Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-01 / 44. szám

ajándékozott, hálás köszönettel fogadta s egyszersmind hivatalokodásának 10-ik évfordulója alkalmából meleg ovációban részesítette szeretett püspökét a közgyűlés. Még a bizottságok üléseinek ideje határoztatott meg, mely után a gyűlés tárgyalásainak folytatását hétfőre halasztotta. Sz. B. Az egyetemes gyámintézetről. (Folytatás és vége.) E négy külön intézmény négy felől adja a segélyt, de mindenünnen csak cseppeket. — Innen is — onnan is 10—30 — 60 frtot. Ez mind a tiszáninneni egyházkerület papságáé, de tény, hogy tisztességes segélyt így nem ád. — Egyesítve a jövedelmeket, egy célra, egyetemes intézkedés mellett, a nélkül, hogy valakinek joga megsértetnék, — a leg­szebb eredményt lehet vele elérni. Hogy ezen gyámintézetek eddig nem egyenlően mű­ködtek ; hogy egyik részvényekre alapítva, 1, 2, 4, 6 frtos befizetések után, különböző osztalékot nyújtott; hogy egyik különböző befizetések mellett is, egyenlő arányban segé­lyezett ; másik csak az özvegyeket s ismét másik az árvá­kat is külön segélyezte: ez mind igaz. De ezen eltéréseket nem nehéz eloszlatni. — Ha egy solti pap például, részvényei alapján, jogot szerzett 200 frt gyámsegélyre s neki ezen 200 frtot; annak pedig, ki csak 100, 150 frtra szerzett jogot: annak ezt az egye­temes intézet biztosítja s kiadását eszközli: akkor aman­nak fájhat-e, hogy íme ez is, mint ő, az általa biztosított összeget, kapja meg az intézettől? És ez, csak a jelen nemzedékre nézve lenne így. — Mi, az alsószabolcsi egyházmegyében, már egy évtized óta 300 frt özvegyi segélyt adtunk ki s 40 ezer frt tő­kénket adjuk az egyetemes intézetnek: kétségkívül kell, hogy ettől többet kapjunk, mint a csak alig 12 ezer írttal belépő máramaros-ugocsai lelkészek. — Ezek is viszont fizetésüknek több mint 50%-át adván át, mintegy belépti díjul: mindenesetre többet kell hogy kapjanak, mint azok fognak kapni egyelőre, kik csak 10%-os belépti díjjal szerzik meg a jogot a jövőre. A jövedelem gyarapítás érdekében szólunk, a teljes központosított kezelés ellen. — Szükség sincs rá, drága is. — A közalapból eddig s ezután tőkésítendő összeget, az évi jövedelemből esedékes hányadot, kezelje az egye­temes intézet a központban s ebből egészítse ki azon egyházmegyék szükségletét, hol az évi bevétel, a kiadást nem fedezi. — Az eddigi tőkéket, valamint a befolyó tag­díjakat is, kezeljék úgy mint eddig, az egyházmegyék s kerületek. — Számadásaikkal, költségelőirányzataikkal, nem lesz több baj, mint a közalapnál előfordul, de a jöve­delem 33°/0 -al biztosan nagyobb. E felfogásunk mellett utalunk különben, a m. kir. pénzügyigazgatóságokra, melyek az adókat, illetékeket be­szedik, a letéteket kamatoztatják stb. s a kerületeikben felmerülő s hozzájuk utalt kiadásokat, utalvány mellett teljesítik s csak az esetleges felesleget küldik az állami központi pénztárba. A mi magát a nyugdíjintézményt illeti, mi azt nem tudjuk az állami nyugdíjintézetek formájára sem elképzelni, sem megalkotni. — A pap helyzete nem olyan, mint az állami hivatalnoké, a tanáré, tanítóé. — Ezek terheik könnyítése végett nem vehetnek maguk mellé segédet; a pap e tekintetben mindig könnyíthet terhén. Ezért mi, a magunk részéről a nyugdíjazást az egyházkormányzatra szellemileg vagy erkölcsileg teljesen képtelen lelkészekre alkalmaznék, midőn a lelkész, segédje ténykedését irányozni, azt ellenőrizni, egyáltalán nem ké­pes ; világosan meghatározva, hogy a lelkész nyugdíjazása, saját kérelmére: 50 éven túl terjedő szolgálat után; gyó­gyíthatatlan betegség vagy a fentebb érintett esetben előbb is, az egyházi felsőbb hatóságok intézkedése alapján — s végre az egyházak kérelmére, 50 évi szolgálaton belől, csak azon esetben történhetik, hogy ha az esedékes nyug­díj felét, maga a nyugalmazást kérő egyház, a lelkészi fizetés érintése nélkül — magára vállalja. Azután meg, bármily szolgálati idő mellett is, a teljes fizetéssel leendő nyugdíjazásról, nálunk szó sem lehet. — Legfeljebb a fizetés minimumára (800 frt) vagy a fizetés 50%-ára tehető az, mert minden nyugdíjazáshoz oda kell gondolni, hogy nyugdíj nem létében, a káplán­tartás, a jövedelem felét úgyis igénybe venné. Ezek rövid előrebocsátása után lássuk, hogy minő teherrel állana szemben, az egyetemes gyámintézet? Első dolog annak megállapítása, mily segélyt adjon az egyetemes intézet azoknak, kik 10%-os belépti díjjal lesznek az intézet új tagjai s mily segélyt adjon azoknak, kik a már meglevő tőkét, az egyetemes intézet részéül kamatoztatják ? 1. Az új tagoknál a segélyezést 120 frton kell kez­deni; melyhez 50 — 50 frt gyermekneveltetési pótlék járul. 2. A régibb tagoknál, a segély összege, a hozzá­járulás arányában, melyre nézve egy kulcsot veszünk fel, kell megállapítni. — így például, a kiknek most, gyám­intézeti tőkéjükből (hozzászámítva az egyházkerületek ke­zében levő tőkét is) egy-egy lelkészre nem esik 700 frt tőke: azok 150 frtra; a kikre nem esik 1100 frt tőke: azok 200 frtra; a kikre 1100 frton felül jut: azok 300 frtra tartanának igényt. — Hogy e tekintetben hogy állanak a gyámintézetek, azt kimutatja az I-ső táblázat. E táblázat azt mutatja, hogy az egyetemes intézet átlag évenként: 1. 25 özvegynek fog adni 150 írttal = 3150 frt 2. 10 » » 200 - — 2000 » 3. 6 » » 300 - 1800 » 4. 47 árvának » » 50 > = 2350 » Az eddigi szükséglet volt, az egyházmegyéknél (1892. dec. kimutatás) 51,915 frt; az egyházkerületeknél 8200 frt, együtt 59,115 frt, a régi és új segély tehát 68,415 frtban állapítható meg. A jövedelem-forrásokat alkotná : 1. Az egyházmegyei gyámtőkék 3 /4 -e 887,682 frt 2. A tiszáninn. ker. tőkék 3 /5 -nek 3 /4 -e 130,605 > 3. Az erdélyi 105 ezer frt"3 /4 -e . . 78,750 » 4. A dunántúli 23 ezer frt 3 ,' -e . . 17,250 > tőke 6°/0 -os kamata. együtt 1.114,287 frt" 5. A közalapnál levő 37 ezer frt 3 /4 -e 27.750 frt tőke 4%-os kamata. Együtt a tőke 1.142,037 frt 6. Az új belépők fizetésének 10%-a. Összesített jövedelem. 1. Tőke kamat 67,967 frt 2. Lelkészek 2%-os tagdíja . . . 29,907 » 3. Egyházak 12 frtos 23,700 » 4. A közalap évi 10%-a .... 9,200 » 5. A Baldácsy-alap járuléka . . . 2,000 » 6. A közalapi 100 ezer frt első évi % 1,000 » Összesen: 133,774 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom