Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-26 / 17. szám
folyamán mindenütt hiányzanak a figyelem és érdeklődés fölébresztésének feltételei, t. i. az irály élénksége, a biblia iránti bensőbb lelkesedése, amely biztosítaná, hogy a munkából a növendékek a bibliáról ne csak fogalmat nyerjenek, hanem azt meg is kedveljék: a munka sem egészében, sem részeiben nem áll a gimnáziumi tankönyvek színvonalán, az nem általános becsű, így kézikönyvnek el nem fogadható. Ez utóbbi véleményt folyó évi ápril 12-én az egyházkerületi középiskolai felügyelő tanács javaslatára a főtiszt, egyházkerület is magáévá tevén, a pályakérdés kitűzésének ismétlését elhatározván, erről az ismeretlen szerzőt azzal értesítem, hogy kéziratát felbontatlan jeligés levélkéjével együtt a főtiszt, püspöki hivataltól visszakaphatja egy hó alatt, Hódmező Vásárhely, 1894. ápr. 17. Szeremlei Sámuel, a tiszántúli ref. egyházkerületi középiskolai felügyelő-tanács elnöke. * Budapesti egyházaink köréből. Budapesti mindkét gyülekezetünknek nemsokára díszes új templomaik lesznek. Az evang. egyháznak a honvédelmi minisztérium épít a mostaniaknál nagyobb és díszesebb templomot, továbbá iskolát és parókhiát szintén a várban a bécsi kapu elé. Az ó-templomot a minisztérium leromboltatja s a helyén a honvédelmi palotát bővítteti ki. — A ref. egyház budai templomának építése szépen halad, az alapozási nagy munkák elkészültek s most már a falakat rakják. — A zuglói imaház és katekheta lakás teljesen elkészült s valószínűleg a jövő hónapban már fel is szentelik.— A budapesti ref. egyházban a megszaporodott lélekszámnak megfelelőleg az egyházi törvény értelmében az eddigi 60 presbyterhez még 16 új presbyter s a most szervezett egyházgazdasági gyűlésbe 152 tag választandó, a választásokat eszközlő egyházközségi közgyűlés jövő vasárnap, ápril 29-én fog megtartatni. * A Szent István társulat közgyűlése ez évben Vaszary Kolos hercegprímás beszédével nyittatott meg. Szőnokilag szép, politikailag halvány, történelmi és elvi vonatkozásaiban következetlen egy beszéd volt. Különben a család keresztyén jellegének megóvásáról szólt. — A társaság irodalmi tevékenységét főként a népies vallásos iratok terjesztésére irányozta és oly sikeresen, hogy népiratkái mintegy 300 ezer példányban forognak a nép kezén. Bevétele 138 ezer, kiadása 132 ezer frt volt. Mikor fog ilyen méretekben dolgozni a Prot. Irodalmi Társaság? * A lelkészi kar magyarsága. A m. t Akadémia ll-ik osztályának mult heti ülésében Jekelfalussy József statisztikus >Értelmiségünk és a magyarság* cím alatt érdekes és tanulságos felolvasást tartott, melyben kimutatja, hogy az értelmi keresettel foglalkozó osztályok hazánkban nemzetiségileg miként oszlanak meg Az értekezésnek a hazai lelkészek magyarságára vonatkozó része így szól. Valamennyi értelmiségi foglalkozás közül sajnos, éppen a lelkészek sorában van leggyengébben képviselve a magyar elem. Összes számuknak csakis fele vallotta magát magyarnak. Ezt a kedvezőtlen arányt az oláh nemzetiségű lelkészek roppant nagy számának tulajdoníthatjuk. 3367 oláh lelkészt talált a legutóbbi népszámlálás, mely szám az összes lelkészeknek közel egy harmadát teszi. Két oka van ennek, egyik az, hogy a görög katholikus és görög keleti egyházakban aránytalanul sok a lelkész, a másik pedig, hogy éppen ez az elem az. mely egyátalán nem asszimilálódik a magyarsággal. A nemzetiségi viszonyok az ágostai hitű leik eszeknél sem mondhatók valami kedvezőnek, közűlök csak 30 46 százalék magyar nyelvű, 42-77 százalék ellenben német, 16"77 százaléka tót s az összes számnak 4510 százaléka nem tud magyarul Ugyanezt mondhatjuk a zsidó hitüekről. habár e felekezet magyarsága általában az utóbbi időben oly örvendetes előhaladást tett, egyházi életük magyarosodása nem látszik azzal lépést tartani, a zsidó rabbik között ugyanis 60"26 százalék magyar ajkú, mellette 28'24 százaléka német, és lv 30 százaléka tót volt s a németajkúakból 35-60 százaléka egyátalán nem is beszélt magyarul. Az unitárius lelkészek egytől egyig magyarok s az 1983 ref. lelkész között is csak 3 német ajkú és 3 külföldi akad; de sajnos, a római katholikus egyház, e legősibb, a királysággal egykorú magyar intézmény távolról sem annyira magyar, mint a mennyire óhajtanok. A római katholikus lelkészek közül 756, az össes számnak egy negyedrésze, nem tartja magát magyarnak, közel 9 százalék német, több mint 12 százaléka pedig tói. Ha az összes felekezeteket veszszük. a 63 megye közül 25-ben a magyar ajknak felét sem teszik az összes lelkészeknek, sőt vannak megyék, hol a lekészek közül egy rengeteg szám még csak nem is beszél magyarul, így például Krassö-Szörénymegyébon 203, Szebenmegyében 153, llunyadban 141, Torontálban 1 17 lelkész egyátalán nem bírja, nem érti az anyanyelvet. * A reformátusok konventje április 24-én a székes fővárosban kezdte meg tanácskozásait. Az üléseken Kan Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok elnököllek. A tagok közül báró Vay Miklós, Papp Gábor és Vállyi János betegség miatt nem jelenhetlek meg. Az első napi ülés főtárgyát a Közalap ügyei képezték, melyekről a Végrehajtó Bizottság jelentésének főbb adatai fennebb olvashatók. Az ülésekről jövő alkalommal részletes tudósítást közlünk. * A miskolczi ref. felsőbb leányiskolából az igazgatóság részéről következő sorok közlésére kérettünk föl. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület miskolczi felsőbb leánynevelő intézetének felügyelő bizottsága értesíti azokat a szülőket, a kik gyermekeiket az intézet internátusába beadni óhajtják, hogy kérvényüket, keresztlevéllel és himlőoltási bizonyítványnyal felszerelve, június 20-ig mélt. Kun Bertalan püspök úrhoz, Miskolczra beküldeni sziveskedjenek, hogy a fölvételre nézve a felügyelő bizottság kellő időben intézkedjék. Az iskolai bizonyítványt utólagosan beküldhetik a szülők az intézet igazgatójához, ki levélben bővebb felvilágosítással szivesen szolgál. * Gyászrovat. Mint egy távirati tudósításból részvéttel értesülünk, Hegedűs János, a nagy enyedi theol akadémia tanára Nagy-Enveden hirtelen elhunyt Veje dr Kovács Ödön, a konventen kapta a gyászhírt, s azonnal haza utazott Nagy-Enyedre. Hegedűs egyike volt a legidősebb theol. tanároknak. Pályázat, A debreczeni ev. ref. főgimnáziumban egy tanszékre pályázat nyittatik. A megválasztandó tanárnak a classica-philologiából kell tanári képesítését igazolni, de természetesen eshetőleg a rokontárgyak tanítására is kötelezhető lesz.
