Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-24 / 21. szám

egyházkerületeknek egy egyháztestté tömörítésén s Erdély unióján. E nagy vehemenciával tárgyalt kérdésben teljes őszinteséggel csatlakozott Révész I.-vel és Tisza Kálmánnal szemben Török, Ballagi és Kovács A. törekvéséhez, kik a határozatképes konvent felállítását, közalap létesítését zsinat nélkül is lehetőnek tartották. Ezen egyetemes egyházi kérdésekben és egyházunknak az államhoz való viszonyát illetőleg egyházkerületi és konventi elnöki megnyitóiban sok termékeny eszme van, melyek nagy részének megvalósulását, pl. az egyház egységének, az Erdélylyel való uniónak, a közalapnak, az ág. ev. testvérekkel való szorosabb szövetségnek megvalósulását a gondviselés kegyelméből még maga is megérte; két zsinatunkon elnökölt, s közbeesőleg számos konventen vezette vagy legalább megnyitotta a tanácskozásokat. De viszont nem egy van még az ő kedves eszméi között, pl. az 1848. XX. t.-cikk életbeléptetése, a minek megtestesülését már nem élhette meg, csak az idők érlelő, előkészítő munkáját észlelhette s annak örvendezett. Nagy alakjának egyik tündöklő jellemvonása volt az áldozatkészség, az igazi jókedvű adakozás. Bár nem volt dúsgazdag, de adományai mindig a leggazdagabbak és a legszámosabbak valának. A mi szépet és jót, kicsinyét és nagyot, hivatalos vagy társadalmi uton az utolsó 70 év alatt a magyar prot. egyház alkotott, épített, gyarapított, báró Vay Miklós abban mindig ott volt s rendesen elsőnek a maga adományaival. Sárospataki főisko Iánknak gondviselésszerű főgondnoka, országos protestáns árvaházunknak folytonos jóltevője, országos közalapunknak egyik legnagyobb alapítója, Magy. Prot. írod. Társaságunknak pártfogó tagja és tiszteletbeli elnöke, Reform, ifjúsági egyesületünknek alapító tagja, a gönczi Károliszobornak s a debreczeni és kolozsvári főiskoláiknak és több kulturális és humánus intézetünknek bőkezű gyámolítója volt. Irodalmi vállalatainkra, egyházi sajtónkra is kiterjedt pártfogó szeretete ; azon kevés számú főurak közé tartozott, kik az egyházi irodalom munkásait méltányolják és pártolják. E mi Lapunknak is kezdettől fogva mindig pontos előfizetője és bőséges olvasója volt. Mindenütt ott volt. a hol az ő hőn szeretett egyházát gondozni, segíteni, építeni kellett. Nagy idők nagy tanuja, egyházunk gondviselésszerű főgondnoka! Nyugodjál békében ott a zsolcai sírboltban. Nagy szellemed, apostoli buzgalmad, áldásos tevékenységed legyen például nekünk s a késő unokáknak is, hogy tudjunk az egyházért úgy hevülni, úgy munkálni és úgy áldozni, mint te tudtál! Sz. F. különfélék. * Személyi hírek. Szász Károly dunamelléki püspök f. hó 16-án indult el a Bácsmegyében és Horváth-Szlavon-országbau fekvő missziói egyházak látogatására. Május 17-én ment K.-Szt.-Istvánon keresztül, a hol meglátogatta az ág. ev. imaházat és a lelkészt. Nagy lelkének jótékony hatása — mint tudósítónk írja — úgy az egyházközségre mint lelkészére maradandó áldás lesz. — Dr. Szabó Aladár theol, tanár f. hó 21-én utazott el Londonba az ifjúsági egyesületek világcongressusára, mint a budapesti ref ifjúsági egyesület képviselője. — A lőcsei evang. egyház egyhangúlag dr. Nagy Árpád ügyvédet választotta a gyülekezet felügyelőjévé. — A bagyani ev. egyház Szluka János besztercebányai segédlelkészt rendes lelkipásztorává választotta. — A tiszáninneni egyházkerület gyülekezetei az elhányt báró Vay Miklós helyébe unokaöcscsét báró Vay Béla borsodmegyei főispánt és belső titkos tanácsost szándékoznak egyházkerületi főgondnokká választani. * A dunamelléki főgimnáziumok érettségi vizsgálataira Szász Károly püspök elnökökül kiküld le Budapestre Farkas József budapesti theol. tanárt, Halasra Baksay Sándor solti esperest, Kecskemétre Petri Elek budapesti theol. igazgató tanárt, Nagy-Körösre Ádám Kálmán kecskeméti esperest; kormányképviselők lesznek Budapesten Beöthy Zsolt egyetemi tanár. Halason és Nagy-Kőrösön Hegedűs István egyetemi tanár, Kecskeméten György Endre a m. t. Akadémia tagja. * A polgári házasság ismételt tárgyalása a képviselőházban négy napi szenvedélyes és sok személyeskedéssel vegyült vitát eredményezett. Jobbára a törvényjavaslatot ellenzők beszéltek, a pártolók közül kevesebben szóltak. A vita WeJcerle miniszterelnöknek azon indítványa körül forgott, hogy a képviselőház változtatás nélkül küldje vissza a javaslatot a főrendiházhoz bővebb megfontolás végett. Apponyi ezzel szembem azt indítványozta, hogy a kötelező polgári kötést ejtse el a ház s ezzel a tényeges módosítással tegye át a főrendekhez; ily értelemben szóltak gróf Szapáry Gyula és Ugrón Gábor is. A változatlan visszaküldés mellett Szilágyi Dezső (több ízben), Busbah Péter és Tisza István tartottak kiválóbb beszédeket. A névszerinti szavazás május 21.-én ejtetett meg, a visszaküldés mellett szavazott 271, ellene 105. távol volt 35 képviselő; és így a képviselőház 166 szótöbbséggel elhatározta, hogy a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot visszaküldi a főrendekhez. * Iskolai aranykönyv. Szakai László, a mult hó végén elhunyt borsodi ev. ref. lelkész végrendelete felfelbontatván, abban több tekintélyes összeget képviselő hagyományokon kívül 800 koronás alapítványt tett egy Miskolcon tanuló felső-borsodi papfiú részére, oly kikötéssel, hogy annak évi kamatait mindig a felső-borsodi esperes ítélje oda a legérdemesebbnek. * A tiszai ág. evang. egyházkerület Miskolczon tartott közgyűlése, melyen Zelenka Pál püspök és Ssentiványi Árpád felügyelőhelyettes elnököltek, meleg hangú megemlékezés után jegyzőkönyvbe iktatta Kossuth Lajos és báró Vay Miklós nagy hazánkfiainak áldott emlékét. A közgyűlés főtárgyát az egyházmegyék és egyházkerületek területének új beosztása képezte, melyre vonatkozólag elfogadták azt a javaslatot, melyet az e tárgyban kiküldött bizottság Kassán tartott értekezlete a közgyűlés elé ter-