt. E közbenjárásra annyival inkább szükség volt; mert, a mint a fejedelem leveléből látszik, az országbíró titkára vetélytársa volt a fejdelemi titoknoknak. 1628. julius 16-kán a Gusztáv Adolf svéd király követe — Strassburg Pál — jár Kassán Alvinczinál 1

s miután veié, mint a fejedelem tikos tanácsosával közlötte a közlendőket, ennek tanácsit véve indul be Erdélybe. A Strassburggal folytatott tárgyalások után, a fejedelem Tholdalagit a portára küldte, ahol egy Szombathelyi nevű erdélyi szökevény, Eszterházy nádor utasításából, azon fáradozott, hogy a fejedelmet eltétesse láb alól. Tholdalagi kegyelmet szerzett neki és hazajövetelre bírta; de Szombathelyi árulását itthon is folytatta, titkos értesítéseket küldvén Eszterházynak.2 Ugyancsak ez évben a fejedelem parancsából Báthory Gábor fejedelemnek tesz végtisztességet, midőn ennek ünnepélyes temetés rendeztetett a nyírbátori templomban. Ketten prédikálnak felette: Alvinczi és az ecsedi lelkész. Bod Péter szerint Alvinczi a következő alapigékről szónokolt: (Példabeszédes könyv XXVII v. 1. vers:) »Ne dicsekedjél a holnapi napról; mert nem tudod mit hoz a nap tereád. * Ez alkalmi beszédét Bethlen Gábor fejedelemnek ajánlotta s meg is jelent az, a másik halotti beszéddel együtt, a 1 Történelmi tár 1882. foly. 134. lap. 2 Szilágyi. S. »Bethlen Gábor életrajza.« 26. lap. következő cím alatt: »Az néhai felséges Báthori Gábornak, Erdélyországának fejedelmének, székelyek ispánjának, Magyarország részeinek urának, tizenöt esztendőkkel egy hónap s hat nap hiján ez előtt áruitató szolgáitól öldököltettetett és mindennyi ideig föld szinén hagyatott testének eltakarításakor a bátori templomban Anno 1628. 21. september Alvinczi Péter kassai és Gzeglédi János ecsedi prédikátorok által tett intések«. Albae Juliae, Impressit Jacobus E. Lignicensis. Anno 1628. 4 rét.1

E könyvből jelenleg egy példány sem létezik. A fejedelem és egyház szolgálatában oly buzgó Alvinczit most fia (s alkalmasint a legidősebb, tehát Péter) szomorította meg. Az ifjút a fejedelem udvarába vette, mint nemes apródot. Az ifjú azonban úgy járt, mint sok nagy ember gyermeke szokott járni. Otthon alighanem elkényeztették. A fejedelem azt irja róla a megszomorodott apának, 1629. január 7. Fogarasból,hogy >alig látott nála rosszabbul educált ifjat, arra nézve, hogy a pirongatás rajta keveset fog, avagy semmit; nem szereti a dolgot, örömest szélylyel sétálna, hogy sem a palotában ülne ... A mennyi költséget kapott, fogyatkozás nélkül megérhette volna vele, mert három lóra, neki is, mint a többinek fizetése megjárt. Váradon létében is a fejedelem 4 hó pénzt fizetett érette udvarának s e mellett szabad asztallal 20 és 25 tál étekkel él napjában kétszer; skárlát köntöse rövid nap . . .« 2 Mind e mellett az ifjú Alvinczi panaszos »bolond és merő méreggel irotu levelet küldött atyjának, melyet a bánatos apa, egy levél kíséretében megküldött a fejedelemnek. A fejedelem bár »nem kevés búsulással olvasta« a meggondolatlan ifjú levelét, mindazáltal considerálván az apa bánatát, megnyugtatja Alvinczit, hogy szeme előtt tartva Alvinczi iránt való szeretetét és kegyelmességét azon lesz, hogy az ifjúnak megfenyítése után, az apát megvigasztalja. Ugyanezen levélben tudósítja, hogy Böjti Gáspár, kit külföldi professorok szerzése végett küldött ki Németországra, megnyerte Alstediust, kivel még két más tanár is ígérkezett; továbbá doktor Csikliust Lugdunumból, kit elébb hasztalan hívtak. Tudatja, hogy egy Bornemissza nevű magyar is volna Lugdunumban. »Kik ha ha bejönnének — mondja lelkendezve a fejedelem — úgy tetszik nem lenne utolsóbb a fejérvári schola, némely németországi scholáknál.« 3 (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. irodalom. ** Az 1843/44-ik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Szerkesztette és saját költségén kiadta Kovács Ferencz ügyvéd, Gsongrádmegve volt alispánja és H.-M. Vásárhely város volt országgyűlési képviselője. VI. kötet. Budapest, 1894. Franklintársulat, ára 5 frt. — Ezzel a kötettel befejezést nyert Kovács Ferencz nagyszabású munkája, mely nemcsak az 1843/44-ik évi országgyűlés, hanem a fiatal Magyarország eszméinek és törekvéseinek is tanulságos tüköré. A most megjelent 6-ik kötet 1844. szeptember 6-tól november 13-ig folyt tárgyalásokat ismerteti, melyek között különösen kiemelkednek a vallásügyi tárgyalások, nevezetesen a vegyes házasságok, az áttérések, az egyházi áldás megtagadása stb. ügyeiben folyt tanácskozások. A kötet végén a szerkesztő-2 Bod Péter »Magyar Athenás«. 1 Eredetije a gy.-fehérvári káptalanban. Közli Szilágyi S. >Bethlen G. politikai levelei* közt 1879. 469—460. lap. 3 Ugyanott.