Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-13 / 50. szám

támogatni az ő különválási törekvéseiket. Nem is volna érdemeit. — Budapesten a német ref. gyülekezet körében tanácsos. Az egyházi elszakadás fő indoka nem egyházkormányzati, hanem mint a jelek mutatják, első sorban nemzetiségi, a mit Jegyezgetni nem tanácsos. * Az egyházpolitikai javaslatok szentesítése dec. 10-én hozatott nyilvánosságra a képviselőházban. Wekerle miniszterelnök jelentette be a háznak, melynek többsége zajos tüntetéssel, az ellenzék némi meglepetéssel fogadta. A reform barátjai körében országszerte nagy örömet keltett a várva-várt hír. A főváros szabadelvű polgársága fáklyásmenetre készül, a vidéki tudósítások is lelkes szabadelvű tüntetésekről adnak hírt. * Vallásos összejövetelek tartásáról értesítik lapunkat Tisza-Földvárról. Hetenként kétszer tartatnak. Nagy érdeklődés nyilvánul irántuk, úgy hogy a tantermek szűkek a hallgatóság befogadására. A lelkész szokott vagy szabad előadást, vagy felolvasást tartani. — Kisújszálláson meg Gulyás Lajos tartott a napokban nagy közönség előtt nagy tetszéssel fogadott felolvasást a vallásról. — Jó eszköz ez a belmissziói érdeklődés felkeltésére és az egyházi buzgóság fokozására. Vajha minél többen felhasználnák a hitélet ébrentartására! * Szász Gerő jubileuma. Kolozsvár első papját megint jubilálták. De most nem a papot, hanem a költőt ünnepelték, ki 4-0 év óta pengeti a lantot. Megérdemli az ünnepeltetést. Temperamentumos, erőteljes költő. Mi is örömmel csatlakozunk az ünneplőkhöz azzal a kívánságunkkal. hogy még sokáig zenghessen hitet, hazát és szerelmet. Az ünnepélyről következőket jelentik Kolozsvárról. Az Erdélyi Irodalmi Társaság elnökének, Szász Gerőnek tiszteletére dec. 9-én jubileumi ünnepséget rendezett. A közönség teljesen elözönlötte a városház dísztermét, a hol gróf Kuun Géza elnök, beszéd kíséretében aranytollat adott át Szász Gerőnek. Majd Széchy Károly szép beszédben méltatta a jubiláns író munkásságát. Szász Gerő meghatottan mondott köszönetet az ünneplésért. Szabolcska Mihály ódát olvasott fel, a melyre Hegedűs István alkalmi költeménye következett, végül Kovács Gyula szavalta el nagy hatással Szász Gerő egyik hazafias költeményét. Az ünnepélyt száz terítékes lakoma követte. * Gusztáv Adolf emlékezete A nagy svéd hitbajnok emlékére hazánkban és külföldön az evangélikusok mindenféle templomi emlék-ünnepeket tartottak f. hó 9-én. A reformátusok azonban inkább csak a főiskolák körében iskolai és társadalmi ünnepeken foglalkoztak a prot. hithős emlékével és érdemeinek méltatásával. Így Budapesten a theol. és ref. ifjúsági-egyesület dec. 8-án a Lónvay-utcai főgimnázium dísztermében tartott közgyűlésén Szász Béla theol. szenior méltatta lendületes felolvasásban G. A. érdemeit. — Sárospatakon december 9 én szintén a theol. ifjúság felolvasásokkal, szavalattal és karénekekkel összekötött Gusztáv Adolf-ünnepélyt tartott. — Pápán hasonlólag szép iskolai ünnepélyt rendeztek ebből az alkalomból és alkalmi költeménynyel s emlékbeszéddel (melyet Antal Géza theol. tanár tartott) dicsőítették a hőslelkű király szintén volt Gusztáv Adolf-ünnepély. * Gyászrovat Özv. Széli Sámuelné szül. Bessenvey Anna élete 78-ik, özvegysége 23-ik évében f. évi dec. 1-én hosszas szenvedés után Erdő-Gvorokon elhunyt. Széli Farkas debreceni kir. táblai tanácselnök és Széli Ákos szegedi kir. közjegyző édes anyjukat gyászolják a derék nagyasszonyban. Béke hamvaira. — Kálmán Károly soponyai lelkipásztor s a mezőföldi egyházmegye tanácsbirája élete 77 ik, lelkipásztorsága 5t-ik évében f. évi dec. 4-én elhunyt. A hü pásztort gyülekezete és kiterjedt család gyászolja. Kálmán' Gyula ságvári lelkésztársunk édes atyját, ifj. Kutasi Ferenc lelkésztársunk pedig apósát vesztette el az elhunytban. E hó 7-én helyezték örök nyugalomra, a nagy számmal (lehettek húszan) összesereglett papoknak (köztük Koncz Imre, vértesaljai esperesnek), tanítóknak s a vidék egyéb intelligentiájának, valamint az összes híveknek megható részvéte mellett. Felette a háznál Balogh, Sándor, kálozi lelkész mondott gyászimát; a csak nem rég sikeresen átalakított templomban Tóth Károly, polgárdii lelkész prédikált 1. Pét. 5, 2—4. alapján. A sírnál a helybeli segédlelkész, Borsos István mondott az érdemes lelkipásztornak utolsó Istenhozzádot. A boldogult három derék fiút s egy férjnél levő leányt hagyott hátra. Mindhárom fiú egyházi s polgári közéletünk jelese: K. Gyula lelkész s a dunamelléki egyházkerület aljegyzője, Lajos, móori kir. járásbiró. Vincze, székesfehérvári központi főszolgabíró. Nyugodt szívvel mondhatta el azért az elfáradt pásztor s megaggott édes apa: Uram! bocsásd el szolgádat békességgel! Béke poraira! NYILTTER.* Nyilatkozat. Búza .János úr megbírálta a »^árosp. Lapok«-ban a folyó évi október 22-ikén megjelent 43-dik számban dr. Halász Sándor úr Wettstein H. után átdolgozott állat-és növénytanát, s mivel mi alólírottak ezen túlszigorú bírálatot pro domo-nak mondott kirohanásnak tartottuk, mivel nevezett bíráló úr, mint a sárospataki tankönyv kiadó érdek-szövetkezet tagja, bírálatával az említett két tankönyv elterjedését meg akarja akadályozni — bírálatát néhány észrevétellel kisértük s ezeket a »Sárospataki Lapok«-nak közlés végett meg is küldtük. A szerkesztő azonban, mivel Búza János úr a nevezett Lapoknak főmunkatársa, nem közölte észrevételeinket s ennélfogva ki kell jelentenünk, hogy ezen eljárást méltányosnak és tisztességesnek nem tarthatjuk. Miskolcz, 1894. dec. 10 én. Brősz Károly, Vargha Ferencz, szaktanárok. * E rovatban megjelenő közleményekért nem vállal felelősséget a Szerlc. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN