Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-17 / 20. szám

bizottság fog intézkedni s a fegyelmi ítéletet a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya fogja hozni. Ily esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízza meg- a közigazgatási bizottságot a fegyelmi ügy további ellátásával s arról a felekezeti főhatóságot is értesíti. Azontúl a felekezeti főhatóság nincs jogosítva a fegyelmi vizsgálatot folytatni vagy ha a vizsgálat be volna fejezve, annak alapján ítéletet hozni. A felekezeti főhatóság a közigazgatási bizottság kívánságára megküldi a fegyelmi ügyre vonatkozó összes tárgyalási iratokat és okmányokat. A miniszter kívánságára megindított fegyelmi ügyben a miniszter által kiszabott vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által hozott és jogérvényessé vált ítéleteket az illető hitfelekezeti hatóságok az ítélet vételétől számított 14 nap alatt saját hatáskörükben végrehajtani tartoznak A mennyiben az említett határidő alatt az ítélet végrehajtása meg nem történnék, a közigazgatási bizottság intézkedik, hogy a járási főszolgabíró felügyelete mellett a községi elöljáróság azonnal foganatosítsa a végrehajtást. ha szükséges, karhatalom igénybe vétele mellett. 34. §. A közigazgatási bizottság van hivatva az 1876. évi XXVIII. t.-c. 7. §-ának 3. és 4. foglalt szabályok szerint foganatosítani a fegyelmi eljárást akkor is, ha bármily összeggel segélyezett felekezeti népiskola tanítója államellenes irány követésével van vádolva s a miniszter a fegyelmi eljárást elrendeli. Államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekmény, mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen irányul, történt legyen az akár tanhelyiségben, akár azon kívül vagy más állam területén, élő szóval, Írásban vagy nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyvek vagy egyéb taneszközök által. Ily esetekben is a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya hoz ítéletet, a melynek végrehajtásánál az előző szakasz második pontjának rendelkezése alkalmazandó. Ha valamely községi vagy felekezeti iskolának egymásután két tanítója mozdíttatott el állásáról államellenes irány követése miatt a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által hozott ítélettel, az 1893. évi XXVI. törv.-cikk 15. §-a értelmében a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll a községi vagy felekezeti iskolát megszüntetni és helyébe állami iskolát állítani. A községi vagy felekezeti iskola megszüntetésénél a jelen »Utasítás* 22. §-ában megállapodott eljárás nyer alkalmazást. 32. §. Az 1893. évi XXVI. törv.-cikk 19. §-a értelmében a jelen »Utasításban« a tanítókra és a segédtanítókra megállapított rendelkezések alkalmazandók a tanítónőkre és segédtanítónőkre is. tárcz a. A római egyház vallási ereklyéi. (Folytatás és vége.) Fölötte érdekesek az utolsó vacsora reliquiái. A lateráni templomban van az asztalnak egy része, M.-Gladbachban egy edény s egy serleg darabjai, valamint az asztalterítő nagy része, s egy kés Trierben. Az a lepedő, melylvel Jézus a tanítványok lábait megtörlé, a lateráni templomban, a kötő pedig, melyet ugyanez alkalommal felkötött, Cornelvmünsterben látható. Nem kevésbé érdekesek azon dolgok, melyek Jézus gyermekkorából maradlak fenn. így pelenkái tudomás szerint Achenben vannak, sőt a Laterán is dicsekszik ilyenekkel. Jászola a Maria Maggiore (Róma) egyik legfőbb reliquiáját képezi. Waal nézete szerint még talán Theodor pápa ideje óta (540) van a körülbelöl 5 darab deszkából álló reliquia Rómában. Achenben és M.-Gladbachban is vannak részei. A vendoni kolostorban Jézus könnyei őriztetnek (St. Laurenz, Lüttich mellett.). Mabillon azt állítja, hogy Jézus könnyeit, melyeket Lázár sírja fölölti hullatott, egy angyal felfogta s Magdolnának adá. Krisztus hajából egy jó csomó Flinesben van, lábnyomai az olajfák hegyén láthatók (a mennybemenetel alkalmából) Rómában a Sebestyén-templomban egv követ mutogatnak Jézus lábnyomaival, melyen megjelent a menekülő Péternek; sandalja a Trier mellett levő Prüm Salvator templomában, bőrből való öve, Konstantin megerősítő két pecsétjével Achenben van. Hogy Jézusról authenlikus képek maradtak fenn Lukács által festve, az eléggé ismeretes; van belőle egy a Laleránban is. Az öt árpakenyér és két hal maradékát szintén Rómában őrzik. Józseftől kevés ereklyéje van a kath. egyháznak. Achenben mutogatják utazó gamasnijait, melyeket Egyiptomba való menekülése alkalmával viselt. Annál több aztán a Maria-reliquia, s az ezekben kifogyhatatlan Achen itt is az első helyen áll, ott van az u. n. »Camisia beatea Mariae«, Mária ruhája, melyet Kr. születésekor viselt, úgyszintén egy vászon deréköv. Ruhájának darabjai Burtscheidban, egy inge Chartres-ben volt. vagy talán van is. Fátyólának egy része Achenben volt, de később Compiegne-be vitték, a másik része Cornelvmünsterben s Longpontban, ez utóbbi helyen övének egy darabja is. Haja Achen tulajdonát képezi, de van belőle Maastricht és Longpontban is, itt egy követ is mutogatnak melyen ült. Egyik cipőjét Spanyolország egyik zárdájában őrzik. (18 cm. hosszú ! Isteni lábak!) Teje, mert ez sem maradhat el (Liebfrauenmilch!), a Vezuvon levő Mater Domini zárdának tulajdona; bár másuttj is van. így a nápolyi St. Luigiban is két üveggel (!!), mely Mária-napok alkalmával folyékonynyá vált azelőtt. Megvan kézirata is. A siciliai Messinában van egy Máriának sajátkezüleg aláirt levele, melyet Pál, római utazása alkalmaval hozott át. Biztosítja benne a messinabelieket változtlan kegyeiről. Lukács gondoskodott róla, hogy Mária képmását necsak egy Rafael, vagy Murillo fantáziájából ismerjük meg. Képek közül egy Konstantinápolyban volt, egy másik pedig már 600-ban I. Gergely altal hordoztatott körül, körmenetek alkalmával, ez a Mária Maggioreben van. De a legrégibb és legbecsesebb a Nápolyban levő del-carminai. Ez a kép, mely szintén Lukács által festetett, a világ legrégibb Mária-kápolnájában állíttatott fel, mely a Carmel hegyén a szent szűz tiszteletére építtetett s magok az apostolok szentelék fel. Onnan kerülő utakon jött át Nápolyba. De még nem említettük a Mária-ereklyék koronáját, t. i. názáreti házát. Ezt a házat a XIII. században az angyalok felemelték s először Dalmátiában, s azután Itáliában tették le, de mivel ezt a helyet sem találták elég szentnek, Lorettóba vitték, s ott helyezték el véglegesen. A pápák bűnbocsátó erővel ruházták fel (XIII. Leo). Aversaban a lorettói kincsnek egy hű utánzata van, mely a pápák által ugyancsak ily erővel ruháztatott fel. S mily nagy mértékben árad szét az áldás Lourdes-ból, azon lourdesi grotta-utánzatok által, melyeket a jámborelméjü