Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-27 / 52. szám

nyilatkozó urak állításai közt!); de nem azért, mintha akár Buza barátomat, akár az irodalmi kör érdekeit akartam volna védelmezni, hanem egyszerűen azért (s ezt tudattam is dr. H. S. úrral!); 1. Mert B. és V. uraknak, mint semmiképen meg nem támadottaknak, nincs joguk a védelemre. 2. Mert ez a »párbaj-segédes« eljárás ellenkezik az eddigi irodalmi szokásokkal. 8. Mert ellenkezik lapunk szerkesztési törvényeivel. 4. Mert végtelen és indokolatlan háborúságra vezet. Egyidejűleg azt is igen érthetően kifejeztem, hogy maga a fordító előtt nyitva vannak lapunk hasábjai. A fordító védekezése aztán megérkezett, de, mielőtt én kinyomathattam volna s mialatt én annak szerzőjével újabb levél-váltásba bocsátkozom s őt a saját érdekében és lapunk színvonaláért vádiratának átdolgozására őszinte szívvel figyelmeztetem: az alatt Brósz és V. urak kitörnek ellenünk a te lapodban tudósokhoz illó könyvismertetés helyett egy nyílttéri nyilatkozattal a tudomány fegyvereinek csattogtatása helyett rágalmazással, piszkolódássdd . . . Hát — édes Barátom! — olvashattad lapunkból (51. sz.), hogy főmunkatársam és én dr. H. S. úrral már leszámoltunk. Ismered a tényállást magánlevelemből is, most tehát rajtad a sor, hogy a nyiltteres »szaktanár« urakat legjobb belátásod szerint érdemileg klasszifikáld. (A klasszifikaciót, azt hiszem, megtette maga a »Nyilatkozat*, melynek csak a »Nvilttér«-ben lehetett helye Szerk.) Önvédelemre vagy főmunkatársam s irodalmi körünk védelmezésére én irodalmi útonállókkal szemben nem vállalkozom. A sárospataki irodalmi körnek sokkal jobb neve van az igazi szakemberek előtt, semhogy azt két-három cinkos bemocskolhatná. Annak tisztessége és becsülete felett a kör saját törvényein kívül a tagok jó szelleme, a főiskola igazgató tanácsa és a tiszáninneni egyházkerület őrködik. Országos elismerés szól működésének tisztaságáról, törekvéseinek helyességéről. (Ezt Lapunk is több ízben kifejezte. Szerk.) Valamit én és főmunkatársam is végeztünk már a prot. egyház és tanügy érdekében; annyit okvetlenül, hogy Brósz és Vargha urakat ezúttal és ilyen esetben magunk felett biroknak el nem ismerhetjük. Sárospatak, 1894. dec. 18. Szeretettel üdvözöl őszinte barátod Badácsi György, a »Sárospataki Lapok* szerkesztője. ** Vegyes egyházi beszédek cím alatt újabb predikációs könyv jelent meg Lévay Lajos sárkeresztúri ref. lelkésztől, Lapunk régi munkatársától. A csinos kiállítású kötetben 19 egyházi beszéd van, egy adventi, egy karácsonyi, egy téli, két farsangi, egy húsvéti, egy áldozatcsütörtöki, egy bűnbánati, négy közönséges, néhány alkalmi s két gyermekistenitisztelet alkalmával elmondott beszéd. — Lévayt tartalmas, hiterős és népszerű prédikátornak ismeri közönségünk. Hiszszük, hogy vegyes egyházi beszédeiben is az a meleg és tanult lélek szólal meg, melyet eddigi prédikációiból ismerünk. Ezért, addig is, a míg behatóbban ismertetnők ezt az újabb kötetét, bizalommal ajánljuk lelkésztársaink és az érdeklődő világiak pártoló figyelmébe. A 208 nagv 8-adrét lapra terjedő kötet ára 1 frt 30 kr.. megrendelhető Budapesten, Kókai Lajos könyvkereskedésében. ** A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesület évkönyve az 1894/95 ik évre, szerkesztette Elek Lajos egyesületi jegyző XlII-ik évfolyam. Debrecen, 1894. — A tartalmas évkönyvben közölve van az egyesületi tagok névsora, a közgyűlés jegyzőkönyve, G ér esi Kálmán elnöki megnyitója, Elek Lajos jegyzői jelentése, a gyámintézet állása, Barkász Károly tanügyi szemléie, Elek Lajos jelentése az orsz. prot. tanáregyesület ügyéről. Bóczi Imre Olympiában című útirajza, Elek Lajos tanulmánya a prot. tanárok anyagi helyzetéről, az ev. ref. vallástanárok értekezlete és végül vegyes közlemények olvashatók. Az egyesület tagjainak száma 110, kiknek jó része a tagdíjak befizetésében nem nagy buzgóságot tanúsít. A gyámintézetnek 1893-ban bevétele volt a tőkésítés beszámításával 34,599 frt 40 kr., kiadása 1541 frt 91 kr., előre vitele, illetőleg tőkésítése 33,057 frt 43 kr. Ez az egyesület anyagi életének a tükre. Szellemi életéről egyfelől a fentebbi címek alatt közölt munkálatok tanúskodnak, másfelől meg az egyesületnek országos tanáregyesületté fejlesztése érdekében kifejtett törekvések. Az évkönyv cikkei között értékes dolgok Géresi megnyitója (a közgyűlés alkalmából Lapunk is közölte), Barkász tanügyi szemléje, Dóczi Olvmpiája s Elek Lajosnak a prot. tanárok anyagi helyzetéről nagy fáradsággal összeállított tanulságos kimutatása ; ez utóbbiból láthatjuk, hogy közép-és főiskoláink az elmúlt 10—12 év alatt a tanári fizetések emelése tekintetében bár sokat tettek, de azért az állam hasonló intézeteivel egy színvonalra még mindig nem emelkedtek. Tömérdek itt még a tennivaló, hogy a ref. egyház középiskolái sikeresen kiállhassák a tanügyi versenyt! Az országos tanári egyesület eszméje csak nem akar testet ölteni. Az egyetemes protestáns egyesület terve, pártolás hiányában, megbukottnak tekinthető. Most már csak egyetemes református tanáregyesületet terveznek a vezetők. Sajnos, hogy ez iránt is még mindig csekély érdeklődés mutatkozik. Az országos tanári nyugdíjintézet mellett a tiszántúli tanáregyesület gyámintézetét nem sokára meg kell szüntetni, mert az országos törvény ezt úgy rendeli. ** A Szalay—Baróti-féle >A magyar nemzet történetéből« most jelent meg a 4-ik füzet. Ebben a magyarok őstörténete folytatódik és megkezdődik a fejedelmek kora. Az illusztrációk száma és dísze e füzetben is kiváló. Két nagy műmelléklet Geiger híres rajzait, »A vérszerződés*-t és »Szvatopluk követeit Árpádnál« reprodukálja, a szövegbe nyomott illusztrációk pedig tömérdek ősmagyar fegyvert, ősmagyar lószerszámot és Ősmagyar ékszereket ábrázolnak, a vereckei szorost pedig két sikerült kép mutatja be. Ajánljuk a kitűnő vállalatot, melyben a történelem egvöntetűleg van feldolgozva, s mely már két év múlva teljesen készen lesz. Egy füzet ára 30 kr. Előfi-