Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-20 / 51. szám

menthetők fel, ha az iskolafentartó az általa alkalmazott tanerők számára legalább is nagyobb megterheltetés nélkül annyit biztosít, mint az országos törvény. A már alkalmazásban lévő tanerőknek belépés esetén az idevágó törvények s azok analógiája értelmében számításba vehető összes szolgálataik figyelembe fognak vétetni. Több tanintézeteknél alkalmazottaknak összfizetése csak akkor jön számításba, ha ezen közös javadalom nem magasabb, mint a nagyobb fizetésű tanintézet megfelelő állásának fizetése. Kik a nyugdíjintézet kötelékébe nem tartozó tanintézetnél, vagy más végellátásra jogot nyitó hivatalba vannak alkalmazva, az országos nyugdíj- és gyámintézetbe föl nem vehetők, ha pedig máshol nincs nyugdíjjogosultságuk, csak az esetben vehetők fel, ha a gyámintézet kötelékében álló tanintézetnél teljesítik szolgálatuk nagyobb részét és alkalmazásuk az állami intézetekben szokásos mértéknek megfelelőleg állandó és rendszeres. Lakpénz, vagy ugyanegy intézet nem minden alkalmazottjaira kiterjedő személyes pótlék a végellátásnál számításba nem vehető. Az érintett törvény vázlatosan közlött intézkedéseinek előrebocsátása után a végrehajtás, illetve az országos nyugdíj- és gyámintézet megalkotása érdekében van szerencsém fölkérni a főtiszteletü Főhatóságot, hogy fenhatósága alá tartozó elől megnevezett tanintézeteknek belépése iránti közvetlen illetve a tulajdonképeni iskolafentartó elhatározását a jelen rendelet keltétől számítandó legfeljebb fél év alatt bejelenteni és a következő okmányolt adatokat bemutatni méltóztassék. 1. A belépő tanintézet nyilvánosságának igazolását és a tanintézet fennállásának biztonságát igazoló adatokat. 2. Az illető intézetnél rendszeresített tanári, illetve tanítói és tanítónői állomások számát és azon adatokat, mely állomások vannak a törvény értedében a nyugdíjintézetbe való belépésre kötelezett tanerők által betöltve s-mely állomások oly tanerők által, kikről más közrendelkezéssel van gondoskodva. A közrendelkezés módja is közlendő (pl. szerzetes rendi tag). 3. A rendszeresített állomáson alkalmazott rendes és nem óraadó vagy kisegítő s a felvételre igényt tartó tanerők keresztlevelét, képesítő s alkalmazásukra vonatkozó okmányt, összes eddigi szolgálatukra vonatkozó bizonyítványt, valamint azon egyházi, helyhatósági vagy általán közhitelességű okmányt (szabályzatot), melyre szolgálati éveik beszámíthatóságának jogosult voltát állapítják. Az ily bizonylatnak azonban a jelen rendeletet megelőző kelettel kell bírni. 4. Az általuk betöltött és rendszeres javadalmakat képező fizetésről szóló közhitelességű igazolványt, megérintésével annak, mennyi a lakpénz, a törzsfizetés és mennyi az évötödös illetve a tizedéves vagy más címen élvezett pótlék, valamint arról igazolványt is, mely időponttól kezdve gyarapodott a fizetés-előléptetés, fizetés-javítás vagy ötöd- illetve tizedéves pótlék címén. 5. Ha a javadalom egészben vagy részben természetbeli járulmányokból áll, ügy azoknak hatóságilag igazoló 10 évi átlag értéke veendő. A földilletmény tiszta jövedelme a kataszteri becsű által igazolandó. A természetbeli lakás vagy lakpénz, továbbá a személyes pótlék, annak természetét igazoló okmány által igazolandó, úgy szintén azon körülmény, nincs-e felveendő más tanintézetnél vagy hivatalnál is alkalmazva, mely utóbbi esetben kitüntetendő az is, vájjon tanári, illetve tanítói szolgálatuk megfelel-e az állami tanintézetekben rendszeresített hasonló állomások mértékének. Végül tisztelettel felkérem még a főtiszt, főhatóságot, hogy a felvételre bejelentett tanerőknek netán már meglévő nyugdíjalapokkal szemben szerzett igényeit az idézett törvény 3. §-nak zárpontja értelmében rendeztetni s egyúttal a belépő tanerőket nyilatkozatra felszólítani méltóztassék, hogy a 10. §-ban foglalt kedvezményt a tartozásoknak részletes leendő törlesztését illetőleg mily mértékben óhajtják igénybevenni. Budapest, 1894. november hó 16-án. Eötvös m k. TÁRCA. Domine quo vadis? Római emlék. Felolvastatott a Kisfaludy-társaság havi ülésén. Csodálatos sziget Idő óceánja, Mely mosolygva ringat s oly könnyen eltemet; Elharsogó árján te szépen megállván Megőrzéd bűbájos, örök szépségedet. Homok felett épülsz: három ezer évnek Iszapjából kelsz ki, tündökölve büszkén, Három világ fényét, emlékét átélted, S elborongasz annyi nagy emlék letűntén. Most lobog magasan diadalmi jelként Az egyesült haza szines lobogója, Egy nemzet imádja ezt a büszke jelvényt, Duzzadó erővel megvédi, megóvja. Hejh, de a bús romok szólnak egy világról, Mely vala csupa fény, ragyogás, szín, pompa; De míg fenn orgiák zaja lármáz, tombol, Idő alá ássa s kész a katakomba. Vértanuk csontjain íme épül sorban Diadalmas hitnek száz fényes temploma. Pogány világ fénye, hova tűnt, ő hol van? Szobrok ajkin ül csak örökös mosolya. Egy világ kirablott java, drága kincse, Minden isteneknek fényes pantheonja Tehetlen, erőtlen arra, hogy megmentse S összes ragyogása összeomlik porba. Föld alatti mélyből feltör az élő hit, Föld feletti fényből hatalom alá tűn, A világ imádta a múlót, a földit, Majd azt szeretni is, látni is csak már bűn. Légiók hatalma, máglyák lobogása, Bilincsek vasajka, börtönök lakatja, Tudomány világa, császárok palástja, Élő hit győzelmét föl nem tartóztatja. Eszmék csatatere, Róma, határodon Templom áll, a melyről megható rege szól,