Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-13 / 50. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. hevület, Pipa-utca Ü3. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : llornyünszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia >órliáza), hova az elöfiz, és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési Ara : Félévre: 4 frt 50 kr f egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 90 kr. Egyesült protestáns állami theologiai fakultás. Berzeviczy Albert »Közművelődésünk ós a harmadik egyetem « című röpirata a főiskolák sok reformkérdésének során ismét felvetette a prot. theologiai fakultás állami költségen való szervezésének régebben többször szellőztetett kérdését. Mind a kérdés fontossága, mind az író kiváló egyénisége megkívánja, hogy prot. egyházi körből visszhangot adjunk a felvetett kérdésre. Berzeviczy miután nyomós okokkal kimutatja, hogy hazánkban egy harmadik egyetemre szükség van s hogy ez a harmadik egyetem nem felekezeti, hanem állami egyetem legyen: a theologiai karok kérdésének következő megoldási módját javasolja : »A budapesti egyetem meg hagyandó volna a maga római k. theologiai karával melylyel történetileg összenőtt; a míg azt a kart az állam fentartja és időről időre szükséges fejlesztéséről is gondoskodik, addig az egyetemi alapnak vagy ezen alap egy részének revindikálására irányuló törekvéseket nézetem szerint jogosítva van visszautasítani... A kolozsvári egyetemen a jelenlegi négy kar mellé ötödiknek egy egyesült"állami protestáns theologiai fakultás volna felállítandó. Az ilyen egyesítés alig hiszem, hogy elvi akadályokba ütközzék. Ilyet tervezett b. Eötvös J. is, és ilyen egyesített fakultás eszméje szóba jölt protestáns egyházirodalmi téren már a debreceni egyetemmel kapcsolatban is. Azt hiszem, elegendő volna a két evangélikus hitfelekezet szerint a dogmatika és liturgika számára különkülön tanszékeket állítani, a többi közös lehetne. Egy ily prot. hittani karnak épen Kolozsvártt való felállítása teljesen megfelelne ama fontos szerep hagyományainak, melyet Erdély a magyar protestantizmus történetében vitt, s egy új, nevezetes vonzerőt kölcsönözne a kolozsvári egyetemnek, annak bizonyos tekintetben az egész országra szóló speciális jelentőséget adna. Ez az intézkedés elérhetővé tenné — az egyetemi rendszer minden sérelme s minden bonyodalom nélkül.— azt a célt, a melynek érdekében az erdélyi ev. ref. egyház már tárgyalásokat kezdeményezett a kormánvnyal s megoldhatná azt a feladatot is, a mely a debreceni felekezeti egyetem tervének egyik legfőbb indító oka volt. Meg kell jegyeznem, hogy részemről a megoldás e módját tartom egyedül lehetségesnek ama cél megvalósítására, miszerint a Kolozsvárott most felállított ev. ref. hittani akadémia az ottani egyetemmel ^kapcsolatba hozzassék« ; ez az akadémia t. i. beolvasztható volna az egyetemi karba, az egyház részére olyan jogok tartatván fenn, a minőket b. Eötvös 1870-iki törvényjavaslata szánt a felekezeteknek íme ez Berzeviczy terve az állami protestáns theologiai fakultásra vonatkozólag. Az állami protestáns theologiai kar kérdésének egész kis története van mind állami, mind egyházi részről. Az állam részéről báró Eötvös J. 1870-iki egyetemi törvényjavaslatában az akkor egyetlen egyetemen (a kolozsvári 1873-ban állíttatott fel) valamennyi bevett hitfelekezet számára (az unitáriusok kivételével) hittani kart tervezett, a protestánsokét közösen, a két evangélikus egyház számára, oly módon, mint ezt Berzeviczy is kontemplálja. Trefort Ágoston 1873-iki törvénye azonban, melylyel a kolozsvári egyetem szerveztetett, a hittani karokat elvben eltörölte, a budapesti római kath. fakultást is csak átmenetileg hagyta meg, protestáns theol. fakultásról hallani sem akart, mert az ő franciapápista észjárása szerint »a theologia nem tudománya. A hetvenes évek óta hazánkban uralkodó áramlat a theologiai fakultásoknak nem kedvezett. Az 1883-iki egyetemi ankét alkalmával a theologiai karok kérdése függőben hagyatott, bár néhányan s közöttük különösen Lánczy Gyula nagyon nyomatékos indokokat hoztak fel mellette. Berzeviczy azonban mind az illető egyházakra, mind az államra nézve előnyösnek és célszerűnek tartja, hogy »a papnövendékeknek legalább egy része egyetemi theologiai karon kópeztessékff, s ezen kiképeztetése alatt bizonyos mórtékben más tudományszakokkal is foglalkozhassék s »tanulmányai befejeztével a theologiai