Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-05 / 27. szám

* Templomavatás Törtelen. A törteli kis ref. egyház a mult hó 17-én fényes ünnepet ült. Újonnan épült imaháza ekkor adatott át az Úr szolgálatának. A felavatást maga Szász Károly püspök úr végezte s felemelő beszéde felejthetetlen fog maradni a valláskülönbség nélkül egybesereglett hallgatóság emlékezetében. Püspök úr Abonyból ment ki a kis egyházba az egyházmegye gondnokával Antos Jánossal s Márton Ferenc tanácsbiróval. A négyes fogatokon jött magas vendégeket az esperes Ádám Kálmán, az anyaegyháznak Jász-Karajenőnek a papja Szekér Sándor, a helybeli helyett, lelkész Bálint Károly s a tószegi lelkész Molnár Gyula s a valláskülönbség nélkül összesereglett hívek sokasága fogadta. A felavató istentiszteleten közreműködtek a helybeli b. lelkész Bálint Károly, az anyaegyház lelkésze Szekér Sándor, ki 1. Kir. 8: 27—30. versei alapján valóban szép, felemelő s helyesen alkalmazott beszédet tartott; majd püspök úr mondta el hatalmas, a szivekben mély nyomokat hagyott avató beszédét s kérte buzgó imájában Isten áldását a vallásosság új hajlékára. Ezután a két sakramentum kiosztása következett. A keresztelést Molnár Gyula tószegi lelkész végezte, az úrvacsorai agendát pedig az esperes tartotta. Végül püspök úr áldásával véget ért a szép ünnepély hivatalos része, mely után az egyház gondnoka Tóth Sándor hívta magyar vendégszerető házához a nagy számú vendégsereget. Az ebéden részt vett a helybeli kath. plébános, valamint Schlesinger nagybirtokos is, mely utóbbinak nem csekély érdeme van a törteli ,kis ref. egyház körül. Különösen kiemelendő azonban az egyház érdememes gondnoka, Tóth Sándor, kinek buzgósága s áldozatkészsége egyháza iránt soha ki nem fogy s ki a leghathatósabban közremunkált abban, hogy a törteliek a maguk imaházában dicsérhetik az Urat. * A gömöri egyházmegye közeledése. A gömöri egyházmegye nem fekszik már Skóciában. Határozott léptekben közelít országuuk határa felé. Tudvalevőleg, a mikor a gömöri egyházmegyei értekezlet elhatározta, hogy az egyházmegyei pénztárnok által minden egyház részére megrendeltet egy csomó jó iratot, a »Hajnal* arra fakadt, hogy az az egyházmegye nem lehet Magyarországban, hanem Skóciában fekszik. De most már erős a gyanúnk, hogy közelebb van hozzánk. Mert íme a balatonvidéki lelkészértekezlet tagjai is elhatározták, hogy a népies iratok bizományát elvállalják. A következő egyházakba mennek tehát a »Koszorú« levelei: Balaton-Kövesd, B.-Füred, B.-Udvari, Monoszló, Köveskálla, Henye, Zánk és Szent-Antalfa, Tihany, B.-K.-Szőllős, N.-Pécsely, M.-Barnag, Nagy-Vázsony, Szt-Gál, Moha, Arács. Hejh! Pedig erre felé kevesebb buza terem ám, mint terem Kecskemét meg N.-KŐrös határában. No de megérjük mi még, hogy azt mondják: íme, Gömör is, meg a Balaton vidéke is Magyarországban vannak, mert nem állanak magokban. * A gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház f. hó ^7-én letárgyalta s elfogadta és pedig a képviselőház jogügyi bizottsága javaslata szellemében, mely szerint a házas felek az egybekelés előtt állapíthatják meg, hogy születendő gyermekeiket mely törvényesen bevett vagy elismert felekezet szellemében óhajtják neveltetni. ** A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház általában és részleteiben is elfogadta, Wlassics Gyula azon módosításával, hogy a magát felekezetnélkülinek valló egyén, hivatalos egyházából kilépése után még 3 évig köteles lesz elhagyott egyházával szemben adózási kötelességeit teljesíteni. * A nagyszombati kir. kath. tanítóképezde, a kultuszminiszter többszöri sürgetése következtében, a hercegprímás rendelete folytán pár év alatt meg fog szűnni. Sok baja volt az intézettel a tanügyi kormánynak, mert valóságos melegágya volt már régóta a germanismusnak, de különösen a panszlavizmusnak. A jövő iskolai évvel már nem lesz első évi tanfolyam s így négy év alatt az intézet végleg meg fog szűnni. Mivel azonban mégis szükséges a felvidéken egy tanítóképezde, a kormány Nyitrán szándékozik egyet felállítani a megszűnt nagyszombati intézet helyett. * Eltiltott tankönyv. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a »Compendiu de geografia universale, de Teodoru Ceontra* c. román tankönyv használatát, közjogi ferdítései következtében, az ország összes tanintézeteiben eltiltotta. * Új evangélikus egyház. Kispesten f. hó 27-én alakult meg az ágostai evangélikus egyház. Az alakuló gyűlésen több fővárosi evangélikus lelkész is részt vett, valamint ott voltak a kispesti reformátusok is. A gyűlés elhatározta, hogy minél előbb templomot épít, amelynek fölépítéséig minden hónapban egyszer a község iskolatermében istenitiszteletet tart. Az új egyházközségbe eddig százhúsz család vétette föl magát. * A zilahi ref. egyháznak nagy napja volt a mult hó 23-án. A gyülekezet Szász Domokos püspököt, ki a diósadi egyház templomavatására indult, meghívta kebelébe. Szász Domokos kész örömmel ment az egyház meglátogatására s a fogadtatás napja ünnepnap volt nem csak a ref. egyházra, hanem egész Zilah városára nézve is. A püspök elé külön bizottság ment a megye határára s a város apraja-nagyja talpon volt, midőn a püspök a diadalkapukkal s zöld lombokkal gazdagon feldíszített utcákon bevonult. Délután a különböző küldöttségek tisztelgését fogadta a püspök, míg az esti ünnepeltetést hatalmas fáklyásmenet rekesztette be. Másnap az istenitiszteleten a püspök tartotta az egyházi beszédet, majd egyháztanács-ülést tartott s a kollégiumot tisztelte meg látogatásával. Délben díszebédre gyűlt a város intelligentiája s felköszöntőkben nem volt hiány. Ebéd után a püspök Diósadra ment ki, hol a templomot avatta fel s estére újra Zilahra tért vissza, s másnap reggel tért vissza székhelyére Kolozsvárra. * Alapkőletevés. A besztercebányai evang. gimnázium újonnan emelendő épületének alapkövét a mult hó 24-én, vasárnap, tették le méltó ünnepélyességek kíséretében. Az alapkő-letételnél nagyszámú közönség volt jelen; megjelentek a város előkelői közül igen sokan valláskülönbség nélkül. Az alkalmi beszédet Mikler Sámuel evang. lelkész tartotta, mint a besztercebányai ev. egyházi gyülekezet ez idei társelnöke. Gyönyörű beszédében lélekemelő módon vázolta az iskola háromszázados tör-