Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-01 / 5. szám

lelkészi kart is meghívta,, hogy ott a sociáldemokrácia törekvései s a protestáns munkás-egyesületek teendői felett értekeznek. Erre Barwinkel superintendens s az erfurti lelkészi kar seniora egy elvi kijelentésekben gazdag s a sociáldemokrácia és prot. munkásegyesületek teendőinek határait szabatosan meghalározó átiratot küldött a gyűlés elnökéhez, a melyből a lelkészi karnak a sociáldemokráciával szemben tanúsítandó magaviseletére vonatkozólag kiemeljük a következőket: Abban egyeznek a prot. munkásegyesületek a sociáldemokráciával, hogy a társas élet viszonyai gyökeres reformokra szorulnak, de már azoknak megítélése tekintetében a két párt között igen mélyreható különbségek észlelhetők. A munkásegyesületek szivesen ismerik el azt. a mi a javulás érdekében történt, s azt is tudják, hogy sok tekintetben a mai munkás helyzete jobb a múltnál, illetve remélik a fennálló állami és nemzetgazdászati viszonyok alapján a további javulások bekövetkezését. Így oly reformpártot képeznek, mely a népnek áldást hoz, s hívei azon vannak, hogy az egyes társadalmi rendek közötli ür lehetőleg áthidaltassék. Minderről szó sincsen a sociáldemokráciában, .mely felforgatja a tényleg fennálló- állami és nemzetgazdászati életrendet, s kisebb-nagyobb mértékben ellene szegül mindazoknak a törekvéseknek, a melyek a fennálló törvény értelmében a munkásviszonyok javulását célozzák. A társasviszonyok felforgatása s a forradalom a sociáldemokrácia kitűzött célja, tehát már az álláspontra nézve is igen éles különbség van a két pártárnyalat között. Mi — úgymond Barwinkel — a munkáségyesületckkel egyetemben a ker. vallásban, a hazaszeretetben s a irón iránti hűségben látjuk népünk jólétének alaposzlopait, mely világnézet teljesen hiányzik a sociáldemokráciában. Keressük a munkásviszonyok javítását, a szegénység nyomorának enyhítését; kerüljük a gyűlöletet s prédikáljuk a békét és a szeretetet; elítélünk minden igazságtalanságot és nyomorgatást, de egyúttal tudjuk azt is, hogy mindeneknek egyenlő paradicsomi állapotáról a bűn tényleges valósága és tapasztalati nagy hatalma miatt szó sem lehet. Ott, a hol a cél s az eszközök tekintetében találkozunk. testvéri szeretetünkre a sociáldemokrácia is mindenkor számíthat. Méltók e kifejtések a megfigyelésre! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A magyar alkotmánytan és jogi ismeretek kézi könyve. Polgári és elemi tanítóképezdék növendékei és tanítók számára irta Csiky Kálmán jogtudor, a m. k. József-műegyetemen a m. közigazgatási jog nv. r. tanára. IV. javított kiadás, Budapest, 1894, ára? — A munka a közjog, valamint a magán- és büntetőjog alapelveit, a törvényhozásnak és a kormányzatnak a legfontosab intézkedéseit s ezek alapjául az intézmények történelmi alakulásának fejleményeit foglalja magában. Kézikönyvül van irva a tanítóképezdék számára, a közoktatási miniszter megbízásából. Első kiadása 1879-ben jelent meg, most pedig a IV. kiadásban bocsáttatott ki. Jó hirű, előnyösen ismert tankönyv, melyet világos és szabatos előadás, a jogi ismeretek leglényegesebb részeinek gondos kiválasztása tett közkedveltségűvé. Megelőző kiadásának megjelenésekor kifogást tettünk az egyházakat ismertető rész terminológiája ellen, mert míg a római és gör. kel. vallásnak hitközösségét mindenütt »egyház«-nak nevezte, addig a protestánsokét állandóan csak »felekezet «-nek, »hitfelekezet* -nek titulálta, már pedig a magyar közjog szerint a protestánsok is csakúgy egyházat alkotnak e hazában, mint a római katholikusok. Megnyugvással veszszúk tudomásul, hogy a mostani kiadásban ez a hiba is ki van javítva. Különben az új kiadásban lényegesebb változtatások nincsenek, de a legújabb törvények gondosan fel vannak benne dolgozva. ** Az Athenaeum »Képes Irodalomtörténetéből* megjelent a 16-ik füzet, melyben Négyesy László a XVIII. századi szépirodalom rajzát folytatja, ezúttal Amadé Lászlóról, a mult század legkiválóbb lyrikusáról szólván részletesebben. A második cikkben Takáts Sándor az iskolai drámákat ismerteti, sorba véve a csíksomlyói mysteriumokat a pálosok, jezsuiták és piaristák, iskolai színműveit, miközben számos, eddig ismeretlen adattal bővíti az irodalomtörténetnek e szakaszát. A harmadik cikkben Marczali Henrik értekezik: A magyar történeti irodalom a XVIII. században cím alatt: részletesebben szól Bél Mátyás, Bod Péter, Pray, Katona, Kollár s mások élete s tudományos működéséről. A szövegillusztrációk közt vannak arcképek (Benyák Bernát és Pálya István piarista drámaírók, Bél Mátyás és Bod Péter), kézíratok (Amadé híres katona-dalának első versszaka, Pray és Katona névaláírása) továbbá a Magyar Athenas címlapja, egy iskolai dráma díszes kézírati színlapja stb.; külön mellékletül pedig: Pázmány levele Thurzó nádorhoz hasonmásban és Koháry István arcképe. A füzetet tartalom-mutató zárja be, mert e füzettel be van fejezve a nagyszabású mü első kötete, melyhez azonban — mint a borítékon olvassuk — még több színes és fekete nyomású műmellékletet fog adni a kiadóhivatal. Szivesen hívjuk fel az irodalom barátainak figyelmét e díszmunkára, mely füzetenkint 40 krért bármely könyvárusnál megrendelhető. ** A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadásából megjelent a IV. köt. három utolsó füzete, vagyis az 58 —60. fűzet a következő mellékletekkel: A csipkeverés alapkötései II. lap, Csongrád vármegye térképe, Csónakárlócozatok, Az ember csontváza I. és II. lap, Csőrös emlősök, Cukorgyártás II. lap és a Gseeh-kódex-bői (Kinizsy Pálné imakönyve) egy igen díszes hasonmás. A szöveget 58 ábra díszíti. Minden fűzet újabb tanúságot tesz arról, hog-v a Pallas Nagy Lexikona helyes irányban halad s nekünk magyaroknak már nincs szükségünk a külföldi lexikonokra. ** A székely-udvarhelyi ev. ref. egyházközség története megalakulásától 1780-ig. Irta Zayzon Eerencz. székely-udvarhelyi ev. ref. pap, .kiadja Zayzon János, ref. koll. vallástanár. Székely-Udvarhely, 1893., nagy 8-ad 98 lap, ára 1 frt. — A munkácska, mint az előszó mutatja, összegyűjtése és megmentése akar lenni a sz.-udvarhelvi ev. ref. egyház hornályfedte múltjából a megmenthetőnek; vázlatos képe az eddig méltóképen nem ismert múltnak, melynek minden kis mozzanata tanulságos, min-