Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-10 / 19. szám

ISKOLAÜGY. A tanítói fizetésekről szóló törvény végrehajtása. (Folytatás.) 19. §. Az alkalmazásban levő tanítók törvényszerű legkisebb fizetésének kiegészítéséhez szükséges államsegély megadása végett a hitfelekezeti iskolai hatóságok, valamint — a községi iskolai tanítókat illetőleg — a községi iskolaszékek tartoznak a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címzett s a 17. §-ban említett okmányokkal felszerelt kérvényeket 1894. évi szeptember hó 25-ig az illetékes törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz benyújtani. Ha ezt nem tennék, a 15. §-ban megszabott eljárás alkalmazandó. A törvényhatósági közigazgatási bizottságok az említett határnapig hozzájok beérkezett kérvényekről a kért államsegély összegének együttes megjelölése mellett, előzetesen rövid jelentést tesznek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és azután a kérvényeket egyenként tárgyalás alá veszik, hogy azok alapján az 1893. évi XXVI. t.-c. 11. §-ának a) pontja értelmében a bejelentett tanítói fizetések mennyiségét és a törvényszerű legkisebb tanítói fizetéssel szemben való hiányaikat megállapítsák. Községi iskolai tanítók fizetését már előzetesen, a díjlevél jóváhagyása alkalmával (5. §.) tartozik megállapítani a közigazgatási bizottság s ezekre vonatkozólag csak a netalán szükséges kiegészítő adatok beszerzése iránt kell intézkedni. A felekezeti iskolai tanítók fizetései mennyiségének, illetőleg az iskolafentartó által kiszolgáltatott résznek végleges megállapítása végett a közigazgatási bizottság, szükség esetén, ha a meglevő adatok elegendő felvilágosítást nem adnak, a helyszínén tartandó tárgyalást rendel el s erre egy tagját vagy a járási főszolgabírót küldi ki, egyszersmind értesíti a felekezeti főhatóságot, hogy annak megbízottja is részt vehessen a tárgyaláson, de azért a tárgyalás a felekezeti főhatóság kiküldöttének meg nem jelenése esetén is megtartandó. A tárgyalás ideje a kir. tanfelügyelővel előre tudatandó, hogy azon jelen lehessen. A helyszíni tárgyalás célja, meggyőződést szerezni arról, hogy az iskolafentartók saját anyagi forrásaikból a fizetés mily részét képesek kiszolgáltatni. A tárgyaláson meghallgathatók : az érdekelt tanítók, a hitközség elöljáróságának s az iskolaszéknek tagjai, valamint azok, a kik nem tagjai a hitközségnek és külön kötelezettség alapján tartoznak hozzájárulni a tanítói fizetéshez. A tárgyalás lefolyásáról jegyzőkönyv veendő fel, melyet a felekezeti főhatóság kiküldötte és a felekezeti iskolaszéki elnök vagy helyettese is aláír. 20. §. A közigazgatási bizottság a készpénzbeli fizetésen kívül a terménybeli járandóságoknak és a földbirtok jövedelmének, úgyszintén a tanító részére biztosított kántori illetményeknek pénzértékét is számításba véve, határozott összeggel állapítja meg a tanítói fizetést. A közigazgatási bizottság kiváló figyelmet fordítson az 1893. évi XXVI. t.-c. 10. §-ának azon rendelkezésére, hogy a tanítói fizetések eddig megállapított és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkítatlanúl kiszolgáltattassék, illetőleg államsegély igénybevétele céljából le ne szállíttassák. Különösen a helyszíni tárgyalások alkalmával kell erre ügyelni. Ha a közigazgatási bizottság tapasztalná, hogy ily eset előfordult volna, intézkedik, hogy az iskolafentartó az elvont fizetésrészietet is pontosan kiszolgáltassa és elrendeli a már esedékessé vált, de ki nem szolgáltatott fizetés behajtását. (15. §.) 21. §. A közigazgatási bizottság feladata még ugyanakkor, a midőn a tanítói fizetést megállapítja, megvizsgálni, hogy a segélyezendő tanító minősítvénye megfelel-e a törvényekben kikötött kívánalmaknak ? A kinek képesítése meg nem felel az 1868-ik évi XXXVIII. t.-c. 133. §-ában és az 1879-ik évi XVIII. törvénycikkben megállapított követelményeknek, az egyáltalában nem alkalmazható tanítói minőségben és ha az iskolafentartó a tanítói állomásról rövid határidő alatt el nem mozdítja, a közigazgatási bizottság tartozik az illető egyénnek a tanítói működéstől eltiltása végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez sürgősen jelentést tenni. A tanítói képesítést tanítói oklevéllel, illetőleg azokra nézve, a kik 1868. évet megelőzőleg működnek, a folytonos és szakadatlan tanítói működést igazoló szolgálati bizonyítványokkal igazolandó. A magyar nyelvi képesítés megítélésénei az 1879. évi XVIII. t.-cikk intézkedéseihez kell alkalmazkodni és különösén ügyeljen a közigazgatási bizottság, hogy az 1885. évi május 28-án 20.301. sz. alatt kiadott körrendelet alapján nem kell-e kifogást emelni a tanító alkalmazása ellen? A közigazgatási bizottság a tanító képesítésének megvizsgálásánál a bemutatott okmányokat veszi figyelembe, de ha azok hiányosak vagy a magyar nyelvi képesítés tekintetében elegendő felvilágosítást nem adnak, az előző szakaszban említett helyszíni tárgyalást a vizsgálatnak ez irányban leendő megtartására is kiterjeszti vagy a kir. tanfelügyelőt utasítja, hogy saját vizsgálata alapján tegyen véleményes jelentést. 22. §. A közigazgatási bizottság a tanító fizetésének megállapítása és minősítésének megvizsgálása után az eredményről jelentést tesz a miniszternek és bemutaja a tárgyalási iratokat. A közigazgatási bizottság e jelentésben részletes és indokolt nyilatkozatot tesz arra nézve is, hogy azon iskolára, melynél a tanító fizetését államsegélylyel kellene kiegészíteni, valóban szükség van-e a községbeli összes tanköteles gyermekek taníttatása érdekében és netalán fontos állami érdekekből nem lenne-e kívánatos a segélyezendő iskola megszüntetése ? Az 1893. évi XXVI. törvénycikk 13. §-a kimondja, hogy olyan községekben, melyekben több felekezet tart fenn népiskolát és azoknak mindegyike igénybe veszi az állami segélyezési, úgyszintén ott, a hol bár csak egy községi vagy hitfelekezeti iskola szorúl segélyre, de fontos állami érdekek azt megkívánják : a valllás- és közoktatásügyi miniszter a törvényhatósági közigazgatási bizottság meghallgatása után a tanító fizetésminimumának kiegészítéséhez kért állami segély megadása helyett a községi vagy felekezeti iskola megszüntetésével állami iskolát állíthat Ha tehát a törvény ezen rendelkezésének alkalmazására szükség van, akkor a közigazgatási bizottság a körülmények és indokok részletes előadása mellett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez teendő jelentésében javaslatba hozza az illető iskolák megszüntetését. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tett javaslathoz képest a törvényben nyert felhatalmazás alapján