Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-26 / 30. szám
sok nélkülözése folytán, s így a csak ezen gyámintézet kötelékében maradék jogutódai elesnek az általok remélt segélytől, tekintettel arra, hogy az országos tervezet több kérdésre nézve bizonytalanságban hagy, így pl. nem mondja ki világosan, hogy özvegyeink számíthatnak-e a kegyeletév jövedelmére, vagy jogos utódok nélkül intézetünk ugyanarra ? — tekintettel arra, hogy intézetünknek itt-ott egy századon át azon reményben gyarapított tőkéjét, hogy özvegyeink és árváink hova-tovább tisztességesebb segélyben részesülhetnek, egyszerűen oly egyének tulajdonává akarja tenni, a kik soha semminemű jogigényt hozzá nem formáltak, de nem is formálhattak, tekintettel arra, hogy az országos tervezet 1., 2., 3. pontjában megjelölt percentuális tőke gyarapítást, mi az országos központ sürgetése nélkül, már valósággal tervbe vettük s azonnal alkalmazzuk is és ez alapon s az országos tervezet 24. §-a 4., 5. pontjában megjelölt forások biztosítása mellett, jövedelemre és szolgálati időre való tekintet nélkül azonnal biztosítunk özvegyeink s apátlan-anyátlan árváink részére 300 frtot, atyátlan árvák részére fejenként 50—50 frtot, együttesen 100 frtig, és végül tekintettel arra, hogy a tervezett országos gyámintézet központi kezelése méreg drága, a befolyó intézeti tőke gyümölcsöztetése pedig, a vidéki gyümölcsöztetéshez képest jóval kisebb % mellett lehetséges : mi a tervezett országos gyámintézet életbe léptetését nem helyeselhetjük s annak határozottan ellene mondunk. Hanem a helyett javasoljuk a következőt: 1. Mindazon egyházmegyék, a melyekben vagy semminemű gyámintézet nincs vagy még a miénknél is alacsonyabb színvonalon álló van, köteleztessenek önerejükből gyámintézeti tőkegyűjtésre, vagy a már meglevőnek, áldozatok árán is fölemelésére. 2. Gyámintézeteink hagyassanak meg jelenlegi szervezetükben, még pedig úgy, hogy a hol az egyházközségek, az országos tervezetben kontemplált 1%"0 S illetéknél többel járulnak az intézet fentartásához, ezt nem érintve, viszont az olynemü gyámintézetekre nézve, mint a minő többek közt a mienk, az országos tervezet 24. §-a 1., 2., 3. pontjában jelzett percentuális tőke gyarapítása kötelezővé téve: biztosíttassék mindenik számára az ugyanazon §. 4., 5. pontjában jelzett jövedelemforrás, az egyházmegyék lelkészi számaránya szerint. 3. Az 1., 2., 3. pontban jelzett percentuális tőkejárulék beszedése, kezelése tétessék az egyházmegyei gyámintézetek igazgató tanácsának kötelességévé, míg a 4. és 5. pontban jelzett tőke növelési jutalékot a püspöki, illetve espesesi hivatal útján az országos közalap igazgatósága juttatná évről-évre az egyházmegyei gyámintézet pénztárába llyképpen gondoljuk mi minden jogos érdek megóvása mellett, sőt a humanismusnak teljes szem előtt tartásával megszervezni s biztos alapra fektetni gyámintézeteinket. Annálfogva annak hangsúlyozása mellett, hogy ha minden szerzett jog, minden igazság, minden méltányosság, minden számunkra eddig biztosított kizárólagos rendelkezési szabadság ignorálásával megkisérlené a felsőbb hatóság gyámintézetünk sorsa fölött puszta hatalom szavával rendelkezni, készek leszünk a legmesszebb menő x jogorvoslatról is gondoskodni, kérjük a konvent által elfogadott országos tervezet elvetését, illetőleg gyámintézeteinknek az általunk javasolt alapon leendő szervezésének egyetemlegesen kötelezővé tételét. Közli Qönczy Sándor, gyámint. jegyző. A községi hitelszövetkezetek érdekében. A görgényi ev. ref. egyházmegye az erdélyi ev. ref. egyházkerület összes lelkészeihez a következő nyílt levelet intézte: Tiszteletes lelkész úr! Szól e nyilt levelünk mindazon lelkész, gondnok és tanító atyánkfiainak, kik a nemzetiségek békés együttélését és a barátságos érintkezésüket szivükön hordják és azoknak, kik a hívek közgazdasági előmenetelét előmozdítani szokták. A görgényi ev. ref. egyházmegye 1890 óta foglalkozik a községi hitelszövetkezetek alapításával, megösmertetésével és azok terjesztésével. Megbízásunk folytán Dr. Gidófalvy István, kir. közjegyző, közzétette volt egy- pár évvel ezelőtt azon irányelveket, melyek figyelembe vételével a szövetkezetek létesítését, fennállását biztosítva láttuk. Egyházmegyénk kísérletet tett ilyen szövetkezetek alapításával Marostordamegyében: Gernyeszegen, Sárpatakon, Póka Keresztúron, Pókán, Magyar Péterlakán, Felfalun és Vajdaszentiványon a pest-pilis-solt-kiskúnmegyei központi hitelszövetkezet támogatásával. Emlékeznek még arra, kogy pár év előtt a fővárosi hírlapok törvényszéki rovatai majdnem mtnden nap szövetkezeti ügyekkel voltak tele. Akkor tanulmányoztuk a kérdést és látjuk, hogy a szövetkezeti törvényt nem azért hozták, hogy olyan szélhámos célokat szolgáljon. Láttuk, hogy Marostordamegyében e törvénynyel nem foglalkozik senki: foglalkoztánk mi akkor, mikor a szövetkezeti eszme a törvény téves felfogásával discreditálva volt. Az ország több vidékén hasonlóan akadtak, kik részint még már előttünk a községi hitelszövetkezetek eszméjét tanulmányozták, megösmertették, fejlesztették és vezették. Vezér volt a szövetkezetek alapításában Pest-Pilis-Solt-Kiskűn-megye, mely egy megyei központot létesített nagy áldozattal, melyet a vidék kérésére kibővített úgy, hogy az ország bármely részén keletkező községi hitelszövetkezetek támogatását eszközölhette. Mi is védszárnvai alá vonultunk: és fennállásunkat és gyarapodásunkat neki köszönjük. Annyira kiterjedt e hálózat, hogy az idén már a hazai szövetkezetek központi hitelintézetet, mint szövetkezetet meg kellett alapítani, mely szövetkezeti hálózatba ma már több mint 2U0 községi hitelszövetkezet lépett és több mint 30,000 tag alkotja a szövetkezeti érdekhálózatot. Ezen szövetkezetek 1893. évig jegyeztek több mint 55,000 üzletrészt, több mint 1.500,000 frt értékben és eddig erre heti hatosos befizetésekkel több mint 800,000 frt tőkét gyűjtöttek, együtt majdnem három millió forint hitelt élveztek és több mint 700,000 frt takarék-betétet gyümölcsöztettek. A nép munkán szerzett filléreiből rakta össze az összeget: hetenkint 550,000 krt vagyis egymillió százezer fillért. Ez a fillérek nagy hatalma. Óriási számok, látszólag óriási eredmény, de tényleg mégsem az. Kevesen vagyunk még. Azt akarjuk, hogy minden község létesítsen községi hitelszövetkezetet. A számokkal többet nem foglalkozunk. A községi hitelszövetkezeteknek célja : tagjainak erkölcsi és anyagi jólétét, a tarékossági hajlam emelése, hitelük szervezése, a takarékoskodás, rend- és munkaszeretet általánosítása és hiteligényük kielégítése után fejleszteni.
