Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-22 / 47. szám

KÜLFÖLD. Külföldi apróságok. Froude J. A. angol történetíró, korunk egyik legnagyobb történetirója. 1892 óta az oxfordi egyetem tanára, a napokban elhunyt. 1818-ban született, atyja anglikán lelkész volt, maga is fölszentelt, s néhány évig (1844—18) működő lelkész| volt; de egyháza hitével meghasonlott, a papság köréből kilépett és irodalmi tanulmányoknak, különösen a történetírásnak szentelte életét. Legnagyobb és leghíresebb munkája »The history of England, from the fali of Wolsey to the death of Elisabeth«, mely egyszersmind az angol reformáció története is. Másik nagy munkája Carlyle életrajza 1852—82 négy vaskos kötetben. Gyönyörű élet- és jellemrajzokat írt továbbá Bunyan, Caesar, Lord- Beaconsfield s Erasmusról. Vegyes tárgyű kisebb tanulmányai (Short studies on great subjects) valódi mesterművei az angol essay-irodalomnak. »Froude nagy stiliszta; mestere a nyelvnek, az előadásnak, mely leköt, elvarázsol. . . Erkölcsi felfogásában — írja B. F. a Századok legutóbbi füzetében — Carlyle tanítványa; ő is nagy tisztelője az »erős emberek«-nek s a kormányzás terén az erőnek az apostola. Egyénisége is erős, kiváló és határozott, de másnemű, mint Carlyle-é; ennek gazdag, néhol csudálatos és groteszk humorát Froude-nál a bölcsész nyugodtsága, de egyszersmind az ítélő biró kérlelhetlensége s az analizáló ész finomsága helyettesítik. Hatásos előadás tekintetében Macaulayval is szokták összehasonlítani, de ennél mélyebb, filozófiaibb«. Nyelvünkön mi csak a »Skót reformációról* irott tanulmányát ismerjük B. F. fordításában, de ez a kis füzet »tanítás tekintetében fölér néhány kötet könyvvel; a kálvinizmus lényegét roppant erejével és gyenge oldalaival sehol oly tisztán, szabatosan, szépen kifejtve nem olvastuk, mint az ő tanulmányában*. Európa nemzetiségi viszonyai. Európa lakossága 378 millió, melyből Nyugot-Európára esik 268 és fél millió, Kelet-Európára (Oroszország, Lengyelország és Finnország) 104 és fél millió. E népesség nyelv és nemzetiség szerint következőképen oszlik meg: I. Germán. 118 millió a következő nemzetekkel: 1. német 63 miliő, 2. angol 36 millió, 3. holland, flamand és fries 8 és fél millió, 4. svéd 5 millió, dán 2 és fél millió, norvég 2 millió, normán Izlandban, a farői szigeteken és Shetland szigeten 150 ezer. vagyis a skandinávok együttesen mintegy 9 és fél millióra rúgnak. 11. Szláv. 113 millió a következő nemzetekkel: 1. orosz 79 millió, ebből ukrajinai vagy kisorosz, ruthén és fehér orosz 28 millió, 2. lengyel 14 millió, 3. cseh és tót 7 és fél millió, 4. szerb és horvát 7 millió, 5 bolgár 4 millió, 6. szlovén 1 és fél millió, 7. lusic vagy vend Alsó- és Felső-Lauschitzban 130 ezer. III. Román. 104 millió a következő nemzetekkel: 1. francia 40 millió, ebből provencal 11 millió, 2. olasz 32 millió, 3. spanyol 17 millió, 4. oláh 8 millió, 5. portugál 5 millió, 6. rétoromán. rumans vagy ladin Tirolban és Graubündenben 65 ezer. IV. Uraltáji. 19 millió és pedig: 1. magyar 8 millió, 2. török-tatár 5 és fél millió, 3. finn 3 és fél millió, 4. ugor 2 millió, és pedig: mordvin 1 millió 200 ezer, zűrjén, permi és votják 510 ezer. cseremisz 280 ezer, lap 29 ezer, vogul 2 ezer (a szibériakat ide nem számítva), 5. kaltnuk 130 ezer, 6. szamojéd 5 ezer. V. Sémita 5 és egynegyed millió, nevezetesen: 1. zsidó 5 millió, 2. arab Málta- és Krétaszigetén, Spanyol- és Törökországban 2E0 ezer. VI. Lett-litván. 4 és egynegyed millió és pedig: 1. litván 2 millió, VII. Görög. 3 és fél millió. VIII. Kelta. 3 és egynegyed millió, 2. kimmer vagy walesi 1 millió, 3. ir vagy ersz 700 ezer, 4. skót vagy gael 240 ezer, 5. maux 10 ezer. IX. Albán. 1 és fél millió. X. Asiota. 1 millió úgynevezett cigány 600 ezer. 2. örmény 400 ezer. 3. perzsa szétszórva Oroszországban 50 ezer. Xf. Baszk 620 ezer. XII. Cserkesz 100 ezer. Protestáns szerzetesek. Az angol »high church* mintájára alakult episkopális reformátusok közt, New-Yorkban minap a második protestáns szerzetesrend keltezett, a melynek alapszabályait Potter new-yorki püspök már jóvá is hagyta. Az új szerzet alapitója Hűssel Whitcomb, a ki nem régen fejezte be theologiai tanulmányait. Az általa alapított szerzet tagjai szintén leteszik a hármas szerzetesi fogadalmat s működésűk köre főként a vasárnapi iskolákat látogató gyermekek vallásos oktatására terjed ki. Az új szerzet tagjai »az egyház testvérei* nevet viselik, hosszú, barna szerzetesi ruhájok van, a melynek a hátát fehér kereszt ékesíti. A fogadalom öt évre szól s azontúl minden évben megújítandó. Az alapító még fiatal ember, alig 29 éves. Bostpoban született, a honnan kivándorolt Angliába és az oxfordi egyetemen elvégezte a jogi tanumányokat. Szembaja miatt nem folytathatta a hivatását, miért is üzleti vállalatokba bocsátkozott. Azonban így sem tudott boldogulni. Beiratkozott, theologusnak, végighallgatta e tanfolyamot s most szerzetrendet alapított. Amerikában tehát jelenleg két protestáns szerzet működik : a Whitcombé és a »nazarethi testvérek* szerzete, a melyet 1866-ban alapítottak. IRODALOM. ** 'Encyclopaedisches Handbuch der Paedagogik«. Ily cím alatt W. Ii<in jénai tanár szerkesztésében egy nagyszabású paedagogiai munka jelenik meg, a mely nagyon megérdemli, hogy a paedagogusok figyelmükre méltassák. Németországnak több számot tevő tanügyi férfia sorakozott a jóhirű paedagogus, Bein mellé, hogy a monumentális, a maga nemében páratlan munkát megalkossák. Csak egynehány nevet itt a hosszú névsorból: Ackerrnann — Eisenach; dr. Baginsky — Berlin; dr. Barth — Lipcse; Bauer — Eisenach; dr. Baumgarten — Kiel; dr. Capesius — Nagy-Szeben; dr. Dilthey — Berlin: Fechner — Berlin ; dr. Gártner — Jéna; dr. Grimm —Berlin; dr. Güdemann—Bécs; dr. Günther — München; dr. Hannak—Bécs: dr. Hochegger — Czernovitz; dr. Jodl Prága; dr. Knoke — Göttingen; dr. Lange — Königsberg; dr. Lazarus—Berlin; dr. Menge— Halle; dr. Morres — Brassó; dr. Paulsen — Berlin ; dr. Schiller — Giessen ; dr. Strack—Berlin: dr. Vogt—Bécs; dr. Ziegler—Strassburg. — Mint a munka címéből is kitűnik, az encyelopaediu egyes teljesen befejezett ismertetéseket, értekezleteket foglal magában, a főtartalom szerint betűrendbe állítva, úgy hogy