Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-25 / 43. szám

Hunyady-téri ház udvari részének kiépítésére terv készít­tetését elhatározta. A kézügyességi tanfolyam vagy »slőjd« tovább fejlesztéséről intézkedett. * Egyházkerületi egyházi értekezlet Budapes­ten. A dunamelléki egyházkerület f. évi rendkívüli köz­gyűlése elrendelte, hogy a kerületi gyűlés alkalmával Budapesten egyházi értekezlet tartassék. Az előkészítésre kiküldött bizottság október 17-én Szilassy Aladár elnök­lete alatt tartott ülésében (Szász Károly, gróf Ráday Ge­deon, Ádám András, Hegedűs István, Petri Elek, Szőts Farkas, Kálmán Gyula, Szabó Aladár, Hamar István, előkészítő bizottsági tagok jelenlétében) megállapította a kerületi egyházi értekezlet alapszabály-tervezetét és össze­állította az október 30-án d. u. 4 órakor a Lónyay-utcai főgimnázium nagy termében tartandó első egyházi érte­kezlet programmját. 1. Ének. Jövel Szentlélek Úr Isten. Énekli a gyülekezet. 3. Előírna. Szász Károly püspök. 3. Megnyitó beszéd. Szilassy Aladár ideiglenes elnök. 4. Felolvasás. Az egyházi értekezletekről. Szőts Farkas theol. tanár. 5. Eszmecsere a vallásos összejövetelekről. 6. Az alapszabály megállapítása. Előadó Szőts Farkas theologiai tanár. 7. A tisztikar és az igazgató-választmány megala­kítása. 8. Esetleges indítványok. 9. Ének. Tebenned bíz­tunk. Énekli a közönség. 10. Utó ima. Petri Elek theol. tanár. * A főrendiház egyházpolitikai üzenetei napokon át foglalkoztatták a képviselőházat. A vallás szabad gyakor­latáról szóló javaslatot, melyből a főrendek először a felekekezetnélküliségel kihagyták, azután az előbb fogadott részeiben is leszavaztak, három napig tárgyalták a hon­atyák, jelentősebb mozzanatok nélkül. A különböző pártok klerikálisai most is ellene nyilatkoztak, de a politikai pár­tok nagy többségben a mellett érveltek, hogy a javaslatot eredeti szövegében változatlanűl küldjék vissza a főrendek­nek szíves hozzájárulás végett. Az erre vonatkozó határozati javaslatot Wekerle szövegezésében nagy többséggel el­fogadta a ház. A zsidó vallás recepciójával nagyon rövi­den végzett a ház. Két rövid felszólalás után azt is változat­lanul visszaküldték a főrendeknek. — A gyermekek vallá­sos neveléséről szóló javaslatot október 20-án a főrendiház által eszközölt változtatásokkal elfogadták s szentesítés végett föl fogjak terjeszteni a koronához. * A kolozsvári theologiai fakultás alapkövé­nek letéte. Kolozsvárit november 4-én nagy ünnepélye lesz a reformátusoknak. A kolozsvári theologiai fakultás nagyszabású épületének megépítése a vége felé közeleg, a falazatok elkészültek, s a koszorú ünnepélylyel egyszerre november 4-én megtartatik a különböző akadályok miatt elmaradt alapkő-letételi ünnepély is. Programmja a kö­vetkező: Isteni tisztelet, alkalmi szónoklattal, tartja Tót­falusi József. Kivonulás a theol. fakultás épületéhez, a földész-daloskör éneke után Szász Domokos püspök imát mond. Az alapba helyezendő okmány felolvasása és alá­írása. A jelige mondásával kapcsolatos kalapács-ütések megtétele. A kolozsvári iparos dalkör éneke. Díszebéd. •— A lelkésznevelés emelésére hivatott új intézetre, annak tervezőire és vezetőire Isten áldását kívánjuk. * Az ág. h. ev. zsinati törvények szentesítését a hivatalos lap október 18-iki száma a következő szöveg­ben közli. A magyarországi ág. hitv. evang. egyház or­szágos zsinata által az egyházkerületek arányosításáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, továbbá az egye­temes evangélikus egyházi gyámintézetről és végül az egyetemes nyugdíjintézetről készített törvények a vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter által ő császári és apostoli királyi felsége elé terjesztetvén, ő felsége e tör­vényeket következő legfelsőbb jóváhagyási és megerősí­tési záradékkal méltóztatott legkegyelmesebben helyben­hagyni: A magyarországi ágostai hitv. evangélikusoknak legfelsőbb királyi engedelmünkkel 1894. évi június hó 7— 10. napjain Budapest székes-fővárosunkban folytatólag tar­tott országos zsinata által alkotott és vallás- és közoktatás­ügyi magyar miniszterünk útján legfelsőbb jóváhagyásunk és királyi megelégedésünk alá hódolattal fölterjesztett jelen egyházi három törvényt ezennel jóváhagyjuk és megerő­sítjük. Kelt Gödöllőn, 1894. évi okt. hó 10-én. Ferenc József,, s. k. Báró Eötvös Loránd, s. k. * A felekezeti tanítók s a közoktatásügyi miniszter. Eötvös Loránd báró közoktatásügyi miniszter fölhívta a tanfelügyelőségeket, hogyha valamely felekezeti népiskolai tanító alkalmazasa ellen kellő képesítés hiánya miatt kifogásuk van, azt első sorban az illető egyházi főhatósággal közöljék s kérjék a szükséges intézkedések megtételét s ha ez meg nem történnék, tegyenek az ügy állásáról neki jelentést. Az így beérkező tanfelügyelői jelentés alapján a miniszter maga fogja megadni az uta­sítást a további eljárásra nézve. * Tanügyi pályázat. A hajdúvármegyei tankerü­leti tanítók Gönczy-egyesülete 100 koronás pályadíjat tű­zött ki ily című tétel kidolgozására: »Az iskolai színjáték, valamint általában a szép előadásra szoktatás iskoláink­han«. A pályamunkák december l-ig Thót László egye­sületi titkárhoz küldendők Debrecenbe. * Az egyházak állami dotációjáról a képviselő­ház október 19-diki ülésében Hermán Ottónak felelve, ki kegymorzsáknak nevezte a protestáns egyházak mostani állami segélyét, Szilágyi Dezső ekként nyilatkozott: T. ház ! Jöjjünk tisztába az iránt, hogy mit mondottak a kormány padjairól. Igenis, szó volt azon egyházaknak, a melyek állami eszközökkel sem a történeti múltban, sem a jelen­ben nincsenek dotálva, a méltányosság és igazságosság nevében aránylagos állami dotálásáról. Erre határozott ígéret, is tétetett. Erről szó volt, s ezt az eszmét a ház minden oldalán méltányosnak és igazságosnak találták. S a t. képviselő úr vádja azért nem találó, vagy aggodalma azért nem alapos, mert a kormány kijelentette, hogy a kérdést úgy akarja megoldani, hogy ez a dotáció ne függ­jön az országgyűlések évről-évre változó megszavazásától, hanem törvényben való biztosítás útján kívánja azt állan­dóvá és az egyes váltakozó többségek és kormányok tetszésétől függetlenné tenné. Ha ez így van, a t. kép­viselő úr el fogja ösmerni, hogyha az, a mit mondott, vád, úgy az nem alapos, ha pedig az, a mit mondott, aggály, úgy ennek alapja is elenyészett«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom