Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-01 / 44. szám

tanárok közt igen kevesen vannak, a kik a modern nyelvekben magasabb képzést nyertek. A kultuszminiszter az ösztöndíjakra előirányzott összegek felhasználásával szándékozik e bajon segíteni s erre a leghathatósabb módnak tartja a külföldre küldést. — A kolozsvári egyetemet illetőleg szóbakerült, hogy a Karolina-kórházat a hozzátartozó alappal együtt a belügyi tárcától egészen a közoktatásügyi tárcához tegyék át s az egyetemen is az orvosi tananyag körét kiterjeszszék, valamint lehetőleg segítsenek azon a bajon, hogy a magyarországi orvosok nagy része Bécsben szerzi kiképeztetését. Hangsúlyozták a műegyetem épületeinek elégtelenségét s maga a miniszter kijelentette, hogy e kérdés sürgősen megoldandó, de e tekintetben majd egységes tervezetet dolgoznak ki, s azt a törvényhozás elé terjesztik. — A kötelező doktorátus eltörlésére vonatkozó törvényjavaslat felemlíttetvén, a kultuszminiszter kijelenti, hogy azon némi változtatásokat vél szükségesnek s a javaslatot módosított alakjában fogja a képviselőház elé terjeszteni. Szóba került az összes középiskolák államosítása s míg az megtörténnék, gondoskodjék a kormány, hogy minden iskolán a tanítás nyelve s szelleme magyar legyen. A miniszter szerint a felekezeti iskolák is teljesen megfelelhetnek feladatuknak, ha a szükséges erők rendelkezésükre állanak, a mi pedig az iskolákban a magyar nyelvet s szellemet illeti, arra a kormánynak mindenkor gondja lesz. — A felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezésénél a bizottság Hegedűs Sándor és Darányi ignác felszólalására az előirányzatban felvett összegnél nagyobbat szavazott meg. a mennyiben a felekezeti iskolák segélyezésre elvállalt kötelezettségeknek megfelelően az előirányzatot 23,000 frttal felernelendőnek határozta. Az átmeneti kiadások tételénél a felekezeti középiskolai befektetésekre előirányzott összeg 24 ezer frttal felemeltetvén, a tárca költségvetésének többi tételét ezek közt az egyházi segélyeket is változatlanul elfogadta a bizottság. * Debreceni egyházunk köréből. A debreceni ev. ref. egyház okt. hó 21-én tartott presbyteri ülésében állította ki azon árvatartó-alap alapítólevelét, mely eddig a város kezelése alatt állott s legújabban — belügyminiszteri rendelet folytán — a prot. egyházaknak átadatott. Ez alap még 1892. végén — mint már említettük — 292,064 frt 99 krt és 21 hold 750 0)1 földbirtokot tett ki, mely lélekszám szerint osztatik meg a két prot. egyház között. Ez alapot az ev. ref. egyház külön alapítványként kezelteti, jövedelmét debreceni illetőségű ev. ref. vallású árvák tartására, nevelésére és segélyezésére fordítja s róla évenként Debrecen város útján szabályszerű számadást terjeszt fel a belügyminiszterhez. A debreceni nagy és kis templom ellopott orgonasípjainak pótlásával az egyház Angszter, pécsi orgonaépítőt bízta meg s nevezett célra 2000 frtot engedélyezett. Furcsa eset volt az orgonák sípjainak eltűnése és jókora pénzébe is kerül az eklézsiának, a mely gondoskodni kiván róla, hogy jövendőre hasonló meglepetéseknek ne legyen kitéve. * A debreceni kollégium tanárai körében igen üdvös mozgalom indult meg külön ifjúsági istenitiszteletek tartása ügyében. Tudvalevő, hogy a nagy oratóriumban minden vasárnap d. e. tart istenitiszteletet a kollégiumi itjúság, de ott csak trémázó ifjú theologusok próbálgatásait lehet látni és hallani s így az egész istenitisztelet nem más, mint a theol. önképzőkör gyakorló iskolája, a minek szánva is van. Az ifjúsági istenitiszteletek célja más: a növendékek vallásos lelkületére hatni s azokat bensőleg építeni. Az istenitisztelet valamennyi tanszak tanárainak jelenlétében az összes kollégiumi ifjúságra ki leend terjesztve és már legközelébb kezdetét veszi. Üdvözöljük! — A jogakadémiai tanári kar kiegészítése, illetve a jogi tanszakon a hetedik és nyolcadik halaszthatatlanul szükséges tanári székek felállítása ügyében, a tiszántúli egyházkerület legközelébb hozott határozata értelmében, Kis Aron püspök és Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző e hó 23-án terjesztették be a kérvényt Debrecen városához, mely — mint tudjuk — 1892. szept. 29-én két jogi és két bölcsészeti tanszékre összesen 200 ezer forintot ajánlott fel. A benyújtott petíció a nemes város nagylelkű ajánlatának felét 100 ezer forintot kér a jövő 1895-ik évtől folyóvá tétetni. Ez kétségenkívül meg is történik s így a jövő évben a két új jogi tanszék felállítása teljesedésbe megy. Pályázat. ' A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a büntetőjog, jogbölcsészet és bölcsészeti erkölcstan tanszéke megüresedvén, e tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. A tanszék javadalmazása Kecskemét trvh. városházi pénztárából fizetett 1200 frt törzsfizetés, 200 frt lakbér és a 6-ik szolgálati évtől a 30-ik szolgálati évig terjedőleg a törzsfizetés 5%-át képező s 300 frtig emelkedő ötödéves korpótlék, valamint a tandíjakból és vizsgadíjakból egy rendes tanárt megillető osztalék; a megválasztott tanár ezen felül a véglegesítéstől számítva jogosult tagja a felekezeti tanárok országos nyugdíjintézetnek. Pályázhatnak mindazok, a kik egyetemi magántanári képesítettséggel bírnak, vagy oly jogtudorok, a kik bár ily képesítettséggel nem bírnak is, de egy évi határidőn belől a tanszék valamelyik főtárgyából annak megszerzésére magukat kötelezik; ellenkező esetben állásukban véglegesíttetni nem fognak. A megüresedett tanszéket Kecskemét város törvényhatósági bizottsági közgyűlése választás útján tölti be. A megválasztott tanár köteles lesz tanszékét 1895. február 1-én elfoglalni s ez időtől kezdve összes javadalmainak élvezetébe lép, de csak egy évi próbaidő, illetőleg a magántanári képesítés megszerzése után fog véglegesíttetni. Pályázni kívánók eddigi tanulmányaikat, minősítésüket, esetleges hivatali alkalmaztatásukat és rövid életrajzukat feltüntető pályázati kérvényüket —;

és pedig ha közszolgálatban állanak, közvetlen felettes hatóságuk útján — f. évi december hó 1-éig alólírotthoz, mint a jogakadémiai igazgató-tanács elnökéhez nyújtsák be. Kecskeméten, 1894. október hó 23-án. Dr. Szeless József\ a jogakadémiai igazgató-tanács 1—3 elnöke. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.