Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-29 / 48. szám

Kassa is a versenyző városok sorába l^p. A képviselőház közoktatási bizottsága 1885-ben ankétet tart ez ügyben, s itt meghívott szakértők többségének véleményével kimondatott, hogy részint a budapesti egyetem túltömöttsége. részint az ország általános kulturális érdekei szempontjából szükséges egy harmadik egyetem létesítése, mely jogi bölcsészeti, természettudományi és orvostani karokból szervezendő. A theologiai kar kérdése egyelőre függőben hagyandó. A jogakadémiák jelenlegi helyzetükben változatlanul meg nem hagyhatók. A terv azonban részint pénzügyi okokból, részint Trefort utódának gróf Csáky Albinnak következetes ellenzésén hajótörést szenvedett. E közben az 1892-ik évi ref. zsinatban felmerült a Debrecenben felállítandó egyetem eszméje minek megvalósítására gyűjtés indíttatott. A millenáris lervezesek rendén 1893-ban Szeged és Pozsony régebbi törekvésöket felújítva újabb felterjesztésekkel és ajánlatokkal csinálgattak hangulatot a harmadik egyetem mellett az ország kormányánál és képviselőházában. Eötvös b. azonban, ép úgy, mint hivatali elődje, most még korainak tartja a harmadik egyetemet. Ez a kérdés múltja és jelen állása. A harmadik egyetem szükségességét szerző az eddigi ferde nézpontok (budapesti egyetemünk túlnépessége. a versengő városok lokális érdeke stb.) helyett először azon általános kulturális szempont alá helyezi, hogy Magyarország egyetemek dolgában a^ összes művelt európai államok között leghátul áll. Statisztice kimutatja, hogy míg Svájcban egy fél millió, Belgiumban. Hollandiában, Dániában. Svédországban és Norvégiában másfél millió lakosra, Olaszországban és Németországban harmadfélre, Ausztriában negyedfélre, Franciaországban és Angolországban négy és egynegyed millióra, Portugalliában négy és háromnegyed millióra s így a külföldön átlag harmadfél millió lakosra esik egy egyetem: addig Magyarországon (Horvátország nélkül) nyolcadfél millió lakosra jut egy egyetem, a mi a felsorolt európai államok átlagszámát háromszorosan haladja túl. vagyis az a helyzet, hogy Magyarország egyetemek dolgában a legrosszabbúl ellátott ország Európa műveltebb államai között. A tudományos kultura általános szempontja mellett a nemzeti tekintet is sürgeti egy harmadik egyetem felállítását. Helyesen mondja a szerző: ^Nemzetünk szellemi életének színvonalát emelni*, szellemi erőit gyarapítani s azokat nagy alkotásokra ösztönözni és képesíteni: ezt a feladatot tartom én a magyar nemzeti politika legfőbb céljának is«. (28. 1) A nemzet szellemi erősítésére pedig szerző sokkal alkalmasabbnak tartja a Németországon szokásos egyetemi, mint a Franciaországban otthonos szakiskolai rendszert. Ezért a mi tudományos életünk fejlesztését szerző attól várja, ha egy új, »hatalmas tűzhelyet létesítünk a tanulmány, buvárlat és értelmi haladás számára mint a hogy Guizot az egyetemeket nevezte. Maga Franciaország is közeledik az egyetemi rendszerhez, mert belátja, hogy a különböző szakoknak nagyobb főiskolákba csoportosítását, a tudományok kölcsöntartása, meg a tudós képzésnek és a gyakorlati szakképzésnek szükségképi egyesítése megköveteli. Nálunk túlságosan sok a jogi iskola és kevés az orvosi kar, minek folytán a jogászokhoz képest nagyon csekély az orvosnövendékek száma. A pénzügyi szempont a létesítésnek nem képezheti föltétlen akadályát, mert hisz egyetemi célokra aránylag nagyon keveset költ a magyar állam. Jellegre nézve állami és nem felekezeti egyeteme1

sürget a szerző. A felekezeti egyetem eszméjéről azt tartja, hogy az nem szerencsés csillagzat alatt született. Elismeri, hazánkban a prot egyházaknak törvényes joguk van egyetem fölállítására, de e jog érvényesítésére törvényhozási intézkedést lát okvetlenül szükségesnek; sőt azt tartja, hogy a törvényhozásnak az egyetemek, esetleg az egész felsőbb oktatás ügyét általános törvénynyel kell szabályoznia. Azt is elismeri, hogy a papság magasabb kiképzése s esetleg doktori fokozattal való való felruházása és tanárok képzése szempontjából a debreceni egyetem fölállítása a ref. egyházra nézve felekezeti érdekből indokolt, de kérdésbe teszi, hogy »vájjon a hazai tanügynek, a tudomány érdekének, a nemzeti érdekeknek jó szolgálatot teszünk-e azzal, ha a felekezetek egy soha sem tagadott, de eddig talán nem ok nélkül igénybe nem vett jogának buzgó érvényesítésével a felekezeti oktatást s tehát vele mindenesetre a felekezeti szellemet is egy oly térre visz szűk be, a hová az eddig hazánkban befogadva nem volt: az egyetemi oktatás terére« ? Politikai szempontból sem helyes a felekezeti egyetem eszméje. A protestáns egyetemet biztosan követni fogja a római katli. egyetem, s bizonyára a gör. keleti egyháztól sem lehetne megtagadni, ha kívánná, a saját felekezeti egyeteme felállítását. »Kivánatos-e tudományos szempontból, kérdi a szerző, kivánatos-e politikai szempontból, hogy ebben a nemzetiségileg, társadalmilag úgy is annyira széttagolt, politikailag még eléggé ösze nem forrt országban immár a tudományba is belevitessék a felekezeti s előbb-utóbb a nemzetiségi partikularizmus ? Hogy akkor, a mikor minden jel a vallásosság hanyatlására s csak a felekezeti szellem erősbödésére mutat, akkor még egyetemek alakjában is újabb várak építtessenek a felekezeti szellem s vele a széthúzó törekvések, a szellemi elkülönülés, az inkább hatalmi érdekekért, mint tudományos igazságokért vivott meddő szellemi harc számára?* (79. 1.) Ezért azt ajánlja a debreceni egyetem tervezőinek, hogy fontolják meg: »vajjon nem volna-e jobb jelenlegi főiskolájuk keretében maradva, jogakadémiájuk fejlesztése mellett esetleg a filozófiai szakok számára is egy akadémiát létesíteni, mely tanárjelöltjeiket néhány éven át képezhetné ? vagy valamelyik egyetem mellett egy intertust állítani fel tanárjelöltjeik számárai

a hol egyházi felügyelet és vezetés alatt állhatnának* ? (80 1.) A harmadik állami egyetem székhely-kérdésében szerző Pozsony, Szeged, Kassa, Debrecen városok között Pozsonynak ad elsőséget. Szerinte a harmadik egyetem Pozsonyba volna felállítandó, Szegednek egy második műegyetemet szán, Debrebrecen részére a filozófiai kar felállítását javasolja.