Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-04 / 1. szám
ISKOLAÜGY. Adományok a debreezeni egyetemre. A debreezeni s más lapok nyomán ugy nagyjában össze lehet számítani azokat az adományokat, alapítványokat és ajánlatokat, melyek a debreezeni kollégium egyetemmé fejlesztésére eddig tétettek. Midőn ezt az összeszámítást röviden megteszszük, megjegyezzük, hogy az »egyetem« nevével való sátorozási nagyzásnak tartjuk, melyre sem a zsinat végzése, sem a dolog természete nem jogosít fel. De ártatlan nagyzásnak tartjuk, melyből az ügyre jó származhat. Mert azt minden hozzá értő jól tudja, hogy két-három millió koronával nem lehet egyetemet alapítani akkor, mikor oly kis egyetem is. mint a kolozsvári, évenként 500 ezer koronába kerül, a minek 5 százalékkal számítva 10 millió korona tőke felel meg. A nyilvánosságra jutott adatok szerint másfél millió korona van eddigelé együtt a nagy cél javára. Mult évi szeptember óta csupán Debreceenböl — Kövesdy János nagy alapítványával együtt — 197,161. korona folyt be. Hajdumegyéből eddig már 30,700 "koronát küldtek be, és a Tiszántúlról összesen 55,496 koronát ajánlottak fel eddig az egyetem céljaira. Ez tehát összesen 283,357 korona. Ehhez az összeghez számítandó továbbá Debreczen város 400.000 koronás és a debreezeni ev. ref. egyház 100,000 koronás — másfél évvel ezelőtt tett — alapítvány. Ehhez járulnak a már részben befizetett és tőkésített alapítványok, részben végrendeletekben biztosított összegek s alapítványok, a melyeket az egyházkerület mint számításba vehető alapokat és tartaléktőkéket jelölt meg. Ezek az alapok — a melyek legnagyobb részben debreezeni eredetűek — a következők: 1. a Szártory-alapból egy uj tan' szék létesítésére kiszakítható . 2. Margitav-alap 3. Somogyi-Herz-alap 4. György Endre alapítványa . . 5. a Miklóssy Mózes 32,000 frtos alapítványából körülbelül 1 js -rész 6. Könyves Tóth-Simonffy alapítv. 7. Simonffy-Szabó alapítvány . . 8. Egy még most ismeretlenül maradni akaró debreezeni polgár végrendeleti alapítványa . . . 9. Soór Gábor alapítványa . . . 10. Degenfeld Imre gr. örököseinek alapítványa 100,000 korona 58,000 » 28,000 » 1200 10,000 100.000 30,000 60,000 108,000 74,000 korona. A debreezeni egyetem uj alapja tehát összesen 1.351,857 koronát tesz eddig, amibe nincsenek beleszámítva a régi alapot képező, félmilliót érő hatalmas épület, a már meglévő tanszékek, gyűjtemények, gazdag könyvtárak. Érdekes felemlíteni, hogy .az eddigi eredményhez 20,000 koronával járult már eddig is a debreezeni zsidóság és előrelátható, hogy az adakozók sorában tekintélyes számban lesznek képviselve a debreezeni és hajdumegyei katholikusok is. Ujabban az egyetem javára a kollégium tanárai a maguk körében ötezer koronát gyűjtöttek. Berger, Rözler. Horvát építészek téglagyári vállalata az egyetemi építkezésekre százezer téglát ajánlott, vagy ennek pénzbeli értékét, 2800 koronát. Legújabban a nánási ref. egyház 2000 koronát szavazott meg. Csák Amália 800 koronát adományozott. Balmaz- Újváros 5000 koronás alapítványt tett. Szász Károly püspök értesítése szerint a dunamelléki egyházkerületben eddig 4191 korona gyűlt be erre a célra. Szóval a gyűjtés megkezdődött és folyik több félé. A siker is elég szép, kezdetnek kivált szép. Mert az eddigieket még csak reményteljes kezdetnek kell tekintenünk, ha azt akarjuk, hogy célt érjünk. Ha a millenniumig minden évharmadban annyi pénz gyűl össze, a mennyi a mult év utolsó harmadában összegyűjtetett, akkor a debreezeni egyetem jövője biztosítva lesz. Faxit Deus! S. S. Középiskolai eongressus. A középiskolai tanáregyesület indítványa, A millenniumi kiállítás jelentőségének emeléséhez a tanáregyesületnek is hozzá kell járulnia a maga módja szerint azokkal az eszközökkel, melyekkel rendelkezik. Kiállítani valója nincsen egyéb, mint Közlönyének kötetei: a középiskolai tanügy összes mozzanatainak föltüntetésére maga a kormány vállalkozik. E téren is megtette az egyesület kötelességét. Az a kiállítás, melyet 1891-ben rendezett, hasznos tanulságokat szolgáltatott, melyeket 1896-ra igen jól lehet majd értékesíteni. Az egyesületre azonban más föladat háramlik. Mint a középiskolai kérdések megvitatásának egyetlen szabad testülete, rendes évi összejöveteleinek keretét ez alkalommal tetemesen ki kell tágítani s oly gyűlést rendeznie, mely méltó legyen az alkalomhoz s középiskolai tanügyünk történetében nyomot hagyjon. E célra az évi közgyűlés rendes jellegéről 1896-ban le kell mondanunk; a beszámolások, választások a gyűlésnek csak igen alárendelt momentumát képezhetik. A fődolog egy nagy középiskolai eongressus lesz, melyen a középiskolai tanügy égető kérdéseit meg fogjuk vitatni. Az évi közgyűlés e congressusnak csak függeléke vagy bevezetése lehet. Milyen lesz az a eongressus ? Országos vagy nemzetközi ? Ha országos congressust rendezünk, erre meg fogjuk hívni az összes tanár- s tanügyi testületeket, melyek középiskolai kérdések . elméleti vagy gyakorlati megoldásával foglalkoznak. E congressust a tanáregyesület elő fogja készíteni, rendezni, de már ebben a stadiumban is segítségül fogja hívni azokat a testületeket, melyek részvételüket bejelentik. Mert a eongressus, ha létrejön, egészen független lesz a tanáregyesülettől, a tanárság s tanügybarátok gyűlése lesz, mely maga állapítja meg szervezési
