Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-31 / 22. szám

minden intézők, nehogy kellőleg meg nem fontolt és gondolt lépés által épen az ellenkezőjét érjük el annak, a mit mindnyájan óhajtanak s óhajtunk!! Szűcs László, közértekezleti jegyző. nekrolog. Felméri Lajos. 1840—1894. A neveléstudományt és irodalmát súlyos veszteség érte Felméri Lajos kolozsvári egyetemi professzor halálával. A derék tudós halála a közművelődés széles körében keltett mély részvétet, mert Felmérinek a közéletben jelentős szerepe volt. A veszteségben és részvétben egyházunk is osztozik, mert Felméri a ref. egyháznak volt nemcsak szülötte és neveltje, hanem néhány évig alkalmazottja, eszméinek és törekvéseinek mind halálig vallója és követője. Az egyházi sajtónak állandó munkása, kit, e mi Lapunk is egy negyedszázad óta a legtekintélyesebb munkatársai között birt és tisztelt. Életrajzi adatai a következők. Székely-Udvarhelyt 1840. szept. 29-én szegénysorsú iparos szülőktől született. Elemi iskoláit otthon, a középiskolát Sárospatakon, főiskolai tanulmányai egy részét Sárospatakon végezte. Sárospatakon Erdélyi János volt rá maradandó hatással, ki lelkének gazdag bölcseleti és esztetikai tartalmával és személyes barátságával a fogékony ifjüt anynvira megnyerte, hogy Felméri később is szives barátságban és levelezésben állt a híres pataki tudóssal. A theologiai tanfolyamot Budapesten végezte, hol 1863. októberben iratkozott be az anyakönyvbe. Itt Molnár Aladár és Ballagi Mór voltak mesterei, kik mellett az egyetemen is hallgatott bölcseleti és neveléstani tárgyakat. 1866. őszén külföldre ment, hol két évet töltött. Beutazta Angolországot és Skóciát s az edinburghi egyetemen Fraser filozófiai s Masson irodalmi előadásait hallgatta; a nyári félévre pedig a jénai egyetemre ment, hol Fischer Kunótól és Fortlagetól a filozófiát hallgatta. Ezen a nyáron beutazta Franciaországot, Svájcot és Felső-Olaszországot. Az 1867—68-iki nyáron félévet részint a heidelbergi egyetemen töltötte, hol Zeilert; részint Tübingában, hol Vischer és Kösztlin esztetikai előadásait hallgatta. Külföldi tanulmányait egyelőre befejezve, 1868-ban Sárospatakra hívták meg bölcseleti tanárnak, az elhunyt Erdélyi János helyére s itt 1869-ben már rendes tanárrá választották. Lelkes és termékeny tanár volt, ki nemcsak a tanári katedrán és az irodalomban állta meg helyét, hanem a szervezés terén is kitűnt. 1871-ben megnyitotta a sárospataki szépészeti muzeumot, melynek érdekében jelentékeny társadalmi és irodalmi agitátiót fejtett ki és nagyobb utazásokat tett. 1872-ben. a kolozsvári egyetem felállításakor, a neveléstudományok professzorává neveztetett ki, s ezzel az állam szolgálatába lépett s ott működött egész haláláig. Itt vívta ki országos hírnevét, tudományos sikereit és a tudományos körök rokonszenves tiszteletét. 1879 —80-ban a közoktatási miniszter megbízásából a közoktatás ügyét tanulmányozta Angolországban, s ugyanazon évben a kolozsvári egyetem bölcseleti kara tiszteletbeli tudorsággal tüntette ki. 1882 ben a kolozsvári országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság elnökévé neveztetett ki. 1885-től fogva az Emkében jelentékeny tevékenységet fejtett ki: elnöke volt az alapszabálykészítő bizottságnak, rendes tagja s később tiszteletbeli tagja az igazgató választmánynak. Az erdélyi múzeum bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának 1886 óta alelnöke, az erdélyi irodalmi társaságnak alapíttatása óta szintén egyik alelnöke volt. Ezeken kívül 1891 óta rendes tagja volt a németországi Comenius-társaságnak, halála előtt pár nappal pedig a kolozsvári egyetem rektorává választatott. Felméri egyéniségének és tevékenységének súlya irodalmi munkásságára és közművelődési tevékenységére esik. Kisebb irodalmi munkái az egyházi és tanügyi lapokban elszórva jelentek meg. E mi Lapunkban 25 év óta számos dolgozata látott napvilágot, melyek a hatvanas évek végéig inkább vallásbölcseleti tárgyú nagyobb tanulmányok, (pl. A deismus története), újabban inkább neveléstani és közművelődési kisebb iránycikkek. A kolozsvári »Prot. Közlöny«-ben is több cikke jelent meg. Nagyobb munkája kettő van; u. m. »Az iskolázás jelene Angolországban« 1870-ből, és »A neveléstudomány kézikönyve* 1890-ből, mely fél év alatt két kiadást ért. Ecclecticus bölcselő volt, széles olvasottsággal, jól szervezett tudással, eszméitető és termékenyítő előadással. A nemzeti nevelés és közművelődés buzgó apostola volt a tanári katedrán, a társadalomban és az irodalomban, írói egyénisége eszmékben, szellemben angolos. Az angoloktól vette át — mint egyik bírálója találóan írja — azt a sajátos világnézetet, melyben a realizmus az idealismussal, az elmélet a gyakorlattal, a test nevelése a lélek fejlesztésével, az értelem világossága az érzelem mysticismusával és az akarat szilárdsága a kedély hajlékonyságával oly csudálatosan, de egészségesen egyesül. Szerette a példákat, az anecdotázást, a színes hímes előadást, mely sokszor szóvirággá fajult stylusában. E tudományos és irói sajátságok különösen »A neveléstudomány kézikönyvében« domborodnak ki, mely Felmérinek főmunkája volt, s mely némely hibáitól eltekintve, neveléstani irodalmunknak a legérettebb és legértékesebb terméke a jelenkorban. Neveléstudományának egyik kiváló vonása a nemzeti szellem, melyért Felméri a napi és időszaki sajtóban is minden kedvező alkalommal meleg szívvel emelte föl tekintélyes szavát s a Királyhágón túli közművelődési egyesületekben jelentős társadalmi tevékenységet fejtett ki. Felméri a nemzeti, a magyaros nevelés legjellegzetesebb irója és legsikeresebb apostola volt