Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-24 / 21. szám

egyházkerületeknek egy egyháztestté tömörítésén s Erdély unióján. E nagy vehemenciával tárgyalt kérdésben teljes őszinteséggel csatlakozott Révész I.-vel és Tisza Kálmán­nal szemben Török, Ballagi és Kovács A. törekvéséhez, kik a határozatképes konvent felállítását, közalap létesítését zsinat nélkül is lehetőnek tartották. Ezen egyetemes egy­házi kérdésekben és egyházunknak az államhoz való vi­szonyát illetőleg egyházkerületi és konventi elnöki meg­nyitóiban sok termékeny eszme van, melyek nagy részé­nek megvalósulását, pl. az egyház egységének, az Erdély­lyel való uniónak, a közalapnak, az ág. ev. testvérekkel való szorosabb szövetségnek megvalósulását a gondviselés kegyelméből még maga is megérte; két zsinatunkon elnö­költ, s közbeesőleg számos konventen vezette vagy leg­alább megnyitotta a tanácskozásokat. De viszont nem egy van még az ő kedves eszméi között, pl. az 1848. XX. t.-cikk életbeléptetése, a minek megtestesülését már nem élhette meg, csak az idők érlelő, előkészítő munkáját észlelhette s annak örvendezett. Nagy alakjának egyik tündöklő jellemvonása volt az áldozatkészség, az igazi jókedvű adakozás. Bár nem volt dúsgazdag, de adományai mindig a leggazdagabbak és a legszámosabbak valának. A mi szépet és jót, kicsi­nyét és nagyot, hivatalos vagy társadalmi uton az utolsó 70 év alatt a magyar prot. egyház alkotott, épített, gya­rapított, báró Vay Miklós abban mindig ott volt s ren­desen elsőnek a maga adományaival. Sárospataki főisko Iánknak gondviselésszerű főgondnoka, országos protestáns árvaházunknak folytonos jóltevője, országos közalapunk­nak egyik legnagyobb alapítója, Magy. Prot. írod. Társa­ságunknak pártfogó tagja és tiszteletbeli elnöke, Reform, ifjúsági egyesületünknek alapító tagja, a gönczi Károli­szobornak s a debreczeni és kolozsvári főiskoláiknak és több kulturális és humánus intézetünknek bőkezű gyá­molítója volt. Irodalmi vállalatainkra, egyházi sajtónkra is kiterjedt pártfogó szeretete ; azon kevés számú főurak közé tartozott, kik az egyházi irodalom munkásait mél­tányolják és pártolják. E mi Lapunknak is kezdettől fogva mindig pontos előfizetője és bőséges olvasója volt. Mindenütt ott volt. a hol az ő hőn szeretett egyházát gondozni, segíteni, építeni kellett. Nagy idők nagy tanuja, egyházunk gondviselésszerű főgondnoka! Nyugodjál békében ott a zsolcai sírboltban. Nagy szellemed, apostoli buzgalmad, áldásos tevékenysé­ged legyen például nekünk s a késő unokáknak is, hogy tudjunk az egyházért úgy hevülni, úgy munkálni és úgy áldozni, mint te tudtál! Sz. F. különfélék. * Személyi hírek. Szász Károly dunamelléki püs­pök f. hó 16-án indult el a Bácsmegyében és Horváth-Szlavon-országbau fekvő missziói egyházak látogatására. Május 17-én ment K.-Szt.-Istvánon keresztül, a hol meg­látogatta az ág. ev. imaházat és a lelkészt. Nagy lelkének jótékony hatása — mint tudósítónk írja — úgy az egyház­községre mint lelkészére maradandó áldás lesz. — Dr. Szabó Aladár theol, tanár f. hó 21-én utazott el Londonba az ifjúsági egyesületek világcongressusára, mint a budapesti ref ifjúsági egyesület képviselője. — A lőcsei evang. egyház egyhangúlag dr. Nagy Árpád ügyvédet választotta a gyüle­kezet felügyelőjévé. — A bagyani ev. egyház Szluka János besztercebányai segédlelkészt rendes lelkipásztorává választotta. — A tiszáninneni egyházkerület gyülekezetei az elhányt báró Vay Miklós helyébe unokaöcscsét báró Vay Béla borsodmegyei főispánt és belső titkos tanácsost szán­dékoznak egyházkerületi főgondnokká választani. * A dunamelléki főgimnáziumok érettségi vizsgálataira Szász Károly püspök elnökökül kiküld le Budapestre Farkas József budapesti theol. tanárt, Halasra Baksay Sándor solti esperest, Kecskemétre Petri Elek budapesti theol. igazgató tanárt, Nagy-Körösre Ádám Kálmán kecskeméti esperest; kormányképviselők lesznek Budapesten Beöthy Zsolt egyetemi tanár. Halason és Nagy-Kőrösön Hegedűs István egyetemi tanár, Kecskeméten György Endre a m. t. Akadémia tagja. * A polgári házasság ismételt tárgyalása a képviselőházban négy napi szenvedélyes és sok szemé­lyeskedéssel vegyült vitát eredményezett. Jobbára a tör­vényjavaslatot ellenzők beszéltek, a pártolók közül keve­sebben szóltak. A vita WeJcerle miniszterelnöknek azon indítványa körül forgott, hogy a képviselőház változtatás nélkül küldje vissza a javaslatot a főrendiházhoz bővebb megfontolás végett. Apponyi ezzel szembem azt indít­ványozta, hogy a kötelező polgári kötést ejtse el a ház s ezzel a tényeges módosítással tegye át a főrendekhez; ily értelemben szóltak gróf Szapáry Gyula és Ugrón Gábor is. A változatlan visszaküldés mellett Szilágyi Dezső (több ízben), Busbah Péter és Tisza István tartottak kiválóbb beszédeket. A névszerinti szavazás május 21.-én ejtetett meg, a visszaküldés mellett szavazott 271, ellene 105. távol volt 35 képviselő; és így a képviselőház 166 szó­többséggel elhatározta, hogy a kötelező polgári házasság­ról szóló törvényjavaslatot visszaküldi a főrendekhez. * Iskolai aranykönyv. Szakai László, a mult hó végén elhunyt borsodi ev. ref. lelkész végrendelete fel­felbontatván, abban több tekintélyes összeget képviselő hagyományokon kívül 800 koronás alapítványt tett egy Miskolcon tanuló felső-borsodi papfiú részére, oly kikötéssel, hogy annak évi kamatait mindig a felső-borsodi esperes ítélje oda a legérdemesebbnek. * A tiszai ág. evang. egyházkerület Miskolczon tartott közgyűlése, melyen Zelenka Pál püspök és Ssent­iványi Árpád felügyelőhelyettes elnököltek, meleg hangú megemlékezés után jegyzőkönyvbe iktatta Kossuth Lajos és báró Vay Miklós nagy hazánkfiainak áldott emlékét. A közgyűlés főtárgyát az egyházmegyék és egyházkerületek területének új beosztása képezte, melyre vonatkozólag elfogadták azt a javaslatot, melyet az e tárgyban kiküldött bizottság Kassán tartott értekezlete a közgyűlés elé ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom