Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-25 / 4. szám
kielégítés, özvegyük és árváik részére temetkezési járulék és özvegyi ellátás, illetőleg nevelési járulék biztosíttatik. E nyugdíj- és gyámintézet kötelekébe csak oly nyilvános tanintézetek vehetők fél, melyeknek állandó fenmaradásuk biztosítva van. 2. §. E nyugdíj- és gyámintézetekre nézve mindenben, amiről az alább következő szakaszokban külön említés nincs, nevezetesen: a szolgálati idő beszámításának s a nyugdíjazási és gyámolítási igény beálltának föltételei, valamint a beszámítható javadalmazásnak s az igényelhető nyugdíjnak, ellátási vagy nevelési járandóságnak meghatározása stb. tekintetében az 1885. évi XI-dik törvénycikknek a tanárokra vonatkozó rendelkezései szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A nyugdíj- és gyámintézet jövedelméül a következő források jelöltetnek ki: a) A fentebb felsorolt tanintézetek minden rendes igazgatója, tanára, tanítója, igazgatónője avagy tanítónője köteles évi törzsfizetésének 300 forinton felül levő összege, valamint fizetésének minden szaporodása után (ide nem számítva a lakpénzt) egyszersmindenkorra 1 /s részt a nyugdíj- és gyámintézet javára lefizetni. b) A tanintézetek fentartói iskolájok minden igazgatói. tanári, tanítói, igazgatónői vagy tanítónői, rendes állásának törzsfizetése s e törzsfizetés szaporulata után évenkint 5%-nyi összeget fizetnek. E tartozás az üresedésben levő állások törzsfizetése után is lerovandó. c) Az elősorolt intézetek tanulóitól (kivétel nélkül) fejenkint és évenkint a jogakadémiáknál 6 forintnyi, a többi tanintézeteknél 3 frtnyi díj szedetik. d) E nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó mindazon tanintézetek fentartói, kik iskolai épületre vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély után 15 éven át 3%-ot tartoznak a nyugdíj- és gyámintézet javára fizetni. e) Az államkincstár a nyugdíj- és gyámintézet szükségleteihez évenkint 60.000 forinttal járul hozzá. Az a) b) és c) alatt kijelölt jövedelmi forrásoknak egymáshoz való arányát az iskolafentartók a helyi viszonyok szerint esetleg módosíthatják, de e módosítás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia. A b) alatt kitüntetett 5 százalékból az illető tanerők terhére áthárítható részlet maximuma 5 százalékban állapíttatik meg. Oly intézeteknél, a melyeknél a fenforgó különleges viszonyoknál fogva nem valamennyi, hanem csak néhány tanerő nyugdíjazásáról kell gondoskodni, az a) és b) alatti befizetések csak e tanerőkre szólnak, a c) és d) alatt jelölt befizetéseket pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter arányosan állapítja meg. Az illető tanerők megterhelése ez esetben sem lehet nagyobb a fent kitüntetett mértéknél. Az ezen nyugdíj- és gyámintézetbe történt befizetések visszatérítésének semmiféle körülmények között sincsen helye. A némely tanintézeteknél már meglevő nyugdíjalapokat ezen országos intézet létesülte után az iskolafentartók tetszésük szerint vagy az a) b) c) és d) alatt elősorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelhetik, vagy pedig — az egyesek által eddig teljesített befizetések visszatérítését illetőleg netalán szerzett jogoknak épségben tartása mellett — más, eredeti rendeltetésükkel rokon célokra fordíthatják ; de az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet kötelékében álló tanintézetek alkalmazottjai s hozzátartozóik számára belőlök egy második nyugdíjvagy gyámintézetet nem tarthatnak fenn. 4. § A már fennálló tanintézeteknek e nyugdíj- és gyámintézetbe való belépése az illető iskolafentartónak jelentkezése alapján, mely jelentkezésnek e törvény életbeléptetése után féléven belül kell végbemennie, önkéntesen történik. — Ha valamely már fennálló iskola fentartója tanintézetével később lép be. köteles a 3. §. a) b) c) és d) pontjaiban elősorolt járandóságokat visszamenőleg is és pedig 4 százalékos késedelmi kamatokkal együtt akként leróni, mintha a jelen törvény életbeléptekor állt volna be a nyugdíjintézet kötelékébe; ellenkező esetben alkalmazottjainak szolgálata a nyugdíjigényre nézve csakis a nyugdíj- és gyámintézetbe való belépéstől számíttatik. A jövőben keletkező iskolák fentartói azonban kötelesek tanintézetükkel ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe belépni, vagy alkalmazottjaik számára legalább oly nyugdíjról és hozzátartozóik számára oly ellátásról gondoskodni, mint a minőt a jelen törvény biztosit, és pedig a nélkül, hogy intézetük tanulóit, vagy alkalmazottjaikat az adandó nyugdíjért és ellátásért nagyobb mértékben terhelnék meg, mint a minő befizetést a jelen törvény szab meg. ellen esetben iskolájok nem számíthat a nyilvánossági jogra. A nyugdíj- és gyámintézetből kilépésnek nincs helye. 5. § Az országos nyugdíj- és gyámintézet javára befolyó jövedelmek az állam pénztárában a néptanítói országos nyugdíj- és gyámintézet szabályai szerint a kormány kezelése alatt álló közalapként kezeltetnek. A 3. §. a) és c) pontjaiban megjelölt befizetéseket azonban az iskolafentartók szedik be és pedig vagyoni felelősséggel a be nem folyó, vagy behajthatatlan fizetések pótlására nézve, s aztán az összegeket a szükséges hiteles kimutatásokkal együtt beszolgáltatják a nyugdíj- és gyámintézet pénztárába. Ugyanekkor beszolgáltatják azon összeget is, mely őket a 3. §. b), esetleg d) pontja értelmében terheli. A fentartókat terhelő e fizetések behajtása az állami közadók módjára történik. 6. §. A törvény életbeléptetését követő minden tiz év után a nyugdíj- és gyámintézet jövedelmeiről és kiadásairól részletes matematikai mérleg készítendő s ha e mérleg a jövedelmek apasztását megengedi, a 3. §. b) és c) pontjaiban megjelölt befizetések mértéke lejebb szállíttatik. 7. §. E nyugdíj- és gyámintézet a kötelékében álló tanintézeteknek nemcsak azon igazgatóira, tanáraira, tanítóira. igazgatónőire, tanítónőire terjed ki, kik ez országos nyugdíj- és gyámintézet életbelépte után törvény- vagy szabályszerűen megállapított ily rendes állásokra megfelelő képesítéssel, megfelelő minőségben, törvény- vagy szabályszerű módon állandóan alkalmaztatnak, hanem kiterjed azokra is, kik e törvény életbelépte előtt léptek jelen szolgálatukba és pedig már eddig teljesített szolgálatuk beszámításával. Oly igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők, tanítónők, kik ezen nvudíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó s ugyanazon iskolafentartó gondozásában álló más tanintézetnél is vannak k®zös iskolai szolgálatra alkalmazva, az ezen közös iskolai szolgálat után egységesen rendszeresített fizetésök szerint jönnek e nyugdíj- és gyámintézetnél tekintetbe. Ha azonban ez egységesen rendszeresített fizetésök magasabb, mint a nagyobb fizetésű tanintézet megfelelő állásának fizetése, a nyugdíj megállapítása csakis ez utóbbi fizetés mértéke szerint történhetik meg. Az oly igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők, kik más, e nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe nem tartozó tanintézetnél, vagy más hivatalban is vannak alkalmazva, ha a másik intézetnél vagy hivatalnál nyugdíjra van jogosultságuk, ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe föl nem vehetők; ha peuig máshol nincs nyugdíjra jogosultságuk,
