Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-31 / 22. szám
segédkezet nyújt, azokat maga is lelkesedéssel üdvözli, a mit a róm. katholicismus nem hagyhat jóvá. A prot. egyház létesítette tényleg, hogy a kormánynak s népnek egy s ugyanazon érdeke legyen. Az előtt a nép csak az egyházért létezett, azért, hogy annak önkényes uralmához vak eszköz gyanánt használtassék föl. Az alkotmányos szabadság alapköveit a prot. egyház tette le s szilárdította meg Európaszerte, a nélkül hogy forradalmi elveket szított volna, mint p. o. a róm. kath. Francia-, Spanyol- és Olaszország tették s teszik maiglan is. A halhatlan Colbert saját vallomása szerint a prot. Németalföldet választotta mintaképül. II. József, midőn szabadelvű intézményeit foganatosítani szándékozott, a prot. Nagy Frigyest tartotta szem előtt. A közmíveltsóg menynyivel szabadabban s boldogítóbban haladt előre a prot. országokban, mint a róm. katholikus államokban! Érdekes egy római kath. főúrnak idevonatkozó följegyzéseit olvasnunk. (Yoyages en differents pays de l'Europe. 1774. v. Pölnicz.) Megemlítvén, hogy a hol megfordult, átalában véve a lutheránusok szorgalmasabb munkások s jobb mócluak, mint a katholikusok, s a reformátusok még a lutheránusokat is túlszárnyalják, így folytatja: »úgy látszik ennélfogva, hogy mentől inkább távolodik valamely keresztyén egyház a r. katholicismustól: annál több boldogulást szerez, s mentől inkább közeledik ahhoz, annál pusztítóbb. Ez észrevétel nem dönti ugyan meg saját vallásom iránti ragaszkodásomat, de csakugyan undorral tölt el azon babonák iránt, a melyet abba becsempésznek.« Statisztikailag bebizonyítható tény, hogy az emberiség nem a r. katholicismusnak köszönheti legfönségesebb vívmányait s áldásait. Hogy állana ma a tudomány, ha a protestantismus meg nem gyújtja a szövétneket. Hasonlítsuk össze csak Angliát, Németországot, Hollandiát, Helvéciát Olaszországgal, Portugáliával, Spanyolországgal. Hol vájjon erősebb a törvény iránti tisztelet? Hol ütötte föl fejét a nihilismus, socialismus, az anarchismus? Vájjon a prot. országokban? Bizony ide is onnan a r. kath. Belgiumból, Franciaországból s általában a pápás országokból szivárgott át. Ezt csak a vak nem látja, meg az, a kinek szemére a hierarchia borította a sötét fátyolt. Mert ez a hierarchia maga alatt vágja a fát. Elmondtuk mindezt azért, mert napjainkban épen azzal agitál ellenünk a fekete sereg, hogy ők a »pax« barátai. S míg a béke szavait hangoztatják: más oldalról minden követ megmozdítanak, nehogy az igazság diadalmaskodjék. Csak vigyázat, hogy a kő vissza ne hulljon. Nem jó annak kővel dobálózni, a kinek háza teteje törékeny üveg. Könyves Tóth Kálmán. A csoportosítás kérdéséről. E Lap 19. és 20. számaiban Morvay Ferenc lelkésztársam figyelemreméltó dolgozatot közölt a f.-baranyai ref egyházak célba veti affiliációjáról. S mivel az ügynek kétségkívül hasznára van, ha a kérdés más szempontból is megvilágíttatik, a nt. Szerkesztő úr kegyes engedelmével, óhajtom nézeteimet — vonatkozással a jelzett dolgozat főbb elveire — e Lap hasábjain röviden közölni. A csoportosítás kérdése a f.-baranyai egyházmegyében már korábban is felszínre került és kopogtatott. Készült is e tárgyban még a 70-es években egy tervezet, de az soha tárgyalás alá nem kerülvén, csak írott malaszt maradott. Csak most, midőn az egyházmegye jelenlegi új esperese, meghallván a kor intő szavát, a mult őszi egyházmegyei közgyűlésre ez ügyre vonatkozó fontos indítványát benyújtotta, és pedig oly alakban, hogy úgy maga a javaslat, mint az arra hozott egyházmegyei határozat, a kérdés tanulmányozását minden lelkészre nézve kötelezővé tette, s ennélfogva az elől többé kitérni, azt elodázni nem lehet — közeledik a megoldás stádiuma felé. A benyújtott javaslat pedig »az egyházpolitikai javaslatok törvénynyé válása esetén, az azok által tervezendő új helyzetre, az egyházmegye híveinek több mint egy évtized óta észlelhető, úgy létszámbeli, mint anyagi folytonos hanyatlására, a párszámra alapított lelkészi fizetéseknek a fizető párok apadása folytán évről évre tapasztalható csökkenésére, a rohamos elszegényedés folytán, a hívekre sulyosodó nágy egyházi terheknek lehető könnyítésére« való tekintettel indítványozza a csoportosítást. Olyan indokok, melyek mindenkinek figyelmét kell, hogy foglalkoztassák, ki egyházának javát és jövőjét aggódva szívén hordozza. A javaslatnak főindoka, legbensőbb intenciója tehát a hívek súlyos egyházi terheinek lehető könnyítése, De hát csakugyan áll az, hogy túlságos nagy egyházi terhet viselnek a f.-baranyai ref. hívek? E kérdésre feleletül hadd álljanak itt a következő adatok. Hivatalos felszámítás szerint ezen egyházmegyében fungáló 65 lelkész évi javadalmának összege kerek számban: 48,900 frt. a 74 iskolatanító évi jövedelme, átlag csak 400 frtjával számítva, 29,600 frt, az egyházi és iskolai ügyek előbbvitelére hozott évi áldozatok összege, a három utóbbi év átlagát véve fel, 12,800 frt. E három tétel főösszege tesz 91,800 frtot. E három tétel címén fizet és szolgál tehát a 29,000 lelket számláló felső-baranyai egyházmegyében minden egyes lélek — a legkisebb csecsszopót is bele értve — évenként több mint 3 frtot. De ha ide számítjuk még az egyházaknak saját fekvőségükből munkájok után befolyó s az egyházi közszükségekre fordított jövedelmeinek értékét, azon tömérdek pénzértékű szolgálmányt, mit a hívek egyházuk, lelkészük, tanítójuk javára conventionalis földmunka, fuvarok, napszámok és sok más egyéb címen teljesítenek, nem feledve ki a közalapba fizetett járulékok kölelezettségét sem: azt hiszem, nem messze járok az igazságtól, ha azt állítom, hogy ezen egyházmegyében minden lélekre nem kevesebb, mint 4 frt egyházi teher súlyosodik. S ily nagy egyházi teher mellett, lehet-e csudálni, ha kivált a szegény sorsú, de számos családtaggal megáldott egyháztag (képzeljünk 10 tagu családot l fs kültelekkel, vagy épen a nélkül!) sokszor a legjobb akarattal sem képes kötelezettségének eleget tenni? Csoda-e, ha a nagy egyházi terhet, mely sokaknál az állami adó nagyságát többszörösen felülmúlja, nem birván emelni, idegenbe vándorol, s sokszor mind az egyházra, mind a nemzetre nézve elvész, vagy olcsóbb áron igyekszik idvezülését meg-