Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-19 / 29. szám

sen Bartha Lajos esperes elnöklete alatt, először a folyó ügyek intéztettek el, melyek kö?ött különösen a brádi, lozsádi, tordosi stb. eklézsiák népiskoláinak államosítását tárgyalták nagy érdeklődéssel. A közgyűlés a nyomasztó anyagi viszonyokra való tekintetből nagy többséggel hozzájárult a nevezett egyházi iskolák államosítását célzó javaslatokhoz; egyszersmind örömmel konstatálta azt a kedvező körülményt, hogy a tanítók fizetése az egyházmegye öszszes népiskoláiban jóval fölülmúlja a törvényszabta 300 frt minimumot. Általános érdeklődéssel tárgyaltatott továbbá az országos lelkészi gyámintézet kérdése, melyet a konventi tervezete alapján Szőts Sándor dévai lelkész ismertetett és birált. A tervezetet elvben elfogadhatónak jelezte, de részleteiben számos lényeges módosítást javasolt. Az egy óráig tartó beható és részletes előterjesztést a közgyűlés általánosságban magáévá tette s egyszersmind megbízta az előadót, hogy munkálatát részletes megokolással, statisztikai adatokkal és pénzügyi kiszámításokkal ellátva a szeptember elején tartandó rendkívüli közgyűlésre részletes tárgyalás végett beterjeszsze. A közgyűlésen vendégek gyanánt jelen voltak Szőts Farkas theologiai tanár és Garzó Gyula gyomai lelkész is, kik rokonlátogatás céljából akkor Hunyadmegyében időztek, s kikkel az egyházmegye előre törekvő lelkészi kara a gyűlést követő társas ebéden tanulságos belmissziói és pasztorális eszmecserét folytatott. * Felvétel az eperjesi tanítóképezdébe. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi tanítóképző intézet I. folyamába oly ép testű növendékek vétetnek fel, kik a 15-ik életévüket már betöltötték, s a gimnázium, reálvagy polgári iskola 4 alsó osztályát legalább elégséges eredménynyel bevégezték és erről bizonyítványt képesek bemutatni, vagy kik ily előkészültséggel nem birván, a magyar nyelv és történelemben, földrajz és számtanban legalább annyi jártassággal birnak, a mennyit a gimn., reál- vagy polgári iskola 4 alsó osztályában tanítanak, a miről a tanári kar felvételi vizsgálat alapján győződik meg. Az ág. hitv. evang. növendékek, kik a jótétemények (tandíjelengedés,bennlakás, élelmezés) egyik vagy másikában vagy valamennyijében részesülni akarnak, folyamodványaikat f. é. aug. 15-ig a tanítóképző igazgatóságához Eperjesen nyújtsák be. A folyamodványhoz, a tanulmányi bizonyítványon kívül, szegénységi-, újraoltási-, orvosi bizonyítvány és keresztlevél csatolandó. Minden ág. hitv. evang. növendék tandíjmentes; de a kerületbeli a beiratásnál 6 frt 30 krt és 70 krt convictusi felszerelésre, más kerületi és más vallású növendék 10 frt 30 krt és beiraíási díjat (csak egyszer) 1 frtot és convictusi felszerelésre 70 krt fizet. Minden tanuló a felvételről aug. 20. körül értesítést kap. A jövő 1894—95-ik iskolai év szept. 1-én kezdődik. A felvételi és javító vizsgálatok és beiratások szept. 1—5. napjain tartatnak. A tanítás szept. 6-án veszi kezdetét. Eperjesen, 1894 jul. 14. Gamauf György igazgató. * Egyházkerületi lelkészi értekezlet szervezése, illetve az alapszabályok végleges megállapítása végett, Szász Gerö kolozsvári esperes gyűlésre hivta össze az erdélyi egyházmegyék espereseit, jegyzőit, s traktuális értekezletek elnökeit és jegyzőit, valamint általában minden érdeklődőt. Az előkészítő gyűlés elé, mely f. hó 19-én Kolozsvárit fog tartatni, mi is nagy érdeklődéssel nézünk. * A kisújszállási főgimnázium köréből írják Lapunknak: Egyházunk e tanévben az iskola érdekében nagy áldozatokat hozott. Mintegy 140,000 frtot fordított új építkezésre. Megnyitotta a VII. gimn. osztályt. Három új tanszéket töltött be. A tanítói fizetéseket 900 frtról 1400 frtra emelte. A felszerelésekre mintegy 2000 frtot fordított. — Valóban ritka áldozatkészség. De nemes ügyért hozatott. A szép Alföld e legfiatalabb főgimnáziuma oly virágzásnak indult, mely örömmel töltheti el a kisújszállási egyház minden tagját. Crescat, floreat ad multos annos! * A gyülekezetek életéből. Somogy - Viszlóról, ebből a kisded eklézsiából írják Lapunknak : Nagy Lidia, egyházunknak egy szegénysorsú tagja, az Úr asztalára gazdag aranyozású két értékes kelyhet ajándékozott. A szép példával mindig előljáró buzgó lelkipásztorunk, Jávory Nándor úr 23 frtnyi adományával orgonaalapot kezdeményezett, legutóbb pedig egy márvány-úrasztala vételére buzdította híveit, maga kezdvén meg az adakozást 4 forinttal. Utóbbi célra alig pár hét alatt 40 frt gyűlt össze; s ha az eddig nyilvánult mérvben adakoznak azon egyháztagok is, kiknek hozzájárulását aratás után bizton remélhetjük, úgy rövid idő múlva megérjük azt az örömöt, hogy a szép kelyheket díszes úrasztalára helyezhetjük.— A szép cselekedetek önmagukban hordják dicséretöket! * A hegyaljai ev. tanító-egylet a napokban tartotta meg rendes évi közgyűlését, mely ezúttal összeesett az egylet fennállásának huszonötéves jubileumával. A gyűlésen megjelent Zelenka Pál püspök, Thuróczy Pál esperes, Nemes Károly egyházmegyei főjegyző és a tagok teljes száma. Felolvasást tartott Zathureczky Béla, Czékus István pedig az országos tanítói bizottságnak az 1868: 38. t.-c. revíziójára vonatkozó munkálatát ismertette. A gyűlés elhatározta, hogy Csáky Albin grófnak feliratilag fejezi ki háláját a közoktatásügy terén szerzett érdemeiért, az űj kultuszminisztert pedig üdvözölni fogja. Elhatározta továbbá, hogy Monokra, Kossuth Ferenc várható látogatása alkalmából, küldöttséget menesztenek. E tisztujításnál elnöknek egyhangúlag Wolfgang Lajost választották meg. * A Délmagyarországi tanítóegyesület huszonnyolcadik nagygyűlése Oravicabányán a népoktatás korszerű reformjával foglalkozott. Az egyesület az 1868: XXXVIII. t.-c. revíziója tárgyában a következő irányeszméket hozta javaslatba: 1. A nevelésügyi minisztérium választassék el a vallásminisztériumtól. 2. A közoktatásügy nemzeti és valláserkölcsi alapon egységessé szervezendő; a család, az óvóiskola, a népiskola és középiskola szorosabb kapcsolatba hozassanak egymással. 3. A népiskolai nevelés és oktatás ingyenes legyen. 4. Az iskolázás kötelezettsége 6—14, illetve 14—Í7 éves korig tartson. 5. Az ismétlő iskolák a helyi viszonyok szerint iparos-, kereskedelmi-, földmíves , bányász-, felsőbb leány-, vagy ezek mintájára szervezendő továbbképző iskolákká alakíttassanak át. 6. A