Protestáns egyházi és iskolai lapok – 37. évfolyam – 1894.

1894-04-12 / 15. szám

KÜLÖNFÉLÉK. Az első évnegyed lejárta alkalmából évne­gyedes előfizetőinket tisztelettel fölkérjük, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek. Az elő­fizetési feltételek a Lap homlokán olvashatók. * Személyi hírek. A tiszaföldvári református egyház lelkipásztorává nagy szótöbbséggel Zoványi Jenő theol. magántanár, kolozsvári lelkész, az ismert egyházi író és lapszerkesztő választatott meg. — Az abaúji egyházmegye­esperesévé szűkebb választás útján Antalffy László alsó­vadászi lelkész lett, oly módon, hogy ő is és Idrányi Ferencz is 35—35 szavazatot nyervén, sorshúzás utján az Antalffy neve jött ki az urnából. — Csorna József nagybirtokos az abaúji egyházmegye tanácsbirájává válasz­tatván, hivatali esküje letétele alkalmával ezer forintot adományozott az egyházmegyei lelkészi gyámintézet javára. — Király ő felsége Füzy Lajos eger-lövői ev. ref. tanítót a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. — A vesz­prémi reform, egyházmegye világi aljegyzőjévé a gyüle­kezeteknek majdnem egyhangú szavazatával dr. Vadnay Béla ügyvéd, egyházmegyei tanácsbiró választatott meg. * Kossuth a protestáns iskolákban. Protestáns fő- és középiskoláink országszerte kegyeletesen emlékeztek meg Kossuth haláláról. Érdekesen folyt le ez a Kossuthról való megemlékezés az erdélyi ref. kollégiumokban, me­lyeknek tanárai az egyházkerületi gyűlésen történt meg­állapodásból kifolyólag a húsvét utáni szorgalomszak első napján, április 2-án az első órákon Kossuth Lajosról tartottak előadásokat. Több helyen külön gyászistenitisz­teletet is tartott a főiskolai ifjúság. * Belmisszió Budapesten. A református ifjúsági egyesület április 3-iki összejövetelén dr. Tóth Miklós jog­gvakornok. egyesületi másodtitkár tartott felolvasást a vagyonról és munkáról; előzőleg Szöts Farkas egyesületi alelnök emlékezett meg kegyeletes szavakkal Kossuth L. haláláról és Gáspár István indítványára határozatba ment, hogy az egyesület Kossuth-emlék-ünnepélyt rendez. — A ref. lelkészértekezlet április 9-iki záró ülésén az egyházi értekezletek és az egyházközségi könyvtárak szervezéséről folyt eszmecsere. — A reformátusok közművelődési egye­sületében április 8-án Kurdi Béla dolgozatát Gáspár István olvasta fel; a felolvasás a vegyes házasságból született gyermekek vallásos nevelésének s ezzel kapcsolatban a reverzális ügyének érdekes és tanulságos múltját s az erre vonatkozó törvény-javaslatot ismertette. — A holdutcai vallásos estélyek utolsóját ez idényben Kenessey Béla és Szabó Aladár tartották április 8-án. — Az Erzsébet-körúti bezáró vallásos estélyt szintén április 8-án Hamar István tartotta. Itt a tavasz, a főváros sajátos viszonyainál fogva a téli vallásos munka is szünetel a következő őszig, * A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlésen, mely ápril 4—5-ik napjain Székesfehérvárott tartatott, több egyetemes érdekű határozat hozatott. A Komárom­ban felállítandó leány-internátus ügyéről Lapunk más­helvéu is megemlékeztünk. Fontos az a határozat is, melyben kimondatott a pápai tanüóképezdének állami segítséggel való visszaállítása. Az erre vonatkozó határozat azt mondja: a pápai főiskola anyagi viszonyaira való tekintettel egy önálló tanítóképző intézet felállítása nem kezdeményezhető, hanem megkerestetik a. közoktatásügyi minisztérium, hogy valamelyik kevéssbbé alkalmas helyen levő állami képezdéjét helyezze át Pápára, a hol ez eset­ben az egyházkerület a tanítónövendékek számára inter­nátusról fog gondoskodni. — A pápai főgimnázium részére 4 tanszék átengedése mellett 15,500 államsegély kérése szintén elhatároztatott. — Az új >Egyházi Törvé­nyek* -et kihirdette a közgyűlés és a szükséges Szabály­rendeletet megalkotta. Ebben nevezetes az az intézkedése, hogy az E. Törvény 18-ik §-ában körülírt gyülekezeti jog gyakorlását vagyoni ügyekben is a teljes egyházköz­ségi gyűlésre ruházza. - A közgyűlésen Tisza Kálmán világi elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg Kossuth Lajosról, mit a közgyűlés jegyzőkönyvbe vétetett. Pap Gábor püspök gvöngélkedése miatt a közgyűlésen nem vehe­tett részt. Ezen a közgyűlésen tette le a tanácsbirói esküt Eötvös Károly országgyűlési képviselő, ki a közebéd alkal­mával fontos nyilatkozatot tett az 1848. évi XX. t.-cikk életbeléptetéséről. Ezt a törvényt az anyagiakra nézve is érvényesíteni kell. A minden tekintetben való egyenjogú­ság a reformok után a második lépés lesz. A mostani, hihetetlenül bolond berendezés tovább fenn nem állhat. Az állam valódi csontvázát képező reformátusokat ilyen állapotban tovább nem szabad hagyni. * Az okor-szigetvidéki egyházi értekezlet (Bara­nya vármegye) Sellyén április ll-én tartja, alakuló gyűlését. Az alapszabályok megállapítása és két értekezés fogja tár­gyát képezni. Lefolyásáról tudósítást fogunk közölni. * Az országos közoktatási tanács nép- és szak­iskolai osztálya legutóbbi ülésében a következő ügyeket tárgyalta: Dr. Dollinger Gyula előterjesztése alapján hozzá­járult ahhoz, hogy a baranyamegyei közigazgatási bizottság javaslata szerint a népiskolában és ismétlő iskolákban a hevenv-fertőző kórok elleni védekezés is taníttassék. abból a célból, hogy a nép tudatlanságában rejlő azon okok, melyek ama kórok elfojtásának útját állják, megszüntet­tessenek. A tanács egyúttal ajánlja, hogy a népiskolai iskolakönyvekbe ily irányú olvasmányok vétessenek fel. Szuppán Vilmos előadó előterjesztette összefoglaló jelen­tését a kereskedelmi középiskolák és akadémiák 1892/3-ik tanévi érettségi vizsgálatairól. A tanács a beható, alapos jelentést tudomásul vette s elhatározta, hogy a közoktatás­ügyi miniszter urat felkéri, miszerint a kereskedelmi iskolai tanárok képzésének kérdését engedje tárgyalni. Fináczy Ernő előadó előterjesztése alapján a tanács hozzájárult a nevelőnő-képzés ügyében kiküldött bizottság javaslatá­hoz. E szerint a nevelőnők képzésével az alsó fokon egyes elemi iskolai tanítónő-képzők, magasabb fokon a polgári iskola tanítónő-képzők bízandó meg. Önálló nevelönö-képzöt a tanács fölöslegesnek tart. Megállapíttatott a nevelőnő képzéssel megbízott tanító-képző e részbeni szervezete s a nevelőnő képzés tantervének alapelvei. Végül a tanács tárgyalta az aradi állami- és a nagy-envedi ref. tanító­képezdéhez kiküldött iskolalátogatók jelentéseit. Kimondotta, hogy oly tanító-képzőnek, a melynek még önálló tanári­testülete sincsen s a mely nem felel meg a törvényes köve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom