Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-10 / 19. szám

intézet igazgatóságához Eperjesen f. é. június 10 ig küldendők. Intézetbeli jelöltek ö frt, idegenek 10 frt, illetve 15 frtnyi vizsgálati dijat fizetnek. Eperjesen, 1894. május hó 5-én Gamauf György igazgató. * A nem állami tanárok nyugdíjintézete a közoktatási miniszter terve szerint az érdekelt tanárok belépési illetékéből, az iskolafentartó testületek és a tanulók évi járulékából és az állam 60 ezer frtos évi segélyéből fog szerveztetni. Protestáns körök s a mi Lapunk is több ízben kifejezték, hogy a tanárok és tanulók járuléka kissé magas, az állam hozzájárulása pedig nagyon kevés. A Tiszántúli ev ref. Tanáregyesület most kérvénynyel fordul a képviselőházhoz s az állami járuléknak 100 ezer frtos emelését kéri. A kérvényt Géresi Kálmán egyes, elnök. Elek Lajos egyesül, jegyző irták alá. A mozgalom nagyon indokoll s egészen időszerű. Mi mindjárt a törvényjavaslat beadásakor kifejeztük, hogy az állami hozzájárulás kevés és sürgettük, hogy a 60 ezer frtot legalább 90 ezerre emelje az állam. Vajha sikerre vezetne a méltányos kérelem! * A Luther-társaság az 1893. évben. Most kaptuk a Lutlier-társaságnak, az ág. evang. testvérek ez egyházirodalmi egyesületének 1893-ik évi Jelentését. A csinos kiállítású füzet elején Hunfalvy Pálnak, a társaság volt elnökének, és Doleschall Sándornak, a társaság volt alelnökének arcképe látható. Lelkes és emelkedett szellemű Zsilinszky Mihály elnöki megnyitó beszéde, lendületes és meleg Scholcz Gusztáv titkár emlékbeszéde Doleschall felett, kinek erőteljes egyéniségét híven jellemzi, a társaság körüli érdemeit találólag méltatja. A társaság működéséről beszámoló titkári jelentésből látható, hogy a társaság ismét több népies irattal (»Juhok a farkasok közt*, »Hochmuth kommt vor den Fall«) s más építő munkákkal (»Fábry Gergely püspök« című monográfia Pajer Sándortól, »Virágok a szentírás kertjéből« Csepreghy Györgytől) gazdagította irodalmunkat. Részt vett a Jókai-jubileumon egy igen csinos dísz-albummal, segélyezte »A mi Otthonunk*-at 200 frttal, félre telt a megindítandó »Theol. tudományos folyóirat« alapjára 200 frtot, segélyezte az »Evang. Glocken* című lapot 50 példányára való előfizetéssel. A társaságnak van 379 rendes, s 31 alapító, összesen 410 tagja, szaporodás az előző évhez képest 45 tag. A társaság kiadványainak kelendősége számszerűleg nincs kitüntetve, de raktáron és elszámolás alatt mintegy 6696 frt értékű kiadványa áll. A társaság készpénz vagyona 9447 frt 31 kr, csökkenés az előző évihez képest 378 frt. A társaság igazgató-tanácsa felhívást bocsátott ki az egyházmegyék főesperéseihez, kérvén őket, hogy az erősebb eklézsiákat és gazdagabb világi urakat alapítványok tételére, a lelkészeket, tanárokat, tanítókat és hitsorsosokat a társaságba belépésre bírni igyekezzenek. Vajha a lelkes felhívó szózat, melyet Zsilinszky elnök, Bachát alelnök és Falvay jegyző irtak alá, ne lenne pusztában kiáltó szó. A jó szellemű, nemes célú társaság nagyon érdemes a támogatásra. * A református ifjúsági egyesület igazgató választmánya Szilassy Aladár elnöklete alatt április 7-én tartott ülésében elhatározta, hogy az ifjúsági egyesületek világcongresussán Londonban az egyesületet dr. Szabó Aladár főtitkár által képviselteti s részére az uti költséget 350 írtban utalványozta. Tóth József kir. tanácsos tanfelügyelő indí'ványára és fogalmazásában lelkes felhívást küld az ország minden gyülekezetébe a prot. egyházak elöljáróságaihoz, hogy az iskolából kikerült ifjúságot gyűjtsék össze, vegyék vallás-erkölcsi gondozásukba s alakítsanak számukra úgynevezett legény-egyesületeket. Szőts Tarkas theol tanár indítványára és szövegezésében felhívást küld szét az ország prot. középiskoláinak igazgatóihoz, bizalommal felkérve őket, hogy a kezük alól kikerülő és tanulmányai folytatása végett a fővárosba készülő ifjúságot figyelmeztessék és buzdítsák a budapesti ifjúsági egyesületbe való belépésre. Végül az egyesület három szegénysorsú tagjának (Barkász Kálmán theologus, Hajdú Ferencz bölcsész, Mészáros Dénes orvosnövendéknek) 25 —25 frtos ösztöndíjat, egynek 15 frt segélyt szavazott meg * A sáros-zempléni ev. esperesség f. hó 1-én Eperjesen, a kollégium dísztermében Ghotvács Endre budaméri lelkész-főesperes és Bánó Árpád árvaszéki ülnök, esperességi felügyelő elnöklete rendkívüli közgyűlést tartott. Az esperességi felügyelő lelkes megnyitója után a főesperes megható szavakban emlékezett meg Kossuth Lajos elhunytáról, a kinek családjához, mivel K. az esperesség kebelében született és konfirmáltatott, a nagy nemzeti gyász napjaiban az esperesség részéről és nevében meleg részvétiratot is küldött. Ezzel kapcsolatos indítványa, mely szerint az egész esperesség területén a Kossuthszoborra s a felsőkemenczei ev. templom falára helyezendő s a konfirmál tatás tényét jelző emléktáblára gyűjtés eszközöltessek, egyhangúlag elfogadtatott. Utóbbi eszmét Jungmann 6rée«f.-kemenczei lelkész pendítette meg dr. Masznyik Endréhez, az »Otthonunk* szerkesztőjéhez irott nyilt levelében, s a szerkesztőség s az olvasók részéről meleg rokonszenvvel is találkozott. E helyütt is felhívjuk a hazafias közönséget az eszme • erkölcsi és anyagi támogatására. A hazafias adományok Hajdú Ján< s lelkész és esperességi pénztároshoz Zsegnyére (u. p. Eperjes) intézendők. Az esperesség területén befolyó offertórium kétharmada a Kossuth-szoborra, egyharmada pedig a kemenczei emléktáblára fog fordíttatni. Nagyobb vitát a gyűlésen csak az egyházmegye új beosztása s az egyházkerület arányosítása iránti javaslat idézett elő, mely egész terjedelmében a püspöki körlevelek XXL és XXII. számában közöltetett az egyházakkal. Az abosi egyház nem kíván a hegyalljai, s a zempléni kör nem kíván az új, ú. n. tiszavidéki esperességhez csatoltatni. Végül az esperességi követek megbízó levelekkel ellátva az e hó végével tartandó miskolczi ker. gyűlésre küldettek ki. (Sr.) * A kolozsvári theologiai fakultás és az egyetem. Erdélyi ref. egyházkerületünk közgyűlése az egyetemes konvent által is magáévá tett felterjesztésében a Kolozsvárit felállítandó theol. fakultásnak a kolozsvári egyetemmel való kapcsolatára vonatkozólag következőket kéri a közoktatási kormány'ól: Első sorban azt, hogy theol. intézetünk hallgatói a tudomány-egyetem rendes hallgatói sorába léphessenek s ugyanazon jogokkal élhessenek s ugyanazon előnyökben részesülhessenek, mint a tud.-egyetem többi karainak rendes hallgatói; jelesen, hogy az egyetemi előadásokat is hallgathassak s esetleg