Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-08 / 45. szám

népszerűsítésére központi és vidéki tagjaiból 3—3 évenkint 30 tagú igazgató-választmányt, továbbá elnököt, helyettes elnököt, titkárt és jegyzőt választ. 9. §. Az értekezlet, mint kizárólag egyházi egyesület, a dunamelléki egyházkerület felügyelete és védelme alatt áll. szervezeti szabályzatát is ez erősiti meg. Most aztán választásra került a sor. Szász Károly püspök indítványára a tisztikar közfelkiáltással egyhangúlag. következőkép alakíttatott meg. Elnök: Szilassy Aladár, h. elnök Baksay Sándor, titkár Szőts Farkas, jegyző Hamar István. Az igazgató-választmányba titkos szavazással beválasztattak : a) A központból: Adám András, Csiky Kálmán, Darányi Ignácz, György Endre, Hegedűs Sándor, Hegedűs István, Kasics Péter, Kenessey Héla, Kiss Áron, Komáromi Lajos, Papp Károly, Petri Elek, Szabó Aladár, Szász Károly, gróf Tisza Lajos, Vécsey Tamás. b) A vidékről: Alsó-baranya-bácsi traktusból' Keck Zsigmond, Wenetianer Sándor. Felső-Baranyaiból: Dányi Gábor, Morvay Ferencz. Kecskemétiből: Szánthó Elek, Mészáros János. Külső-Somogyiból: Décsey Lajos, Kálmán Gyula. Pestiből: gr. Ráday Gedeon, György László. Soltiból : Tóth Gábor, Hajós József. Tolnaiból: Kecskeméthy István, ifj. Eötvös Károly. Vértesaljaiból: Koncz Imre, Lévay Lajos. Miután Szilassy Aladár elnök a tisztikar nevében megköszönte a bizalmat, az értekezlet az indítványok tárgyalására tért át. Wenetianer Sándor indítványozta, hogy az értekezlet alakítson belmissziói egyesületet és gondoskodjék belmiszszionáriusok és evangélisták képzéséről és kiküldéséről.— Kiadatott a választmánynak. Kálmán Gyula indítványozza, hogy a mai ülésen tartott felolvasás, a gyűlés naplója, az alapszabályzat stb. »Évkönyv« alakjában kinyomassák. — Elfogadtatott és végrehajtása az igazgató-választmányra bízatott. Ezzel kapcsolatban. Szász Károly indítványozza, hogy a nyomtatás és terjesztés költségeire a tagok az alapszabály értelmében önkéntes adománynyal járuljanak; maga részéről az értekezlet költségeire 10 frt évi járulékot fölajánl. — Elfogadtatott s a tagok között e célra mindjárt 100 frt gyűlt össze. (Az adomány részletes kimutatása a nem sokára megjelenő Évkönyvben fog közöltetni. Szerk) A tárgysorozat kimeríttetvén, a közönség énekével (Tebenned bíztunk) és Petri Elek theol. tanár kenetes imájával a dunamellékiek első kerületi egyházi értekezlete bezáratott. Dr. Busticus. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Második nap. 1894. okt. 29-én. Kovács Albert aljegyző referál a miniszteri rendeletekről és hatósági átiratokról: A vallás- és közoktatásügyi miniszter tudatj a az egyházkerülettel, hogy az iparos- és kereskedő-tanonc, valamint a közép kereskedelmi iskolákban a hit- és erkölcstan tanítása heti egy órán kötelezővé tétetvén, gondoskodjék az egyházkerület, hogy a saját körében intézkedjék e rendelet végrehajtása iránt. A közgyűlés határozata: Utasíttatnak az illető egyházközségek, hogy e rendelet végrehajtásáról a saját körükben intézkedjenek. A kereskedelmi m. kir. miniszter értesíti az egyházkerületet, hogy a fenhatósága alatt álló ipari szakiskolákban, hol a gyakorlati tanítás elméletivel is össze van kötve, már az 1894/95. tanévben heti egy órán a hit-és erkölcstanítást kötelezővé tette. Azok az egyházközségek, melyek területén ilyen iskolák vannak, e miniszteri átirat végrehajtására utasíttatnak. Báró Eötvös Loránd értesíti kerületünket, hogy őt ő császári és apostoli királyi felsége vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. A közgyűlés örömmel veszi tudomásul a kinevezést és az elnökséget megbízza, hogy üdvözölje a kerület részéről a minisztert. A kereskedelmi miniszter átiratában hívja fél egyházi hatóságaink figyelmét, hogy sokszor előfordul, hogy a hivatalos leveleket a hatóságok rosszminőségü levélborítékba teszik, s azok szállítás közben elromolván, a küldemény is megsérül. Felhívja tehát kerületünket, hogy hivatalos levelezéseinél erős minőségű levélborítékokat használjon, s azok 35 cm.-nél hosszabbak és 19 cm.-nél szélesebbek nem lehetnek. A mennyiben pedig küldeményeik ennél nagyobb méretűek volnának, azokat kemény papírba, szükség esetén vászonba is csomagolván, postai csomag gyanánt adják fel. Közöltetik az egyházi hatóságokkal. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a lelkészi és segédlelkészi javadalmak kimutatását kéri abból a célból, hogy a hol a lelkészi javadalmak nem elégségesek, egyetértve az egyházi hatóságokkal, állam-segély útján tegye lehetségessé a lelkészek tisztességes megélhetését. Ezek az adatok a egyházközségek épen most készített leltárából közöltetni fognak az illető miniszterrel. Figyelmezteti a miniszter az anyakönyvvezető lelkészeket a családi értesítőknek bélyeggel való ellátása ügyében 1890. május 13-án 18,818. szám alatt és 1891. október 16-án 46,808. szám alatt kelt intézményekre. Felhívja egyszersmind az illető lelkészeket, hogy a családi értesítő kiállításának céljait is vezessék reá, s ha esetleg a cél nem neveztetik meg, azt is írják reá. Tudomás vétel és alkalmazkodás végett közöltetik a lelkészi hivatalokkal. Kovács Albert előadó jelentése szerint a közgyűlés a segédlelkészek sorába bekebelezi a következőket: Urbán Dezső záhonyi s.-lelkészt, Balcsay Árpádot, Erdélyi Andrást, Kiss Zsigmondot, Horváth Józsefet, Kovács Ferencet, Kovács Emilt, Dézsi Lajost és Beör Kálmánt. Ugyancsak Kovács Albert előadó referálása szerint ajánlja a közgyűlés az egyházközségek figyelmébe DicsŐffy József debreceni lelkész »Evangéliumi elmélkedések« című munkáját, továbbá a Hornyánszky cég kiadásában megjelent következő műveket: Kenessey Béla: »A biblia női alakjai*, Szabó Aladár: »Lelkiharmat*, valamint Jámbor Lajos »Jézus élete«, megannyi a lélek épülésére szolgáló munkát. Napirend szerint a tanügyi bizottságok jelentése következett. Kenessey Béla a theologiai választmány jelentését terjeszti elő. Felolvassa Petri Elek volt theologiai igazgatónak a budapesti ref. theologiának 1893/94. évi állapotáról szóló részlet jelentését. Előterjeszti, hogy Márton Lajos ref. s.-lelkész folyamodott a theologiai magán tanári vizsga