Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-21 / 25. szám

bánattal jelenti, hogy tekintetes Korbai Károly úr, az egyházmegyének 3 évtizeden át tanácsbirája, ki ezen tiszteletbeli állását nagy bölcseséggel, nagy buzgósággal s mindenek felett nagy szeretettel viselte, ki a német nyelvű iskolák megmagyarosítása végeit már életében 5000 frtos alapítványt tett, melynek kamatai a magyar nyelv tanításában legtöbb sikert tanúsító tanítók között osztatik ki, ki végrendeletében csaknem százezer forintra becsült vagyonának az egyházmegyét tette örökösévé, junius 4 én jobb létre szenderült; temetése junius 6-án Kulán. Áldott legyen emlékezete! Nemes példája ihlesse meg a szíveket.* Német eredetű családból származott, atyja népiskolai tanító volt. Gondos nevelésben részesült, melyet a magyarság és a kálvinizmus vezérelvei irányozlak. Korbainál már ifjú korában mutatkoztak a kálvinista magyarság erős jellemvonásai: a hitszilárdság, elvhűség, önállóság, jellemerő, erős nemzeti érzület. Igazi szívóssággal szerzett magának ügyvédi diplomát, komoly és szolid munkával vívott ki magának kiterjedt ügyvédi gyakorlatot, mocsoktalan nevet, majd köztiszteletet és tekintélyes vagyont. Bács-Bodrog vármegyének egyik legismertebb és legtiszteltebb alakja, a magyarosodásnak áldozatkész apostola, egyházának igazi oszlopos tagja volt, ki nem csak szóval, de tettel is szerette egyházát. Sok szép tulajdonságai között szeretete, faj- és vallásszeretete volt a legnagyobb. Már életében sokat fáradozott egy megyei árva- és szeretetház létesítésén. Erre a célra végrendeletében is 10 ezer frtot hagyományozott. Lakóhelyén, Kulán, kisdedóvót létesített s azt gondos berendezés és folytonos fejlesztés által a vármegye legjobb intézetévé tette. A tanítóság ügyét mindig szívén hordozta, az egyházmegyei tanítói gyámintézetnek éveken át buzgó elnöke volt. A nevelésügy nemzeti irányban való fejlesztése annyira érdekelte, hogy a német nyelvű iskolák meg magyarosítása végett évekkel ezelőtt 5000 frtos alapítványt tett, melynek kamatját a magyar nyelv tanításában legtöbb sikert felmutató bácsmegyei ref. tanítók között szokták kiosztani. Hitbuzgó, egyházias ember volt, ki mivel Kulán nem volt ref. templom, a szomszéd községekbe? legtöbbször Feketehegyre járt templomba, hol szeretett barátját, néh. Szilády Jánost nagy buzgósággal hallgatta. Az egyházi ügyek állását, fejlődését nagy figyelemmel kisérte, a lelkészek társaságában szívesen forgolódott, az egyházi irodalom iránt élénk érdeklődést lanusított, a »Prot. egyh. és isk. lap«-nak is előfizetője volt. Vallás- és egyházszeretetét azonban legfényesebben bizonyítja a fentebb közölt gyászjelentésben is olvasható végrendelete, melyben mintegy 100 ezer forintra becsült vagyonát az alsóbaranya-bácsi egyházmegyére hagyta. A esaládtalan ember így szerzett magának egy nagy és szép családot, a bács-baranyai egyházmegye papságában, gyülekezeteiben és híveiben, kik az egész kálvinista magyarsággal együtt áldólag és hálás szívvel emlegetik a nagy jóltevőt, a nemes emberbarátot. Hosszasan betegeskedett, agybajától utóbb sokat szenvedett. Temetésén az egyházmegyéből számosan, a lelkészi karból is többen megjelentek és Venetianer Sándor ujsóvéi, Keck Zsigmond cservenkai, Tóth Sándor feketehegyi és Szendy Lajos pacséri ref. lelkészek imádsága, gyászbeszéde és síri beszéde mellett temették el a derék férfiút. Legyen áldott az ő emlékezete! Váracli F. irodalom. ** Magyar történelmünk a ponyván A Rózsa Kálmán és neje, budapesti cég ismét öt ügyes füzetet adott ki Böngérfi János ismert magyar történelmi vállalatából. Címük a következő: 1. A török világ Magyarországon, vagy milyenek a magyar hősök ? 2. Miként menti meg Erdély az anyaországot? vagy az erdélyi fejedelmek és a török-német világ 3. Három nagy magyar, vagy Pázmány Péter, Eszterházy Miklós és Zrínyi Miklós élete. 4. I. Lipót király 48 évi uralkodásának változatos históriája. 5. Az utolsó habsburgi királyok viselt dolgai. Mind az öt füzetet több kép teszi kedvesebbé. Áruk 2 és 4 kr. között váltakozik. — A nemzeti szellemben, népies modorban és vonzóan írott füzetkéket ismételten ajánljuk a nép közötti terjesztésre. Olvasókörök, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak s a nép erkölcsi javát szivükön viselő népbaratok jó munkát végeznek, ha ezeket a füzeteket minél szélesebb körben terjesztik. ** Görög nyelvtan, összehasonlító nyelvészeti alapon iskolai használatra írta Dóczi Imre főgimnáziumi tanár. Második, átdolgozott kiadás, ára 1 frt 60 krajcár. Budapest, 1894. az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. — Dóczi Imre debreceni fogimn. tanár »Görög nyelvtan «-ának egyik legfőbb sajátsága volt, hogy a mennyire a paedagogiai tekintetek megengedik, az újabb összehasonlító nyelvészeti vizsgálódások eredményeit az iskolában is igyekezett érvényesíteni. Ebben a II. kiadásban ezt az irányelvet még szélesebb körben érvényesíti a szerző, a mi különösen az igeragozás egész rendszerének teljes átdolgozásából látható. Dóczi könyvének másik főbb vonása volt, hogy a mondattant a" mondatbeli kategóriák alapján tárgyalta. A II. kiadás ezt az irányelvet is megtartotta, sőt ennek megfelelőleg az alaktani részen is több változtatást tett. Ellenben a mondattani rész terjedelmét, tekintettel arra, hogy a görög syntaxist most a gimnáziumban rövidebben kell tárgyalni, szerző megrövidítette s nagyobb gondot csak a kat' exochen hellenismusokra fordított. Végül megtartotta, sőt tökéletesítette szerző az I. kiadásnak azt a sajátságát, mely szerint kiváló gondot fordít a görög nyelv tüneményeinek a latin és magyar nyelvsajátságokkal való összehasonlítására s a bennök nyilatkozó gondolkozásmód rokonságának vagy különbségének feltüntetésére. A könyv külsején is történt némi változtatás, a mennyiben az ion dialektus tárgyalása, mely az első kiadásban petit nyomással volt az attikaiba beékelve, most garmonddal nyomatott függelékként külön van a könyvhöz illesztve 50*