Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-17 / 20. szám

** Magyar történelmünk a ponyván. Böngérfi János előnyösen ismeri paedagogiai író Rózsa Kálmán és neje kiadásában magyar történelmünket népies nyelven beszéli el és képekkel illusztrált füzetkékben bocsátja közre. A jóravaló vállalatból most már a XI.—XV-ik füzet jelent meg következő címek alatt. Hunyadi János csodála­tos élettörténete 11 képpel. Mátyás, az igazságos dicső históriája 11 képpel. A magyarnemzet siralmas históriája 5 képpel. Szapolyai az utolsó nemzeti király és az első Habsburgok 6 képpel. Török világ Magyarországon, vagy milyenek a magyar hősök. A történetek erős nemzeti szellemben, az érdekes mozzanatok kiemelésével, zamatos magyarsággal vannak elbeszélve. Az utolsó füzetben a magyar reformációról s annak egyik kimagasló alakjáról, Dévai Riró Mátyásról is megemlékezik az író egy jól rajzolt rokonszenves életképben. A füzetek 2—4 krért kaphatók a kiadó Rózsa K. és nejénél (Budapest, Szent­királyi-utca 30. sz.). A nép közötti terjesztésre nagyon érde­mes vállalat. különfélék. * Budapesti református egyházunkban az újon­nan választott presbyterek eskütétele a május 11-én tar­tott egyháztanácsi ülésben ment végbe. Az uj erőket szives rokonszenvvel fogadta az egyháztanács. * A polgári házasság a főrendiházban 139 sza­vazattal 118 ellenéhen, tehát, 21 szótöbbséggel megbukott. Ez a hétnek nagy politikai eseménye, mely bár előre látható volt. mégis nagy izgalomba hozta a politikai köröket. A klerikálisok ujjonganak a győzelemnek, a libe­rálisok s a velők tartó intelligenlia zöme méltán sajnálja a reform elodázását. Mert csak elhalasztásról lehet szó, végleges elejtése a reformnak többé lehetetlen. Politikai és társadalmi szükség, hogy a polgári házasság s a vele kapcsolatos egyházpolitikai nagy kérdések minél előbb megoldassanak. Részünkről azt hiszszük. hogy a kleriká­lisok győzelme pyrrbus-i győzelem, mert erkölcsi vesz­teségük már is nagy s egy ujabb ütközet még másnemű veszteséget is hozhat rájok! * A polgári házasság főrendiházi tárgyalása négy napon át május 7—10 én feszült figyelem és nagy izgatottság mellett folyt le. A vita eleitől végig magas színvonalon maradt s az erkölcsi győzelem pálmáját két­ségtelenül a pártolók vitték el. A megjelent prot. egyházi méltóságok mindannyian a javaslat mellett szavaztak, névszerint Kun B., Pap Gábor, Szász K., Karsay S. és Zelenka P. püspökök, Bánffy M., Vályi János, Szentivá­nvi M., Radó Kálmán és Dániel G. főgondnokok, illetve felügyelők. Szász Károly dunamelléki ref. és Zelenka Pál tiszai ev. püspökök rövid beszédben indokolták szavazat­jukat, kifejezve azon meggyőződésöket, hogy egyházi szempontból nem ellenzik, állami, nemzeti és társadalmi szempontból mint haladást jelző reformot üld vözlik a törvény­javaslatot. * A protestáns középiskolák igazgatóihoz Buda­pestről a Ref. ifjúsági egyesület igazgató választmánya következő megkeresést intézte: Tekintetes Igazgató Ur! Budapesten a református egyház védnöksége alatt ifjú lelkű férfiak és nők pártoló, főiskolai tanuló ifjak működő tagsága mellett másfél évvel ezelőtt »Református ifjúsági egyesület* alakult. Az egyesületnek az a célja, hogy az egyetemen és műegyetemen és más főiskolákon tanuló ifjúságot társadalmi úton az evangéliumi hitben és szere­tetben erősítse, az egyház iránti hűségben szilárdítsa, az erkölcsi önnevelésben erkölcsi és tőle telhető anyagi tá­mogatásban részesítse. E végből az ifjúság számára tár­sulati »Otthon «-t tart fenn (most még ideiglenesei a ref. theol. egyik termében), hol az egyesület tagjai társalgásra, olvasásra, zene- és énekgyakorlatra összegyűlnek; a nagy közönség részére a tagok közreműködése mellett felolva­sásokkal, zene-, ének- és szavalati előadásokkal összekötött nyilvános estélyeket rendez havonként; időnként társas vacsorára gyűjti össze tagjait; s a szegényebb sorsú ta­goknak önfentartását ösztöndíjak adása és társadalmi össze­köttetések szerzése által igyekszik előmozdítani. Másfél évi rövid tapasztalat is meggyőzött bennünket, az egye­sület alólirott választmányát, arról, hogy a magyar s közelebbről a protestáns közönség talajába jó magot ültet­tünk. Mint amaz evangéliumi mustármag, úgy nő, izmosul és terjed zsenge egyesületünk is, tagjai számának szaporo­dásában, a nagy közönség pártoló rokonszenvében s a kitűzött evangéliumi hit és szeretet-munkák felkarolásában. Tagjainak száma fölözi a 200-at, heti összejövetelei üdvös erőfejlesztő intézménynek bizonyultak, nyilvános estélveit ezrekre menő művelt közönség látogatja s Isten segedel­méből a szegénysorsú tagok gyámolítását is tényleg meg­kezdettük három 25, egy 15 frtos ösztöndíj összegyűjtésével és kiosztásával. Tekintetes Igazgató Űr! Mi arról vagyunk meggyőződve, hogy napjainkban, mikor úgyszólván a levegő is telítve van a hitetlenség és balhit miazmáival, s itt a székes fővárosban, hol az ifjú lelkek annyiféle erkölcsi kísértéseknek vannak kitéve, ily nehéz időkben az ifjúság vallás-erkölcsi életének a jelzett irányban és módon való gondozásával oly nemes, hazafias és egyházias munkában fáradozunk, mely méltó a jó és nemes lelkek pártfogására. Ennélfogva teljes bizalommal fordulunk Tekintetes Igaz­gaztó Úrhoz és a t. tanári testülethez, hogy a közép­iskolájukból a fősikolák bármelyik szakába Budapestre készülő ifjúság figyelmét a budapesti »Református ifjúsági egyesület*-re felhívni, nekik az egyesületbe való belépést ajánlani méltóztassék. Az egyesületről bővebb felvilágosí­tás szerezhető a ref. püspöki titkárnál és a ref. theologiai akadémia senioránál (Budapest, Kálvin-tér 7. sz.); a tag­sági díj egész évre 1 frt. Hitrokoni és hazafias üdvözlettel maradván Tek. Igazgató Úrnak Budapest, 1894. május havában kész szolgái: Szász Károly püspök, tiszteletbeli elnök; Szilassy Aladár pénzügyi főbíró, elnök; SzÖts Farkas theol. tanár, alelnök; dr. Szabó Aladár theol. tanár, főtitkár; dr. Tóth Miklós, titkár; Hamar István egyes, pénztárnok; Papp Károly, lelkész; Kasits Péter, miniszteri tanácsos; lóth József, kir. tanácsos tanfelügyelő; dr. Hegedűs István, egyetemi tanár; Petri Flek, theo­logiai tanár: dr. Szász Károly, miniszteri hivatalnok; dr. Kecskeméthy István, paksi lelkész; György László péceli lelkész, mint válaszmányi tagok. * A debreceni országos tanszerkiállítás, az általunk már többször jelzett időben, f. évi aug 18-tól szeptember 2-ig csakugyan meg fog tartatni, a mennyi­ben erre az engedélyokmány a kereskedelem- és közoktatás­ügyi miniszteri uraktól a kiállítást előkészítő nagy bizottság elnökségéhez lejött. A közoktatásügyi miniszter felhívta a rendelkezése alatt álló m. kir. egyetemi nyomda, az összes iskolák és tanműhelyek, valamint az orsz. tan­szermuzeumok igazgatóságainak figyelmét ezen kiállításra

Next

/
Oldalképek
Tartalom