Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-20 / 51. szám

síttetett segélyben, sőt a folyamodványok mindannyija. Murány, Rima-Zsaluzsány, Priboj. Filefalú, Gánóc, Kladzán, Rásbenyék, Pétermány és Feketepatak folyamodványai eddig nem tapasztalt módon ridegen lettek onnan visszautasítva. Az ok kutatására vagy épen más következtetésre távolról sincs jogunk, van azonban jogunk amaz óhajnak nyilvánítására, vajha az emelő és buzdító fejedelmi kegy továbbra is sugározna egyházunk szegényeinek mély homályába.« * Ultramontán nyájaskodás, vagy: mire nem jó a Biblia? A »Magyar Állam« f. évi dec. 16-ki számában olvassuk a következőket: »A szabadelvű körben indítványt tesznek a Magyar Állam kitiltására. Ajánljuk, hogy siessenek az indítványnyal, mert újévtől fogva a szabadelvű körnek Szent Máté ev. 7. rész 6. verse értelme szerint még pénzért sem adhatjuk többé lapunkat.« Az idézett szentirati helyen tudvalevőleg ebekről és disznókról van szó, melyeknek nem kell adni sem a szentet, sem a drágagyöngyöt. Valósággal otromba sértés lenne az idézett nyilatkozat, ha nem tudná mindenki, hogy az illető lapban absolute lehetetlen valami szentet vagy drágagyöngyöt találni. * Az országos közoktatási tanács átalakítása Ráró Eötvös L. közokt. miniszter az országos közoktatási tanácsot f. évi dec. 1-én kelt rendeletével jelen alakjában a folyó év végével megszüntette s jövőre egészen más módon kívánja szervezni. A rendelet a megváltoztatást következőleg indokolja: »A közoktatási tanács jelen szervezetével, mely még adminisztratív teendőket is utal annak munkakörébe, egyet nem érthetek; sőt annak egyes rendelkezéseit a miniszteri felelősséggel sem tartom teljesen összeegyeztethetőnek; elhatároztam ennélfogva, hogy az országos közoktatási tanácsot megszabadítom a hozzá nem illő közigazgatási teendőktől s tisztán tanácsadó testületét alakítom át.« A közoktatási tanács december 14-iki teljes ülésében a miniszter rendelkezését tudomásul véve egyhangúlag kimondta, hogy a még elintézésre váró ügyeket megfeszített munkássággal ez évben elintézi. A miniszter ama felhívására, hogy a tanács az új szervezetre nézve véleményezőleg nyilatkozzék, szinten egyhangúlag kijelentette, hogy e felhívásnak nem tehet eleget, mert az idő is rövid, meg az új szervezet irányelvei is homályosan vannak jelezve. Ha azonban a miniszter a maga szándékát részletesebben közli és bővebben kifejti, akkor a tanacs a felhívásnak készséggel eleget fog tenni. * A közép- és felsőoktatás állapota. A miniszteri jelentésnek második kötete is megjelent, a közép- és felsőoktatás 1893/94-iki állapotáról. Nemsokára részletesen ismertetjük, addig pedig kiemeljük belőle a következő főbb adatokat. A középiskolai tanulóii; száma rohamosan emelkedett, (1868-ban: 36.569, 1894-ben: 51.228), de annál kevésbbé mondható rohamosnak az iskolák szaporodása. Kevés iskola, kevés osztály, túlzsúfoltság és nagy tanárhiány! 1883-ban 103 teljes és 75 csonka középiskola volt. Azóta 24-et egészítettek ki. A felekezeti iskolák évi segélye ez idő szerint 183 ezer 458 frt s az Összes középiskolák költsége meghaladja a hat milliót. Összesen lh6 középiskola van, ebből 153 gimnázium és 33 reáliskola. Magyar tanítási nyelve volt összesen 165 középiskolának 19-nek más volt a tanítási nyelve. Gimnáziumi tanuló volt 41.873, reáliskolai 9355. Anyanyelv tekintetében 35.404 veit magyar anyanyelvű, míg a magyarul tudók száma 46.980. A felsőbb oktatásról a következő adatokat közölhetjük: A budapesti egyetemen 1893/94-ben az I. félévben volt 3772, a II-ban 3436 hallgató. Több mint a féle a hallgatóknak jogász. Tanári oklevelet nyert 42, Kolozsvárit 20. összesen 62. Kolozsvártt 614 hallgató volt az 1., 580 a II félévben. A műegyetemen 810 hallgató volt az I., 714 a II. félévben. A hittani intézetekben 1629 hallgató volt; 857 róm. kath., 162 gör. kath., 161 gör. kel., 204 helv. hitv., 136 ág. hitv., 9 unit., 100 izr. A jogakadémiákban összesen 943 hallgató volt, 59-cel több, mint tavaly. * A liptói ág. evang. egyházmegye dec. 10-én L.-Szentmiklóson Bobrovniczki László felügyelő és Kmetty János főesperes elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott. Napirend előtt Kmetty főesperes hevesen kikelt a királvlehotai ev. iskola feloszlatása, illetve államosítása ellen s törvénytelen eljárásnak mondta, hogy ezt az intézkedést az egyházmegyének be nem jelentették. Kiszeli/ Árpád kir. tanácsos s tanfelügyelő ügyes beszédben felelt a főesperes heveskedéseire s midőn egyrészt kijelentette, hogy a felekezeti iskola még eddig beszüntetve nincs, másrészt bebizonyította, hogy az államnak teljes jogában áll bárhol is iskolát nyitni. Ezután Simkovics János egyházmegyei jegyző fölállott s azt indítványozta, hogy a gyűlés minden indokolás nélkül mondja ki határozatilag, hogy a pozsonyi kerületi gyűlésre követeket nem küld. Ennek ellenében idősb Szentiványi József (götnöri). Kiszely Árpád és Vitális Péter, hivatkozva a zsinati törvény 87. szakasz 9. pontjára, azt vitatták, hogy a törvény imperativ rendelkezése folytán kell követeket küldeni s abbeli jogukat még a többséggel szemben is fentartják s kérik a kiküldendő követek megválasztását. Az ultrák erre hevesen zajongtak és azzal vádolták a magyarérzelműeket, hogy eladták az egyházat. Vitális Péter erre szemükre lobbantotta, hogy az eddigi áldatlan állapotoknak csakis ők az okai, valamint annak is, hogy a kerületek újjászervezését, ily rohamosan kellett keresztül vinni, mert ők voltak azok, a kik a tavalyi liptószentmiklósi egyházkerületi ülésen méltányosságot, igazságot lábbal tiporva törvénytelen határozatokat akartak hozni, a mi miatt akkor a gyűlést föl is kellett oszlatni. Ily viselkedésükkel az autonomiát is veszélyeztetni fogják. Ezekre az őszinte szavakra a panszlavok ropDant lármával feleltek; egyik része »ki vele* kiáltásokat hallatott; mások meg azt kiabálták, hogy »tótul beszéljen*. A zaj nőttön-nőtt; és kezdett veszedelmesen elfajulni, midőn Bobrovniczki elnök kénytelen volt törvénvadta jogánál fogva a gyűlést feloszlatni. Idősb Szentiványi Márton egyházkerületi felügyelő a gyűlésen történtek hatása alatt hír szerint Baltik Frigyes püspökhöz beadta lemondását. — Elég szomorú jelenség, hogy az egyházban ennyire előtérbe állíttatnak a nemzetiségi és politikai tekintetek ! * Kisújszállási főgimnáziumunk és egyházunk köréből következő értesítést kaptunk: E lap f. é. 48. számában »Az alföldi ref. középiskolák emelkedése« címen megjelent czikkben foglalt azon állítással szemben, hogy »a m.-túri főgimnázium tanárainak száma 15, épen annyi mint a kisújszállásié®, a dolog tárgyi érdekében konstatálom. hogy Kisújszálláson a tanszékek száma nem 15, hanem 16. Ugyanis Kisújszálláson a vallás, ének és torna kivételével a többi rendes tárgyakra 13 tanszék a vallás, ének és torna beszámításával összesen 16 tanári állás van szervezve s az csak esetleges dolog, hogy most az ének és tornatanítás egy egyén kezében van. M.-Túron az éneket és tornát két külön egyén tanítja s ügy megy a tanárok száma 15-re, a mi nem mindegy. Igy a tény az, hogy Kisújszálláson a valláson, éneken és tornán kívül a többi rendes tárgyak tanítására több van egy tanszékkel, a mire, mint a gyakorlat is igazolja, nagy szükség van úgy a tárgyak beosztása, mint a tanárok túlterhelésének elkerülése szempontjából.