Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-09 / 32. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szcrkcszlíísíg: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok ciinzendök. Kiarirf-liivatal : Ilornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. Az országos lelkészi özvegy-árvai gyámintézet alapszabály-tervezetéhez. A javak szűkmarkú osztogatását látom még abban is, hogy a 14. §. az özvegyi évjáradékot, illetve az árvák neveltetési segélyét csakis 10 évi beszámítható óv után folyósítja. így a ki 10 óv alatt 245 frtot befizetett, e tőke ós kamatai fejében évjáradékra van jogosítva, mely a javaslat szerint is s két gyermek számításba vételével évi 150 frt segélynek felel meg; ellenben, akit kilenc évi szolgálat után parancsolt el közülünk a Mindenható, a 225 frt 50 kr. tényleges befizetése után is özvegyének, s lehet 4—5 árvájának halálos ágyán nem hagyhat egyebet kilátásul, mint 400 frt végkielégítést, s annak felemésztése után a koldusbotot. A mi, verejtékes filléreinken létesített intézeteink is kívánnak 10 szolgálati évet, de azok nem létében csak a 10 évi befizetés pótlását követelik és a biztosított évjáradékot nem tagadják meg; a mi mindenesetre humanusabb elbánás. Előre tudom, hogy e pontnál a pénzügyi nehézségek hozatnak fel akadályul, azonban a gyámintézetet úgy kell megalkotni, hogy az céljának meg is felelhessen ós merjük állíttani, hogy a javaslatban kimutatott jövedelmek a kiadásokat fedezendik, mihelyt az országos zsinat határozottan kifejezett akarata szerint, a gyámintézet részére igényelt erőforrásokat idegen — itt nyugdíjintézeti — célra nem kötjük le. De a mily szűk marokkal mér a javaslat az adományok osztogatásában, oly bőkezű a terhek kimérésében. És ez ismét lényeges hibája a javaslatnak, különösen, ha a terhek aránytalan voltát is számba veszszük. A terheket a 24. §. így szabja ki: 1. »A gyámintézeti tagok által fizetendő, s évi fizetésük 10°/0

-ában megállapított belépési járuléka. Ilogy ez az összeg túlmagas még azon esetben is, ha a nyugdíjintézet együttes felállítása terveztetnék is (a mi pedig a zsinat határozatában nincs benne, sőt egyenesen ki van zárva), erre nézve legjobban eligazíthat a tanítói nyugdíjintézet első tervezete, melyet a közelebbi mathematicai számítás az elégen felül valónak igazolt. Ott a tanító a nyerendő nyugdíj — tehát nem a fizetés — 5°/0

-át fizeti; ha nős, vagy gyermekes, nyugdíjaztatása alkalmával még 2°/0

-ot, egészben véve tehát 7%-ot fizet egyszer s mindenkorra. Ezzel szemben a lelkészektől, fizetésük után számított 10°/<ro

s

követelést horribilisnek kell mondanunk ; ugyanis 100—150 frt segély 10%-a = 10—15 frt lenne, míg 1000—2000 fizetésé 100—'200 frt. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy itt a fentartó gyülekezetek semmit, míg ott, nyugdíjba lépő minden egyes tanító után 10—10 frtot fizetnek. 2. »A gyámintézeti tagok által fizetendő és évi fizetésük 2'/sVo-ban megállapított évi járulók«. Tehát 10 frttól 100- ig váltakozik az évi járulók. Ezt sem igazságosnak, sem méltányosnak, sem elviselhető tehernek nem nevezhetjük. Annyival inkább sem, mivel a fentartó gyülekezetek e célra csak l°/0

-a,\, v

a

&yis

4 frttól 40 frtig adóznak. Az említett országos tanítói nyugdíjtörvényben a tagok a nyugdíj-összeg 2%-á.t vagyis 6 frtot, ellenben a fentartók minden állomás után 12 frtot, tehát a tagok járulékának kétszeresét (csak a 400 frtos nyugdíjnál egyszeresét) fizetik, míg nálunk nem is felét, hanem 40%~á,t csupán. A kellő arány tehát itt sincs meg. A tagok megadóztatása túlságos, csak azért, hogy a gonddal ápolt és semmi szin alatt fel nem adott terv, kizárólag a gyülekezetek érdekét képező nyugdíjintézet alapja letétessék ós pedig azok erejével ós verejtékeiből, a kik annak édes gyümölcseit nem, hanem csak keserűségeit szedendik valamikor. Ha még azt sem hallgatjuk el, hogy a köz-